Völner Pál, a lebukott, korrupcióval gyanúsított fideszes államtitkár és pénzelője, Schandl György, a végrehajtók főnöke. "Egy nagy korrupciós ügy kis részletébe láthatunk be a Völner-ügy eddig közzétett nyomozati anyagában" – összegezte véleményét Fleck Zoltán. Az Eötvös Károly Intézet igazgatója szerint az egyetemi oktatók az alapítványi átszervezés ellőtt is kiszolgáltatott helyzetben voltak a hatalommal szemben.

A Völner-ügy csóvája, avagy egyetem vagy birkaiskola címmel jelent meg állásfoglalás az Eötvös Károly Intézet (EKINT) oldalán.

A 444 által megjelentetett nyomozati anyagban több telefonbeszélgetés leirata is megtalálható, például egy 2021. június 10-én este megejtett hívásét, amikor is Völner Pál hívta Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. Völner itt egy rokonára célzott, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen joghallgató. Schadl kérdezte, miből megy vizsgázni az illető, majd megnyugtatja Völnert, hogy intézi is a telefont. Miután Völnertől elköszönt, hívta is a Pázmány polgári jogi karán oktató ismerősét, hogy finoman felhívja a figyelmét a másnapi vizsgára érkező Völner rokonra, és hálás lenne, ha oda tudna rá figyelni. Ezután Schadl visszahívta Völnert, hogy megnyugtassa, minden rendben lesz.

Egy helyütt úgy fogalmaznak: "Alkotmányos államban egy egyetemi oktatót okirathamisításra rábírni igyekvő hatalmi szereplő rendkívül sokat kockáztat, hiszen a hatalmi ágak szétválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, vagy az egyetemi autonómia elve nem pusztába kiáltott szavak csupán, hanem jogállami módon (azaz valóban) funkcionáló alkotmányos intézményekkel vannak körülbástyázva. Alkotmányos államban egy ilyen ügyben az oktatásért felelős miniszter ugyanúgy azonnal lemond, mint az ügyben érintett propagandaminiszter, az igazságügyi miniszterrel együtt. Alkotmányos államban a nyomozóhatóságok minden követ megmozgatnak azért, hogy kiderüljön, ki lehet a végrehajtói kar elnöke által csak „Gazdának” nevezett kormánytag, vagy kormányközeli személy."

Fleck Zoltán jogszociológus, az EKINT igazgatója a Klubrádiónak azt mondta nem mentség, ha túszhelyzetben, afféle fogságban érezték magukat azok az oktatók, akik eleget tettek Schadl kéréseinek. "Mindig lehet másképpen cselekedni, sőt elvárható, hogy morális és szakmai okokból így tegyenek" – fogalmazott.

A Völner-ügy kapcsán megjegyezte, "egy nagy korrupciós ügy kis részletéről (befolyással való üzérkedés) van szó, de ezen a véletlenül keletkezett résen beláthatunk a rendszer működésébe".

Az egyetemeken dolgozó oktatók védtelenebbek a hatalommal szemben, mint mások, és ez a gyakorlat korábban sem volt ismeretlen. Az alapítványi átszervezés még inkább kiszolgáltatottá tette őket Fleck szerint.

Forrás: Klubrádió