Ha így nézzük, jók és gonoszak, nagyszerűek és hitványak egyaránt a jóslat beteljesítésén dolgoznak. HA így nézzük, vagyis relativizálva hibáinkat és bűneinket. Nem keresve, feltárni igyekezve, hanem elkenni próbálva. De erre nem vagyunk mindannyian képesek. Akik igen, azokat farizeusoknak nevezzük.

Egy nem egészen kétezer évvel ezelőtti széderesti vacsorán az asztalfőn ülő személy azt mondta az őt körülvevőknek: közületek egy, aki együtt eszik velem, el fog árulni engem.

Júdás neve, amely addig teljesen rendben lévő név volt, azóta az árulás szinonimája. Hacsak nem olvasunk apokrif irodalmat, mert annak alapján elgondolkodhatunk azon is: miként nagypéntek nélkül nincs feltámadás, ugyanúgy Júdás árulása nélkül nincs kereszthalál. Ha így nézzük, jók és gonoszak, nagyszerűek és hitványak egyaránt a jóslat beteljesítésén dolgoznak.

HA így nézzük, vagyis relativizálva hibáinkat és bűneinket. Nem keresve, feltárni igyekezve, hanem elkenni próbálva. De erre nem vagyunk mindannyian képesek. Akik igen, azokat farizeusoknak nevezzük.

A legmenőbb farizeusok most nyerték el a negyedik kétharmadot. Először azzal, hogy

ég látja lelküket, ők sohasem hazudtak.

Másodszor azzal, hogy ők képesek kicselezni a romlott Rómát.

Harmadszor azzal, hogy megvédenek minket az idegenektől.

És most negyedszer azzal, hogy mi közöm nekem felebarátom nyomorúságához.

Ha belegondolunk, morális értelemben aggasztóan süllyed a színvonal.

Van azonban egy másik gond is. Ha a vesztesek nem néznek az eddiginél sokkal őszintébben szembe saját hibáikkal, akkor egy kicsit ők is hasonlítani kezdenek a farizeusokhoz. Csak éppen lúzer kiadásban, aminél nincs vacakabb érzés.

Kárpáti János (Klubrádió)