Innen volt szép az álom: a csepeli HÉV vonala a Duna partján 1988-ban mint a tervezett Bécs-Budapest világkiállítás egyik lehetséges megközelítési útvonala - az álom valóra váltására várva..
Kérünk mindenkit, őrizze meg a komolyságát, amikor a következőkben a Magyar Nemzet 34 évvel ezelőtti, vagyis 1988-as nyári cikkét idézzük. Akkoriban a Bécs-Budapest expo, vagyis az osztrák‑magyar rendezésű világkiállítás előkészítése volt a sláger.
Az EXPO vagyis a Bécs-Budapest világkiállítás tervezett helyszíne, amelynek valódi vagy csak elképzelt áldásaiból Csepel is részesedhetett volna...
Ma már tudjuk, mi lett belőle (semmi, mert elfújta a rendszerváltás és az országunk akkori gazdasági helyzete, mert Bécs egy népszavazás után kiszállt az egészből), de 34 éve az áhított expo megrendezése ‑ és ezen belül Csepel felértékelődése – realitásnak látszott. A Csepelt szerető, jövőjét szívügyüknek tekintő polgárok, a lokálpatrióták mertek nagyot álmodni. Például egy olvasói levélben, így:
„Világkiállítási fejtörő című június 23-i cikkük szerzője szerint a csepeli Kavicsos-tó környéke meglehetősen rossz eséllyel indul a versenyben, minthogy túlságosan messze fekszik a városközponttól.
Az expo gondolata után nemcsak a csepeli HÉV siklott ki az évszázados végállomáson, hanem a járat útvonalának várva várt meghosszabbítása is...
Ma a csepeli gyorsvasút hivatalos menetideje 13 perc, a minimális követési idő 6 perc. -írta a csepeli lokálpatrióta,majd így folytatta:
A „Csepel—Dél városrész” beruházási programjában szerepel a HÉV-vonal meghosszabbítása. A megnövekvő hossz ellenére a menetidő csak 15-20 percre emelkedne, a megállóhelyek számától függően. A biztosítóberendezés és a pálya korszerűsítésével üzemeltethető expresszjárat is a kiállítás idején.
Kikötő létesítésével a vízi közlekedés megoldható....
A vasúti, a közúti és a légi megközelítés is kedvező eljutási időket eredményez, ha az M0 legkésőbb elkészülő szakaszára „rászervezik” a közúti forgalmat.
A BUVÁTI mérnökei valószínűleg nem kellő súllyal vették figyelembe a LAKÓTERV „Csepel—Dél városrész” (1984) beruházási programját, ami szerint 182 ha-os területen valósulna meg 1995-re 7—9000 lakás a szükséges intézményekkel (15—20 ezer négyzetméternyi bölcsőde, óvoda és egyéb szociális intézmény, 20—25 ezer négyzetméternyi kereskedelmi, szolgáltatói és 25—30 ezer négyzetméternyi iskolai színterülettel). Az épületek megfelelő kialakításával átmenetileg kiállítási csarnokként is funkcionálhatnának ezek az intézmények. A végleges építmények közül csak az út- és vasút-, valamint a közműépítések valósulnának meg a fentieken és a középmagas lakóépület-együtteseken felül.
A középmagas épületek lakásai az építés és a kiállítás idején ideiglenes szálláshelyként működhetnének. Az alacsonyabb laksűrűségűre tervezett lakóterületek előközművesítésével kialakítható további épületszint elhelyezésére alkalmas terület. Szabadtéri kiállításra megfelelők lehetnek a majdani véderdők, egyéb zöldfelületek és a Kavicsos-tó tervezett üdülőterületei.
Az egyik legtökéletesebb közmű a távhőellátás. A Fővárosi Tanács már évekkel ezelőtt megelőlegezte a hőbázis fejlesztését a Csepel Műveknek. (Képünkön az egykori legendás CSESZÜ, a CSM és ezernyi kerületi lakás lelke, a Csepeli Energiaszolgáltató Üzem - a szerkesztő megjegyzése)
A HÉV jelenlegi végállomása közelében megkezdődött a húszezer telefonállomásos főközpont építése. A közel 1 milliárdos beruházás 1990 végére elkészül" - zárta a sorait a cikk írója 34 évvel ezelőtt...
Forrás: Péterffy Ágoston - Magyar Nemzet 1988. augusztus 13.
Fotó: Fortepan
