A rezsicsökkentés ma már azt jelenti, hogy az Orbán-rendszer szolgái mondják meg, mi mennyibe kerül.

Változatlanul totális a káosz az Orbán-kormány rezsiemelése körül. Nyilván nem véletlenül. Két hete, látványosan kapkodva, mindenféle vészkabinetek meg akciótörzsek röpgyűlései után, rendkívüli sajtótájékoztatón „energia-veszélyhelyzetet" hirdettek, majd különböző, kissé szürke energetikai pontok után, a sor legvégén megemlítették, hogy ja, amúgy az átlag felett fogyasztó háztartásoknak „piaci” árra emelik az áram és a gáz árát.

Pedig Orbán Viktortól kezdve Németh Szilárdon át

az egész élcsapat azzal kampányolt, hogy amíg a Fideszre szavaztok, a „rezsicsökkentés marad”. Most viszont megtudhattuk, hogy a „háború” és az „elhibázott brüsszeli politika” miatt mégis emelni kell. Arról persze, hogy a

tőzsdei energiaárakat lényegében az Ukrajnát lerohanó Vlagyimir Putyin mozgatja, változatlanul szó sem esik.

A konkrét tájékoztatások kuszák, követhetetlenek. A ködösítés, mint minden hasonlóan kínos ügyben, nyilván központi propagandaszándék. A közzétett képletekből annyi bogarászható ki, hogy évi 1729 köbméter fogyasztás felett a gáz ára 102 forintról 732-752, évi 2523 kilowattóra felett pedig az áramé 36 forintról 70,1 forintra nő. Bár a kormány szerint a lépés a háztartások negyedét érinti, a visszajelzések jóval nagyobb arányt sejtetnek. Így családok milliói rettegnek évi több százezres vagy akár milliós rezsiemelkedéstől. Pedig még arra sincs egyértelmű válasz, hogy a szolgáltató havonta vizsgálja-e a határtúllépést, és ha igen, mely szint felett ugrik a díj. De az új tarifák és a tényleges tőzsdei árak közötti kapcsolat sem világos.

A propaganda válaszok helyett csak azt szajkózza, hogy a „rezsicsökkentés marad”, amit a „baloldal eltörölne". Bár ez talán megnyugtatja a többséget (lásd az időközi választásokon elért Fidesz-eredményeket), a kormány a rezsicsökkentés szót már 2014 óta megfosztotta saját értelmétől, miszerint akkor itt valaminek csökkennie kéne. A rezsicsökkentés ma már azt jelenti, hogy ők mondják meg, mi mennyibe kerül.

Most, hogy a 2014-ben beállított díjak fenntartása – Orbán szavai szerint – csak idén a költségvetés vagy kétezermilliárdjába fájna, kétségkívül eljött a töréspont, amikor színt kell vallani, amikor lehull a fátyol, lelepleződik a trükk. Az emelést mint „észszerű” lépést, liberális oldalról üdvözölni illik. Szerintem viszont csak növeli a káoszt, aminek a - horribilis - végszámláját megint csak a lakosságnak kell majd kiköhögnie.

Nagyon-nagyon drága lesz ez a rezsidínomdánom. Még az unokáink is fizetni fogják.

Forrás: Marnitz István (Népszava)