Álhírek és fényezés HELYETT valódi hírek kellenének az önkormányzati lapba például a gyerekekért és az alapvető jogaikért küzdő csepeli pedagógusokról. Ilyen tudósítás miért nem kaphat helyet?
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) január 25-én megjelent 2. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
A korábbi fogyókúra után visszaesett régi terjedelmébe. Ismét 24 oldalon jelent meg a Csepeli Hírmondó. Az idei második szám tartalma, színvonala azonban változatlan. Néhány semmitmondó címszó: zajlik, elkészült, folyamatos, elismerés, …stb.
Az írások lényeges mondanivalót, az okokat feltáró sorokat, elemzéseket nem tartalmaznak, de hiányzik, mint általában mindig, a kerületi ellenzék, a tiltakozó csepeli pedagógusok, a civil szervezetek véleményének bemutatása is.
Néhány valóságfeltáró keserű mondat a „Szemészet, egynapos sebészet” c. írásban található, de abból meg elsikkadt a lényeg: kórházi háttér nélkül az egynapos sebészetnek nincs esélye Csepelen.
A csepelieket foglalkoztató kérdések, az önkormányzat helyzetéről, a kerületi változásokról, építkezésekről vagy az önkormányzati intézmények gondjairól szóló tényfeltáró írások most is kimaradtak. Van viszont
8 oldal reklám, illetve hirdetés!
Véleményünk a lap néhány írásáról:
1) Folyamatos az érdeklődés a lakhatási támogatás iránt
Ami hiányzik a cikkből, az annak megállapítása, hogy a folyamatosan romlik a csepeliek helyzete, egyre többen szorulnak rá valamilyen szociális támogatásra. Ennek okaival sem foglalkozik a szerző, pedig érdemes lenne időnkét, felhívni az önkormányzat vezetőinek a figyelmét a szaporodó lakossági gondok okaira is. Még akkor is, ha ezen okok túlnyomórészt a kormány gazdaságpolitikájából, illetve válságkezelésének elfogadhatatlan módszereiből, vagy az elszabadult inflációból következnek. Ez utóbbinak már KSH által is elismert „eredménye”, hogy tavaly novemberben a reálbércsökkenés országosan 4,7 % (!) volt.
Ennek függvényében a tavaly módosított, a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló csepeli rendelet jövedelemhatárainak „piaci értéke” is csökkent. Így, ha például egy 4 fős családban élők egy főre eső jövedelme túllépi a felső határt (99.750.-forintot!) mondjuk 1.000 forinttal, nem kaphat lakhatási támogatást, pedig ők is rászorultak. Arról nem is beszélve, hogy az adminisztrációs és technikai nehézségek leküzdése után igényelhető, illetve adható havi 15.000 forintos támogatás enyhíti ugyan lakásrezsi gondok megoldását, de az élelmiszerárak rekord inflációját nem tudja „ellensúlyozni”.
Azt már csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a tavalyi helyi önkormányzati költségvetésben a lakhatási támogatásokra tervezett összeg csak ~ 20 százaléka a 2010-ben tervezett összegnek. A cikkben idézett rendelet valamennyi támogatási formáira pedig 2010-ben ~ 5,2 szeresét fordította az akkori önkormányzati vezetés. Éppen ideje volna új alapokra helyezni az önkormányzat szociális feladatait, illetve a feladatokhoz hozzárendelhető pénzügyi gazdálkodás kereteit.
2) Kisposta Csepelen
A polgármester közösségi oldalán január 18-án megjelent szöveg felhasználásával írt tájékoztatáshoz ajánljuk blogunk korábbi írását.
Néhány mondat az akkori írásból:
„A pár mondat…felvet néhány kérdést is, azon alapproblémán kívül, hogy miért jutott el ide a posta, miért kell egy önkormányzatnak fizetnie egy kötelező állami feladat ellátásáért, különösen akkor, amikor a jelenlegi hatalom, gyakorlatilag már majdnem mindent elvett az önkormányzatoktól. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a „szerződés alapján évente 46,3 millió forintba kerül önkormányzatunknak a 4. sz. kisposta nyitva tartása.” mondatrész mit jelent? Értelmezhetjük úgy, hogy mégsem igaz a posta, illetve kormányunk és pártunk képviselőinek azon állítása, hogy csak „ideiglenes” bezárásokról van szó?”
Akkori kérdésünket megismételjük: miért nem hozta nyilvánosságra az önkormányzat vezetése a Magyar Postával kötött megállapodás teljes szövegét?
3) Emléktúra a Don-kanyarban odaveszett magyar katonákért
A Csepel szigeten rendezett emléktúra során vajon szóba került-e az, hogy a második világháborús hősök halála a Horthy vezette magyar hatalom bűne, amelynek következményeként a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött „2. magyar hadsereg mintegy 45 százaléka került veszteséglistára, ki elesett, mások fogságba kerültek, megint mások megsebesültek és olyanok is voltak sokan, akikkel nem a harcok, hanem a hideg végzett, különösen nagy volt a halottak száma a katonáknál is sokkal rosszabbul felszerelt és sokszor szadista parancsnokok vezette zsidó munkaszolgálatosok körében.”
4) Mi lesz a csepeli HÉV felújításával?
Rövid válaszunk: szerintünk még sokáig semmi. Hosszabban: a miniszter válasza számunkra azt jelenti, hogy ha valóban elkészülne az I. negyedévben a kiviteli terv és a hozzá kapcsolódó tenderdokumentáció, miután tavaly mindent leállítottak, akkor az EU-tól várt ezermilliárdok megérkezése, a gazdasági helyzet pozitív változása, illetve a Budapest ellenes fejlesztési tervek felszámolását követően. Tehát 2024-ig, szerintünk nem fog elindulni a beruházás. Az előző 12 év tesze-tosza csepeli városvezetési gyakorlata, a felelőtlen vezetői ígéretek, a helyi vezetésen belüli hatalmi harc, a kormány gazdasági válságot eredményező döntései, illetve a fővárosellenes magatartása nem sok jót ígér a csepelieknek a következő években.
V.-a.
