Érzékenyek. Csepelen is. Hadházy Ákos oknyomozó tevékenysége kapcsán konfliktusba keveredett egy vidéki fideszes polgármesterrel. A polgármester Hadházy terjedelmes bírálatából arra lett érzékeny, ami a családja ilyen-olyan mértékű érintettségét firtatta. Ettől aztán erkölcsileg úgy felháborodott, - mert az igazi magyaroknak a család szent és sérthetetlen - hogy a nyilvánosság előtt megfenyegette a független képviselőt. (A fenyegetés tényszerű, de a megjelenési formája az agyonveréstől a megdorgálásig terjedő spektrumban kereshető.)

Az emberek egy része még azt is gondolhatja, hogy igaza van a polgármesternek: ne hagyja a családját! Itt azonban az az ősi erkölcsi érték kerül előtérbe, ahol a férfi kutya kötelessége eltartani és megvédeni a családját! Igen ám, de a Fideszben ezt csak saját magukra tartják jogszerűnek. Úgy vélik, hogy egy fideszes férfinek joga és kötelessége megvédeni a családját, de egy „libsinek, libernyáknak” vagy „komcsinak” ez már nem jár! Nem mondják ki, de úgy tesznek!

Úgy tesznek, mintha lenne erkölcsi alapjuk ezt az álláspontot képviselni. Úgy tesznek mintha 2010 után ők nem kegyetlenkedtek volna! Pedig hát a rendszerváltást követő legnagyobb „vérengzést” vitték végbe a magyar társadalomban! A hatalom megszerzése után úgy tisztogattak, - rámutatásra bélyegeztek meg és távolítottak el szakembereket - törtek ketté szakmai karriereket, ahogy úri jókedvük diktálta. Csepelen - Németh Szilárd bosszúálló, kegyetlen természetére alapulva -

különösen nagy volt a terror! Igen és ezt szolgálta Borbély Lénárd, Ábel Attila és a többi fideszes is! Lehet, hogy kicsit rossz szájízzel, de csinálták! Ahogy Pinochet módszerére hajazva a CSEVAK dolgozóit őrző-védőkkel kitereltették az udvarra, (bűnöző rabként őriztették őket) miközben eszközeik tartalmát lemásolták, személyes ruházatukat átvizsgálták nem csak jogtalan, hanem kegyetlen és megalázó is volt!

Olyan (régi-új) személyzeti politikát építettek, ahol a párthűségen alapuló vezetői kiválasztás az alapelv. Azokat, (egy-két kivételtől eltekintve, ami erősíti a szabályt) akik régebben is dolgoztak a közigazgatásban - vagy a saját maguk által kreált oligarcháik által megszerzett vállalkozásokban - kirúgták, elzavarták. Csak azok maradhattak, akik a munkához nélkülözhetetlen ismeretekkel rendelkeztek, vagy „csontig benyaltak” nekik!

A kegyetlenségük nem csak az ott dolgozó embert érintette, hanem a családtagjaira is kiterjesztették! Halálos beteg feleséget, gyereket, munkatársat, vagy régi szakembert rúgtak ki üldöztek el azért, hogy helyet csináljanak a saját pereputtyaiknak. Luxusautókat vettek, tivornyákat rendeztek és kabineteknek mondott siserahaddal védték izolálták magukat a néptől, - miközben ennek tizedét se kapó elődeikre mutogattak! Ellenzéki képviselőket bűntettek jogtalanul, rángattak rendőrségre, ügyészségre vitették, aláztak porig. Aki ellenállt, a szolga sajtójukkal rágalmazták, bíróság elé citálták, és évtizedes pereskedéssel tönkretették! (Volt, aki belehalt!)

Rendszerük innovációja az úgynevezett „utánnyúlás” módszere. Ez azt jelentette, hogy a terror elől elmenekült, máshol munkát találó embereket is nyomon kísérték, és az ottani Fidesz helytartóval tönkretették, ellehetetlenítették!

Most meg, - mikor már az emberek kezdik látni és megelégelni arcátlanságukat - és amikor győzelmük ellenére mégis szorul a nyakukon a kül- és belföldi számonkérés hurka - megpróbálják sajnáltatni magukat. Most, - mikor gátlástalan hazudozásaikat, a jog képviselői már nem tudják elnézni és megunták, hogy évtizede hülyére veszik és átverik őket - elkezdenek az asszonyaik szoknyája mögé bújva, a gyerekeik játékai közt elrejtőzve, krokodilkönnyeket hullajtva óbégatni: Bántják a családot!

Nem! Csak időnként már azt kapják, amit jogszerűen megérdemeltek

Forrás: Horváth Gyula közösségi (fb) oldala