Azt énekelte Nagy Feró (képünk baloldalán) 1984-ben, A matematikus dalában: „Egész életemet elhülyéskedtem, / Tiszta hülye maradtam. / De azér’ megvagyok szépen, / Megtalálom számításomat.” 

A szívfájdító dal arról szól, mi lesz „egyszer, ha majd öreg lesz”, az akkori tizen-huszonéves lázadóból. Az énekes akkor harmincnyolc volt már, de ami saját magát illeti, jóslata pontosan, szóról szóra bevált, azzal bezárólag, hogy megtalálta számítását – Kossuth-díjas lett, párt- és kormányrendezvények megbecsült és örömmel látott vendége, ott volt a miniszterelnök évértékelőjén is, miután hangot adott ama várakozásának, hogy „végre valaki rendet rak a mi agyunkban is”, majd a 444.hu mikrofonjába azt lihegte, hogy „Európát el kell foglalni, és az lesz, amit mi mondunk, nem pedig a buzik”.

Tény, hogy nagy a zűrzavar bizonyos agyakban, de

a magam részéről nem Orbán Viktortól várom a rendrakást. Neki ugyanis semmi efféle szándéka nincs, az agymosás (nagy nyomással, tűzoltócsőből) egészen más hatással jár, nem a rend az eredménye. Nem véletlenül mondtam tűzoltócsövet, úgy is nevezi a szakirodalom a dezinformációs hadviselésnek ezt a módszerét, hogy firehose of falsehood, nem is egyszerűen hazugságözön, hanem körülményes fordításban, „a hamis állítások tűzoltófecskendője”. Négy fő jellemzője, hogy (1) nagy hangerejű és sokcsatornás; (2) gyors, folyamatos és repetitív, (3) hogy finoman fogalmazzunk, nincs elkötelezve az objektív valóság iránt, (4) szintén finoman fogalmazva: nem törődik a következetességgel.

Az ÉS-ben megjelent cikk teljes egészében ITT OLVASHATÓ

Forrás: Széky János: Zsarnokságom megbocsásd! (Élet és Irodalom)