Európa akkori legmodernebb 60 kilowattos Telefunken rádió adóállomását építi az m. kir. Posta Lakihegyen Magyari Endre mérnök és a tervező, Fuchs Emil műépítész irányításával
Kilencvenöt éve lesz az idén annak, hogy 1928-ban üzembe helyezték ‑ az akkor még a jellegzetes „szivar” nélküli ‑ lakihegyi az adótornyot.
Az első magyarországi rádióadó, a világháborút és két forradalmat megélt szikratávíró állomás (képünkön) 1914-tõl üzemelt Csepelen.
A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én még ugyaninnen sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás, szintén erről a helyről, 1925. december 1-jén indult meg.
Az egész ország területén hallható adás sugárzásához azonban szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése. Helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, a munkálatok
1927. május 18-án kezdődtek.
A munkások, ha kellett száz méter feletti magasságban az időjárással dacolva dolgoztak, hogy időben elkészüljön az építmény.
Az adóállomás rádiótechnikai, adótechnikai berendezéseit és alkatrészeit a német Telefunken cég szállította.
Maga a 20 kilowattos adó két 150 méter magas Mávag gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt.
A 47 méter hosszú és 19 méter széles adóépület belső kiképzése különös gonddal készült, mennyezetét a padlástérben galvanikusan összekötött vörösréz-árnyékolással képezték ki.
Tolnai Henrik műszaki főellenőr, az állomás vezetője munkatársai körében
Hogyan történik az "adás"? A Stúdióból "adást" kérnek.
Bekapcsolják és ellenőrzik az adást.
A lakihegyi 60 kW-os nagy adóállomáshoz méltó új Stúdió épült a Főherceg Sándor utcában, a későbbi évtizedekben rengeteg történelmi vihart átélt, mára kiürítésre ítélt Bródy Sándor utca 5-7 számú házban
Lakihegyen az első próbaadást 1928. április 11-én tartották, majd április 29-én a déli harangszóval az új adó átvette a csepelitől a műsorszórást.
Forrás: Magyar filmhíradó 1927
