Az elvileg keresztény kormány és a pártállami módszerekkel működtetett sajtója gyűlöletkeltő propagandával borítja el a társadalmat. A hatás tetten érhető a más népekről alkotott véleményekben is.

A Népszava megbízásából készült vizsgálat azt kutatta, hogy a magyarok mennyiben szimpatizálnak más népekkel, vagy fordítva, milyen mértékben éreznek ellenszenvet irántuk. A válaszok óhatatlanul is sztereotip vélekedéseken alapulnak. Nem tudhatjuk, hogy a kérdés kiből milyen ismereteket hívott elő, kinek mi játszódott le a fejében, amikor véleményt alkotott egy másik népről.

Feltételezhető, hogy nem személyes tapasztalatok játszották a döntő szerepet, hanem az a tudásféleség, ami iskolai tanulmányok elhalványult emlékeiből, irodalmi és filmélményekből, sporteseményekből leszűrt benyomásokból, leginkább azonban napi hírekből szerzett információmorzsákból rakódott össze. A jelek szerint

ennek van a legnagyobb jelentősége: az aktuálpolitikának.

Az eredmény mindenképpen tanulságos. A felmérés tizennyolc népet sorolt fel. Tizenöt esetben az jött ki, hogy a fideszes választók nagyobb ellenszenvet éreznek az adott nép iránt, mint az ellenzékiek. A fideszesek körében – az ellenzékiekhez viszonyítva – csak azok a nemzetek népszerűbbek, amelyek diktatórikus vezetőihez a magyar kormány dörgölőzni próbál: kínaiak, törökök, oroszok.

A kormánypártiak kevésbé kedvelik a szomszédainkat, vagy például a franciákat és a svédeket. Most, hogy a putyini agresszióval szemben Lengyelország határozottan kiáll Ukrajna mellett, megkopni látszik a történelmi hagyományokkal bíró lengyel-magyar barátság is. A lengyeleket a fideszesek 72, az ellenzékiek 88 százaléka minősítette rokonszenvesnek.

A különbség mértéke olykor egészen drámai. Az ukránokkal a kormánypártiak 34 százaléka, az ellenzékiek 81 százaléka szimpatizál. A németeket a fideszesek 50 százaléka, az ellenzékiek 89 százaléka tartja rokonszenvesnek. Dermesztő adat, hogy az amerikaikat a kormánypártiak csupán 37 százaléka kedveli: a fideszesek szemében az amerikaik megítélése lényegesen rosszabb, mint az oroszoké (54 százalék).

Ha a kormánypárti válaszadók abból indultak ki, hogy kivel ápol jó kapcsolatokat a Fidesz, akkor számukra valóban szűk volt a merítési lehetőség. Orbán Viktor beszédeit és nyilatkozatait áthatja a háborús retorika. A miniszterelnök, aki folyton békepártiságról szónokol, még egy focimeccsre se képes úgy kimenni, hogy a közösségi oldalára kitett posztjában ne használjon valamilyen militáris kifejezést.

A harci készültség fenntartásához ellenség is dukál, belföldön és külföldön egyaránt. Az ellenséget pedig utálni kell. Az elvileg keresztény kormány és a pártállami módszerekkel működtetett sajtója gyűlöletkeltő propagandával borítja el a társadalmat. A hatás tetten érhető a más népekről alkotott véleményekben is.

Legközelebb, ha hasonló vizsgálat készül, érdemes lenne rákérdezni arra is, hogy mit gondolnak a magyarok a magyarokról. Lehet, hogy meglepődnénk a válaszon.

Forrás: Czene Gábor (Népszava)