A lényeg, hogy migránsok, melegek után van ám új ellenség, aki lerontja a szövegértési statisztikát

A rádióban, az internetesben is, meg a szépen terjedő podcastekben az a jó, hogy nem kell tudni hozzá olvasni. Például azért, mert vezetsz, biciklizel, krumplit hámozol, tehát nem tudsz olvasni, de érdekelnek dolgok, amiket így meghallgathatsz.

Aztán meg ott vannak azok a honfitársaink, akik azért nem olvasnak, mert funkcionális analfabéták. Azaz ismerik a betűket, főleg a nyomtatottakat. Ki tudják böngészni, hogy “Pénztár” vagy “Fű-re lép-ni ti-los”. Bár ez utóbbit már nem biztos, hogy értelmezni tudják. Arra, hogy elolvasson egy könyvet vagy egy pletykalap képaláírásánál többet nem is gondol. Talán a Facebookon még hozzászól nagy okosan a dolgokhoz, persze tőmondatokban és Fülig Jimmy nyelvi leleményeit utánozva egy molinót is képes kifeszíteni a stadionban egy kis segítséggel.

Egy legújabb felmérés szerint ugyanis a magyar diákok mind nagyobb része küzd szövegértési nehézségekkel.

Nem arról van szó, hogy

nem tudja mi az a Pitagorasz-tétel, mert a gyorstalpalón végzett matektanár nem tudta azt neki jól elmondani, hanem egy egyszerű, magyarul leírt szöveget sem tud értelmezni.

(Mostantól, mint közismert, gyorstalpalón is lehet természettudományos tárgyakból tanári diplomát szerezni. Ha már a gyerek hülye, akkor minek oda egy sokkal okosabb tanár, jöhet a képzetlenebb is. Van ennek hagyománya a magyar oktatásügyben. Elég csak a korai orosz nyelvtanárt idézni, aki ezt a hirdetést adta fel: oroszórát adok-veszek.)

A felmérésben résztvevő diákok 40 százaléka az alapszint alatt teljesített a szövegértési teszteken.

Drámai hír, ugyanis írott szöveg még egy akkugyárban is előfordulhat. Mert azt, hogy ne gyújts rá itt, még egy rajzocska is el tudja mondani a dolgozóknak, de lehet, hogy ennél egy picit bonyolultabb közlés is néha szükségeltetne.

A magyar közoktatás megbukott. Nyilván akadnak ennek okai, de kit érdekel mindez, amikor a legfelsőbb helyről megtudjátok, ez a cigányok miatt van. Értitek, a cigányok tehetnek róla, azaz nincs itt semmi gond, minden a legnagyobb rendben.

„Ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek” – mondta a kormány aktuális embere.

Vagyis nincs itt probléma, mert a cigány ugye…

A magyar oktatás képes arra, hogy a jó szociális környezetből származó, igyekvő, törekvő, motivált, leginkább nagyvárosi gyermekeket – a lányokat inkább – megtanítsa erre-arra jó színvonalon. A többiek meg így jártak. Nem kell mindenkinek egyetemi tanárrá válnia.

Kétségtelen, egy egyre inkább gyűlölködésre uszított társadalomban simán lehet ilyesmit mondani. Mert tényleg – vonja meg a vállát a polgár és arra gondol, hogy semmi gond, mi nem vagyunk cigányok, tehát biztosan tudnánk írni-olvasni, ha akarnánk.

Ha úgy van, ahogy ez a miniszter mondta, és persze nyilván úgy van, akkor itt kellene sorakoznia a programoknak, miként lehet felzárkóztatni a lemaradottakat, különösen akkor, ha jól körülírható szociális csoportba tartoznak. Ehelyett éppen a felzárkóztató programok, tanodák, civil szervezetek szétverése folyik. Amúgy negyven százalék? Hmm – azért ebbe bele kell, hogy essenek nem cigányok is nagy számmal.

A lényeg, hogy migránsok, melegek után van ám új ellenség: a cigány, aki lerontja a statisztikáinkat.

A diktatúra békés hétköznapjai ezek.

Forrás: Dési János (Klubrádió)