Borkai Zsolt elsírta magát, amikor Gulyás Márton a Partizán című videós műsorában azzal szembesítette, hogy lebukása, buktatása, belülről, a Fidesz soraiból érkezett.
Hogy valóságos könnyek voltak-e ezek, erről nem tudok szavazni, de nem nagyon tartom elképzelhetőnek, hogy az ominózus jachtozás óta eltelt négy év alatt, ő maga nem jutott volna el erre a következtetésre.
Az mellesleg külön bájos része Borkai élettörténetének, hogy éppen Kósa Lajos szólította fel arra, hogy hagyja el a Fideszt. Ezt csak azért biggyesztem ide, mint egy mellékszálként, mert aligha Kósa az, akinek erkölcsileg lenne joga bárkit megítélni… De ez tényleg csak mellékszál, csupán annak illusztrációja, hogy a Fideszen belül mi számít bűnnek és mi nem…
Így aztán azt sem tudjuk még, hogy
Pesty László, a párt megtisztítását célzó spontán, vagy megtervezett akciója hova kerül az orbáni nagykönyvben. Ha G. Fodor Gábor érveit fogadom el, akkor sehova. Ő ugye azt mondja, hogy, idézem: „a vonal, ami fölé én nézek, afölött nincsenek ezek a mondatok”. Mármint Pesty mondatai. „Ha igaz az, hogy minden el lett mondva az Orbán-kormányról és annak karakteréről, akkor Pesty László mondatai nem rendelkeznek semmiféle újdonságértékkel.”
Ezek a kijelentések, ugye, azt sugallják, hogy részint semmi új nincs abban, amit Pesty mond, tehát mindenki tudja, hogy ebben a rendszerben – a pártban, illik nevezni, másrészt, vagy éppen ezért, a vonal fölött – ahová G. Fodor néz – nincsenek ezek a mondatok. Aztán azt is mondja, hogy „azért van a vonal alatt mindaz, ami Pesty Lászlótól jön, merthogy semmiféle politikai jelentősége nincsen. (…) Nem következik belőle politikailag semmi.”
Hiszek G. Fodornak. Pesty tisztító hadjáratából nem lesz semmi. Legfeljebb annyi, amit enyhe nagyképűséggel G. Fodor megjegyzett: a vonal, ami fölé ő néz, ott ez a dolog már nem látszik. Márpedig G.Fodor maga is volt már vonal alatt, jól tudja, hogy mit jelent oda kerülni. Arra a majd' tíz évvel ezelőtti kijelentésére utalok, amelyben a Fidesz álságos politikáját leplezte le. Az így hangzott: „A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a 'polgári Magyarország' hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti magyarság valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés”.
Bizony, bizony kapaszkodnia kellett, hogy újra a vonal fölé tornássza magát. De sikerült neki, és főként azért, mert innen kezdve csak NER-kompatibilis megnyilvánulásai voltak. Pesty más utat választott; abban a hitben él, hogy ha előre megy, azaz fokozza – nyilatkozatokkal – a tempót, előbb-utóbb eredményre jut. Csakhát mi lehet az eredmény? Nyilván tisztában van vele, hogy a Lölő-jelenséget nem tudja megváltoztatni, ahhoz - hogy G.Fodort idézzem - feljebb kell néznie, mégpedig a legmagasabb pontra. Onnan viszont ő nem látszik. Illetve nem engedik, hogy látszódjon. Itt, egy uniós országban, az emberek nem esnek ki az ablakon, nem lőnek – robbantanak fel – repülőket. Itt vonal alá szorítják őket. Megvan hozzá a módszerük.
Forrás: Németh Péter főszerkesztő (Népszava)
