Ábel alpolgármester ideges és ingerült közbeszólásaival, a bizottsági ülés ellehetetlenítésével akart félelmet kelteni. Bekiabálásával szerette volna elhallgattatni a beszélőt
Prolik címmel írta meg a lakásbizottsági ülésen szerzett személyes tapasztalatait Horváth Gyula ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő. A cikket változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe.
„Október 19-én reggel 8 órakor, rendkívüli Szociális Egészségügyi, Fogyatékos ügyi Bizottsági (SZEFOB) ülés kezdődött Csepelen. A rendkívüli Bizottsági ülés összehívását e sorok írója azért indítványozta, mert a szociális lakások pályázati kiírásában a valóságtól eltérő megállapítások szerepeltek. Észre lehet venni, hogy a Fidesz féle kerületvezetése óta, - Borbély „függetlenedését” követően pedig még erősödően - éppen azokat a hibákat követik el, amik miatt 2010- után a korábbi vezetőket vádolták és bíróság elé citálták. A lakás-pályázatok ügyében indított pereik több mint egy évtized múltával sincsenek lezárva. Ezek az előzmények a megszokottaknál is alaposabb odafigyelést igényelnek a társadalmi kontrollt működtető ellenzéktől. Akkor pedig különösen, ha a
kiírás vizsgálatánál az ellenőrzést végzőknek az az érzésük keletkezhet, hogy a hatalom saját embereinek előnyhöz juttatását erőlteti. A korábbi évek költségvetési lehetőségeinek több mint négyszeresét (90 mrd) kitevő kormányzati pénzből ugyanis, valamilyen rejtélyes okból, a lakás pályázatnál nem jutott pénz arra, hogy a felmérést és kiírást olyan cég végezze, akinek kifizetik a vizsgálatát, és a leírtakért felelősséget is tud vállalni! A kiírást ingyen, szívességből megtette! Az ingyenmunkába meg belefér, ha a hidegburkolt helyiség melegburkolt, ha a fűtőtest helyett konvektor. A kád helyett fülke, ha a bútorozott konyha helyett romhalmaz van! És folytathatók az igaztalan megállapítások hosszú oldalakon keresztül. A hiányosságokra akkor jöttek rá az ellenzékiek, amikor a megtekintés idejében szemügyre vették a szóban forgó lakásokat.
Szuhai Erika bizottsági elnök a szabályoknak megfelelően ezért össze is hívta a bizottsági ülést. Az értekezleten szokatlan érdeklődés mutatkozott a vezetők részéről. Nem csak a jegyző, és az illetékes szakemberek, hanem Ábel és Pákozdi alpolgármesterek is megjelentek, és mindketten feltűnően „spanoltak” voltak. Mivel a Szenteczkyvel szemben elkövetett gyalázatuk járhatott az eszükbe, politikai presztízskérdést kreáltak ebből a szakmai ügyből. Úgy látszott, a dolog eltusolását, a nyilvánosság teljes kizárását akarták elérni! Bizonyára ennek volt köszönhető, hogy az elnök „zárt ülésként” küldte ki a meghívókat. Pedig a törvény szerint a zárt ülésről nem a bizottsági elnök dönt, hanem többségi szavazással a bizottság! A téma pedig nem lehetett törvényben tiltott mert korábban már nyilvános üléseken ez a testület tárgyalta.
Az ülésen a tartalmi kérdésekben, nem is volt véleménykülönbség! Mindenki elfogadta azt a megállapítást, hogy a pályázati kiírásban szereplő megállapítások nem pontosan fedik a leírtakat. A jegyző, - akinek a törvényesség védelme lenne a feladata - mégsem a szabálytalanságok mielőbbi javításán, hanem a hibák bagatellizálásán mesterkedett. Beosztásától idegen módon, a szakmai, jogi megközelítés helyett, politikai elemzésbe, a bizottság kifárasztásba kezdett. Ábel alpolgármester meg ideges és ingerült közbeszólásaival, az ülés ellehetetlenítésével akart félelmet kelteni. Megpróbált rátelepedni a bizottsági tagokra és szerette volna tematizálni az értekezletet. Őrült kirohanásba kezdett, mikor az ülés összehívását kérő, magyarázni próbálta kezdeményezésének okát. Bekiabálásával akarta elhallgattatni a beszélőt, amikor arról beszélt, hogy régi párttársaik, maguk a fideszesek lépnek fel a csepeli vezető önkénye ellen, és ők adják a bizonyítékát annak, hogy a kerületben a polgármester hirtelen gazdagodásának nincsenek meg a vagyonnyilatkozatában szereplő feltételei. Ez pedig joggal keltheti azt a feltételezést is, hogy itt a közpénzek vezetői zsebekbe való átjátszásának folyamata kezdődött el a szemünk előtt. A tárgyalt esetben pedig a lakások kedvezményezettekhez való juttatása folyhat.
Az alpolgármester elragadtatásában addig merészkedett, hogy az ügyben érintett helyzetet proletár viszonyoknak, a helyzetet meg proletár minőségűnek értékelte. Ezzel a lesajnáló és leminősítő, becsmérlő, rasszista szóhasználattal, - ami sértette az ülésen résztvevő és a kerület többségét adó régi csepeli embereket - egyben lehetetlenné is tette a dolog tényszerű megvitatását. Volt, aki eljött, volt, aki ott maradt az ezután értelmét vesztett értekezleten. A kiírást ugyan módosították, de győzött a borbélyi hegemónia. Sokan nem értették, hogy itt már nem részletkérdésekről, hanem rendszer-problémákról van szó! Az önkényre törő egyszemélyi vezetők hatalmi mámoráról, a csepeli nép átveréséről, lenézéséről a „csókosok etetéséről” van szó!
Forrás: Horváth Gyula közösségi (fb) oldala
