A tanárhiány mérsékléséhez van egy újabb terv a kormányzat részéről: "tanárnak képezhetik át az 55 év feletti katonákat, tiszteket és altiszteket. De pedagógushiány, az nincs. Aki mást mer mondani, az aljas hazudozó az Orbán-rendszer főnökei szerint."
Miközben az oktatásirányítás sorra távolítja el a politikai szempontból megbízhatatlannak ítélt igazgatókat az iskolák éléről, a tanévkezdés előtt is százával, sőt ezrével jelennek meg a közszféra állásportálján az üres pedagógus- álláshelyek betöltésére kiírt hirdetések. Persze a hivatalos álláspont szerint nincs ebben semmi különös, a pedagógusok, mint a bálnák, ilyenkor vándorútra kelnek, más helyre költöznek, munkahelyet váltanak.
Nyilván semmi köze az egésznek ahhoz, hogy egyre több a pályaelhagyó és a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógus, utánpótlás pedig alig van, a 30 év alatti pedagógusok aránya a 10 százalékot sem éri el. Esetleg ahhoz, hogy már a Magyar Nemzeti Bank kutatása szerint is mintegy 16 ezren hiányoznak a rendszerből a
minőségi(bb) oktatás biztosításához, vagy hogy a Központi Statisztikai Hivatal egy éve folyamatosan hétezer fölé méri az üres álláshelyeket az oktatási szférában – nem csak a tanév végén.
Hozzá kell tenni: amit az állásportálon vagy a közösségi médiában megjelenő hirdetésekben látunk, csak a jéghegy csúcsát jelentik. A tankerületi központok eleve nem kötelesek meghirdetni az üres álláshelyeket, amit rendszerint csak akkor tesznek meg, ha már nem nagyon van más lehetőségük a lékek befoltozására. Évek óta jól bevált gyakorlat, hogy ha csak egy-két tanár hiányzik az iskolából, szétosztják az óraszámokat a tantestületben, majd a többiek elvégzik a hiányzók feladatait, akár tartós helyettesítéssel, többletmunkával (igaz, a túlórapénzt néha „elfelejtik” kifizetni nekik). Vagy megpróbálnak nyugdíjas pedagógusokat visszahívni, hogy enyhítsék a hiányt.
De van egy újabb terv is a kormányzat részéről: tanárnak képezhetik át az 55 év feletti katonákat, tiszteket és altiszteket. De pedagógushiány, az nincs. Aki mást mer mondani, az aljas hazudozó.
Forrás: Juhász Dániel (Népszava)
