Tarlós István, volt főpolgármester nem rég megjelent könyvéről írt Borbély Lénárd a saját közösségi (fb) oldalán. Méltatta Tarlós  közel 10 éves időszakát. Azt írta, hogy Tarlós volt az, aki Csepelt „bekapcsolta Budapest vérkeringésébe és nagymértékben hozzájárult a kerület arculatának megújításához.” Éppen ezzel van bajunk. Mint köztudott, Tarlós időszakában állították le a gerincút folytatását, ő volt, aki átadta a HÉV-et a kormány gigaszervezetének, a MÁV-nak, az ő időszakában államosították az iskolákat, s adták az intézményrendszer irányítását az akkor létrehozott Klebelsberg Központnak.

Továbbá: Tarlós időszakában történt a fővárosi és kerületi kormányhivatalok létrehozása is, amelyek segítségével a kormány csökkentette a kerületek hatáskörét.

Tarlós főpolgármester  az akkori csepeli fideszes vezetéssel együtt  csak hallgatott, és

nem állt ki a döntések ellen.  

    Ezt nevezi Borbély a kerület Budapest vérkeringésébe való bekapcsolásának? A gerincút és a HÉV témájának fenti kezelésével éppen ellenkező hatást ért el Tarlós. Növelte a kerület közlekedési feszültségeit, az északi és déli irányú közlekedési gondokat, Csepel lemaradását a fővárosi kerületekhez képest. Felgyorsult a kerületi lakosság jelentős mértékű elvándorlása. Pl. a 2011-es népszámláláshoz képest 2020-ra közel ötezer fővel csökkent a kerületben élők száma. Mindezek szerepet játszottak abban, hogy Tarlós István a 2019-es önkormányzati választásokon a csepeliektől csak 44,1 százalékot kapott

    Ennél szomorúbb képet mutat a 2021-es, „hol a legjobb élni” című vizsgálat eredménye: Csepel az akkori kerületi rangsorban az utolsó négy kerület között volt. 

https://telex.hu/gazdasag/2021/12/20/otthon-centrum-elhetosegi-rangsor-budapest-belso-keruletek-ingatlan

    Nem hisszük tehát, hogy Borbély úr Tarlós imádatával, ami persze az ő magánügye, sok szavazatot tudna nyerni egy esetleges csepeli közvéleménykutatás során. 

e.-s.