Ez lehetetlen! Vigyázat! Fantázia-torna következik, Matolcsyval édesítve. Képzeljük el, de csak képzeljük, mert a valóságban ilyesmi nem fordulhat elő, hogy Matolcsy György, mint Nemzeti Bank-elnök, utolsó munkanapján a fiával és annak pár megbízható haverjával, az irodájában leszereli a villanykapcsolókat, lámpatesteket, leveszi az ajtókat, kilincseket, még az ajtófélfát is kitöri, leszereli a légkondit, a drótokat kitépi a falból és az egész cuccot elszállítja. Hogy aztán pár nap múlva valaki meglássa, hogy a fia az ócskapiacon árulja a cuccot, a piros Ferrari hátsó üléséről. Nyilván kitör a balhé, országos botrány, cikkek, vizsgálat, haddelhadd. De ilyesmi természetesen nem fordulhat elő.

Vagy ábrándozzunk el azon, hogy Matolcsy, a fia és annak megbízható barátai, egy-két volt feleség és szerető közösen kilátogat a Pride felvonulásra. A merészebbek még azt is vizionálhatják, hogy aprócska bőrbikiniben táncikálnak, úgy, hogy egy vörös pontocska van a popójukra festve, bal oldalon, a farpofára.

Nyilván itt sem maradhat el a jókora felzúdulás. A kormánypárti uszító sajtó ezerrel veti rá magát a

rémisztő sztorira, büntetést, betiltást, felnégyelést követel.

Ámde azért most ébredjünk már fel.

Miután Matolcsy nem szerelte le a kapcsolókat, és valószínűleg a Pride-ra sem látogat ki, nincs is semmiféle botrány. Dicsérő szavak a miniszterelnöktől, bár kétségtelen, nem ő kapta március 15-én a nagydíjat, de ami késik, az nem múlik.

Matolcsy, a fia és barátai, rokonai, üzletfelei csak pár száz vagy pár ezer milliárdot tüntettek el a közösből. A mérhetetlen vagyon egy része eltűnt, elgazdálkodódott, elpárolgott, egy másikból lett luxusingatlan, luxusszálloda, manhattani medencés lakocska. Nincs botrány, nincs különösebb vizsgálat ott, ahol lennie kellene. Jó, az ÁSZ munkatársai próbálkoznak, de valószínűleg ők sem fogják idén a prémium-feltételeket teljesíteni, ha még egy hiányzó százmilliárdos tételt találnak.

Két tízezer forintos kapcsoló elvételét értjük, egy egész egyetem vagyonának elsíbolását (130 milliárd, kecskeméti Neumann) már nem annyira, valamint a 70 milliárdos Mészáros-banktól (MBH) nyert hitel a ráadás.

Könnyen jött, könnyen megy. Semmi izgalom. és akkor még hol vagyunk a durva beruházásoktól, felújításoktól és attól, hogy na, ezeken kik is kerestek igazán szépen a mi pénzünkből.

Száz- és százmilliárdok veszítették el közpénz jellegüket, majd tűntek el a szemünk elől. Ez már jónéhány stadion ára, vagy az ápolók fizetését lehetne belőle szépen felemelni, felújítani sok-sok vasútállomást vagy Tiborcz Istvántól megvenni pár irodaházat. De hopp, a pénz sehol, de ne tessék izgulni, egy részét majd beszedjük a Pride-on felvonulóktól, hogy más barátunknak is legyen majd még mit lopnia.

Jó, most persze valami vizsgálatocska pislákol a sarokban.

De az is milyen szép, hogy most hatalmilag és hatóságilag úgy lehet tenni, hogy nahát, nahát, mik vannak itten. Mintha az elmúlt években nem jelent volna meg erről több remek cikk. Ha már senki sem vette észre arrafelé, mi történik.

Izé, ekkora fantáziamutatványt már senkitől nem várok el, hogy azt képzelje, most derül ez ki. Ó dehogy. Azt csak találgatni lehet, hogy ennyit bátran el lehet vinni a közösből, ha haver vagy, esetleg vissza kell adni egy részét, és még a kerekítési határból is fut Porschéra, luxusingatlanokra, szállodácskákra és a többi. Jut is marad is, ne félj, grófodnak lesz azért, leánya, pénze bora.

Izé, borászata, kastéllyal, helikopterleszállóval, yachttal, hozzávaló kikötővel és valami szép Karib-szigeti menedékjoggal.

Forrás: Dési János (Klubrádió)