Egy remélt és várt ellenzéki győzelem azt is elhozhatja, hogy az országgyűlés megint értelmes hely lesz, ahol normális jogszabályokat hoznak, amelyeket beterjesztenek idejében, megvitatnak és nem statáriálisan hozzák a törvényeket. Addig  már szót se nagyon érdemes  rájuk vesztegetni. A védőnők ügye, az igen, de azt is csak egy új rendszerváltás oldhatja meg.

Egy országban, ahol a maradék védőnőket arra kötelezik, hogy saját autójukon, saját költségükön lássák el a pácienseiket, ahol egy egyszerű vizsgálatra egy hetek óta lázas betegnek két hónapos terminust adnak, ahol egy sérvműtétre másfél-két évet kell várni, az viszont az ellenzék áskálódása, ha szóvá teszik, pénzért azonnal a sor elejére lehet kerülni egy kórházban – igaz, egy fideszes politikusnál kell a milliókat befizetni – ott érdemes egyáltalán beszélni arról, hogy mi történik a parlamentben?

Nem teljesen mindegy, hogy ki és mit mond ott, ahol a fideszes szavazógépen lelkiismeretlenül minden keresztülmegy?

Régi kérdés, hogy az

Rendkívül hiányosra sikeredett az Ábel-Borbély-féle féle hivatalos tájékoztatás a képviselő-testület  egy korábbi üléséről. Múlik az idő, de  a mai napig a csepeliek a duótól, illetve az általuk uralt médiától nem kaptak tisztességes beszámolót arról, hogy mit döntött a grémium, pedig a döntések minden kerületi lakosra kötelezettségeket rónak például a közterületek használatánál.

A február 27-i nyilvános ülés 20 napirendjéből mindössze hatról számolt be a Csepel.hu és a Csepeli Hírmondó.  A zárt ülésről – szokás szerint –, semmilyen tájékoztatást nem adtak, pedig ott közérdeklődésre számot tartó ügyekben is döntöttek. 

Ami kimaradt:

> Négy rendeletmódosítással kapcsolatos polgármesteri előterjesztésről szóló tájékoztatás: a közterületek rendjéről és használatáról; a szociális és gyermek szolgáltatások térítési díjairól; a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságáról; egyes rendeletek

A konkrét bioterrorizmussal való vádaskodás a magyar szarvasmarha állomány egy részét pusztító mostani száj- és körömfájás járvány miatt jóval meredekebb dolog, mint az eddigi jobbára elvont, ideológiai gyűlöletkeltés. Itt ugyanis konkrét, fizikai bizonyítékot is kellene produkálni. Pontosan ezért az ilyen „csomagot” célszerű volt suttogó kampány formájában útnak bocsátani. Gulyás Gergely a Kormányinfón elkezdett fennhangon találgatni, hogy  a járvány esetleg nem egy kémcsőben jött-e létre?

Ha még emlékszünk, Nagy István agrárminiszter volt az, aki 2018-ban parlamenti meghallgatásán nyekk nélkül kijelentette, hogy a Heves-megyében akkoriban taroló sertéspestist egy „migráns vagy vendégmunkás” által eldobott szendvics okozta.

Hála istennek, most valahogy nem jutott eszébe, hogy a ragályos száj-és körömfájás járvány a harmadik világbeli munkaerőt alkalmazó katódgyárak környékén robbant be.

Igaz, akkor a sertéspestisnél is keményebben dühöngött a migránskampány és Nagy sem volt rest

Egy közszolgálatra készülő hölgynek, - aki diploma utána szociális, népességnyilvántartási, vagy más igazgatási szakterületeken fog tevékenykedni - miért volt elengedhetetlenül szüksége a kézigránát dobás megismerésére? Szerintem valószínű, hogy a rendszerbe beépített megfelelési kényszer vihette rá a hölgyet, hogy olyan dologba kényszerítse bele magát, aminek kimeneteléről még maga se volt meggyőződve.

Kézigránát robbanhatott fel egy fiatalnő kezében egy gyakorlaton. Csonkolásos balesetet szenvedett, és megsérült a mellette álló férfi is. A nő nem volt katona, ezért különösen fontos kérdés: mégis, hogy kerülhetett a kezébe az éles kézigránát?

Úgy tudjuk, hogy a támadó kézigránát dobó gyakorlatnál két embernek kell az ”U” alakban ásott futóárok szárainak két végén lenni. Az egyik a dobó, a másik a felügyelő. Mindkét feladatnál feszülnek az idegek, de a dobást felügyelni sokkal idegtépőbb feladat, mint dobni. A dobásnál ugyanis az egyén magáért felelős, de a felügyeletével megbízottnak nem csak a szabályok maradéktalan betartásáért, hanem a másik cselekedetéért és testi épségéért is felelősséget kell vállalnia.

A kézigránát dobási gyakorlat, még a jól kiképzett  emberek esetén is magában rejti a hibázás lehetőségét! Előfordul,  a kézigránátot dobó, az állásban olyan feszültség alá kerül, hogy „lefagy”! Ez azt jelenti, hogy

Az idei tanév több iskolában is kinevezett intézményvezető nélkül indult tavaly szeptemberben, miután a Belügyminisztérium indoklás nélkül utasított vissza olyan igazgatói pályázatokat, amelyeket a tantestületek, a szülők és a diákok is támogattak. Ez főként azokban az iskolákban fordult elő, ahol az elmúlt években voltak tiltakozó akciók, sztrájkok, polgári engedetlenségek, vagy a korábbi igazgató nyíltan kiállt kollégái mellett és felemelte a szavát egy-egy központi döntés, intézkedés ellen.

A “kényelmetlen” (értsd: kritikusan gondolkodó és nem megalkuvó) iskolaigazgatók elleni bosszú azonban, ahogy sejteni is lehetett, itt még nem ért véget.

Bár a pályázatokat kormányzati szinten indoklás nélkül el lehet utasítani és az igazgatói megbízásokat is indoklás nélkül vissza lehet vonni, az ilyen döntések gyakran kellemetlen helyzetbe hozhatják az oktatásirányítást, különösen akkor, amikor a megátalkodott diákok, szülők és pedagógusok, akiket még nem sikerült robot-üzemmódba kapcsolni, elkezdenek

Borbély Lénárd polgármester az e heti kt-ülés elején a kerületet kormányzó csapatával azonnal elutasíttatta Dukán András (képünkön) ellenzéki képviselő javaslatát, miszerint a testület tegye lehetővé a kerületi aktuális, napi gondok megvitatását az Egyebek nevű napirend felvételével. Lehet, hogy a polgármester félt a képviselők által behozott kínos témák nyilvános megtárgyalásától? Félt, de nem úszta meg.

Polgármesteri monológokkal, ellenzéki javaslatok leszavazásával jellemezhető leginkább a csütörtöki önkormányzati képviselő-testületi ülés. Már a napirendi elfogadásának megszokott menete is elutasítással kezdődött: Borbély úr simán elutasíttatta csapatával Dukán András javaslatát, miszerint vegye fel a testület a mostani napirendekből valamiért kimaradt Egyebek c. napirendet. Miért? Lehet, hogy a polgármester félt a képviselő által esetleg felvetődő téma/témák nyilvános megtárgyalásától? A monológok vagy a kisebb polgármesteri szónoklatok, esetenkénti bizonyítványmagyarázatok pedig több napirend végén hangzottak el, párbeszéd, illetve vitazárás helyett. 

    A megtárgyalt 28 napirendből 4 foglalkozott valamilyen formában a kerületi közbiztonság témakörével. Borbély úr sem tudta cáfolni a múlt évi rendőrségi beszámoló állításait, miszerint tavaly több mutatóban visszaesés következett, ami jelentősen rontotta a lakosság közbiztonsági érzetét. Válasza, miszerint alapvetően rendőrségi ügyről van szó, azonban elfogadhatatlan. Nem elég a

A Fidesz országlása odáig jutott, hogy a legrosszabb minőségű emberállománnyal töltöttek fel minden pozíciót. A köztársasági elnökét is. Sulyok Tamással. Ezek már nem az eszmét védik, de nem is elsősorban a zsákmányt. A rendszert. És ezzel áll szemben mindenki, aki ennél többre tartja magát és a hazáját.

Közismert, hogy Magyarországon nem könnyű az újságírók élete. Az ember békésen tesz-vesz otthon, épp átadná magát a keresztrejtvény izgalmának, amikor a barátai bombázni kezdik ugyanazzal a videóval. Mi lehet olyan rohadt sürgős, ami Sulyok Tamás? Hiszen ő az, aki akkor is unalmas lenne, ha elvinnék és megtermékenyítenék az ufók.

Aztán kiderül: a köztársasági elnök amiatt dörmög duzzogva, hogy őt egy szatyor fingnak nevezte valaki a Facebookon, történetesen én.

Bár rajta kívül senki sem kérte ezt számon, de ha már

Tildy Zoltán köztársasági elnök így nyilatkozott 1946-ban: „olcsó autókat kell forgalomba hozni, amelyeket a legkisebb jövedelmű dolgozók is meg tudnak vásárolni. Úgy tudom, a Weiss Manfréd-gyárban készül már a magyar szerkezetű kisautó, ez is egy lépéssel közelebb visz a probléma megoldása felé”. Az említett WM kisautó valóban létezett,Pentelényi János gépész- és repülőmérnök alkotása volt . 

Közel járt az olcsó mobilitást ígérő Pente ahhoz, hogy Csepelen gyártásba kerüljön. Prototipusa   sok évvel megelőzte a később népszerű nyugat-európai törpeautókat. A történelmi viharok azonban  keresztülhúzták a terveket. Az egyik kísérleti kisautónak nyoma veszett, de a szerencsének és a fáradhatatlan szakembereknek, gyűjtőknek köszönhetően  a másik Pente

A járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában is jelentős visszaesés következett be.

A rombolás biztos, a jövő bizonytalan a víztorony tövében lévő üzletsornál. A kerületi lakosok jelentős részét érintő, az elmúlt hetekben nagy vihart kiváltó ügyekkel például a zárt parkolók több mint 400 %-os díjemelésével, a szaporodó tűzesetekkel, a tervezett lakbéremelésekkel, a kerület drogbotrányaival, a helyi bűnügyi statisztikák romlásával nem foglalkozott a Csepeli Hírmondó új száma sem.

Ami a Csepeli Hírmondó április 23-án megjelent idei 8. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

    A lap legújabb száma a fejlődést, nyugalmat, a Csepelen minden rendben van hangulatát szolgálja. A lap tartja magát eddig gyakorlatához, amelynek lényege: nincsenek feszültséget kiváltó ügyek a kerületben. Így az önkormányzati aktuális eseményeken kívül újabb tájékoztatást kaptunk kutyaügyekről, óvodások környezetvédelmi programjáról, népdalokból épített hídról, egyéb kulturális és sportendezvényekről, illetve tervezett önkormányzati rendezvényekről 

    A kerületi lakosok jelentős részét érintő, az elmúlt hetekben nagy vihart kiváltó ügyekkel például a zárt parkolók 400 %-os díjemelésével, a szaporodó tűzesetekkel, a tervezett lakbéremelésekkel, a kerület drogbotrányaival, a helyi bűnügyi statisztikák romlásával nem foglalkozott ez a lapszám sem. Nem kapott teret a csepeli HÉV új végállomásának megvalósítására megadott építési engedély. https://csepeliek.blog.hu/2025/04/19/egy_het_csepelen_borbely-arckepes_sonka_kivalasztottaknak_feledes_a_szegenyeknek_repkedo_milliardok#more18842240

Kimaradtak az ország gazdasági, társadalmi és szociális ügyeinek helyi hatásairól, az inflációról, a közlekedési, környezetvédelmi témákról szóló híradások is.  

Véleményünk a lapban megjelent néhány írásról:

Csak találgathatunk. Talán a kipécézettek - Matolcsy vagy mások - visszazsaroltak. Vagy osztoztak a nagyobb főnökökkel a pénzen. Most a színpad csendes, a háttérben heves tárgyalások. De a pandúrjelmez már ott van az öltöztetőknél. Ha kicsit kiszellőztetik belőle a molyirtó szagát, szükség esetén bármelyik rablóra ráadhatják.  

Kérdések a ma 9 órakor kezdődő képviselő-testületi ülés előtt. Ötvenöt ember elhelyezésére alkalmas újabb munkásszálló kialakítását kezdeményezték a volt Magyar Posztógyár területének egy részén. Mit szólnak ehhez a csepeliek? Megkérdezte valaki őket erről az önkormányzat vezetői közül?

Ma délelőtt 9 órakor, kezdődik a csepeli önkormányzat képviselő-testületének idei második ülése a polgármesteri hivatal földszinti nagytanácstermében.  

A meghívóban szerdán 27 napirend szerepelt. Hogy végül ma mennyiről döntenek, az csak a testületi ülés kezdetekor dől el. Az eddigi információk alapján a valóban lényeges témák:
> a helyi közbiztonság fejlesztésének ügye,

> a tavalyi csepeli költségvetési rendelettervezet elfogadása,  

> a kerületi önkormányzati dolgozók bérfejlesztése. A javaslat mögött nem szerepel semmilyen partneri, gazdasági, szakszervezeti egyeztetésre utaló bejegyzés.

Az alábbiakban néhány, általunk kiemelt napirenddel kapcsolatban megfogalmazott kérdéseinket ismertetjük, remélve, hogy az testületi ülésen választ/válaszokat is kapunk:

Azt  állította Orbán (a Kossuth rádióban), hogy „vége van annak a korszaknak, amikor a háborúra vagy az inflációra hivatkozva ki lehet zsebelni a magyarokat”.

Ezzel szemben a tény az, hogy nincs vége, ugyanis az Orbán-kormány eddig is ezt tette, és most is ezt teszi. A háborúra hivatkozva hizlalta fel Európa legnagyobb inflációját, az áremelkedéssel pedig évek óta zsebeli ki a magyarokat. Ki van ez találva. A korszaknak nincs vége, de talán jövőre vége lesz.

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (Facebook-oldalán az amerikai vámemelések felfüggesztésére reagálva), hogy „ismét igazunk volt/van. Egyetlen uniós tagállamként nem szavaztuk meg Brüsszel ellenvámjait az Egyesült Államokkal szemben, este pedig Trump elnök 90 napra felfüggesztette a vámok alkalmazását azon országokkal szemben, amelyek nem léptettek életbe ellenvámokat. Nem megmondtuk?”

Ezzel szemben a tény az, hogy

A helyi közéletet mérgező, Csepelnek jelentős károkat okozó Borbély-Németh féle hatalmi harc újabb állomása új területre terjedt ki. A 2010 végén általuk létrehozott, először havonta, majd kéthetente megjelenő önkormányzati lap, a Csepeli Hírmondó megalakítása óta a helyi hatalom és Németh szolgálatába állt. Ábel Attila bevonásával közösen csináltak belőle pártlapot, amely összeveszésük és Ábel, valamint  Borbély pártból való kipenderítése óta a polgármester és csapata irányításával, a csepeliek egy részének, valamint a helyi ellenzék folyamatos bírálata közepette működik.

Nem hisszük:  Németh csak most ismerte fel, hogy a fagyi visszanyal, és most már ő is élvezheti az ellenzékkel szembeni hatalmi arroganciát, a szellemi-lelki „agytakarítást”. Az, amit

Alacsony az állami egészségügyi költés Magyarországon, ezért a lakosság az egészségügyi ellátásának a 30 százalékát saját zsebből fizeti, de ezt az arányt  lényegesen csökkenteni kellene.

 Vannak olyan betegségek, amelyekben 75 éves kor alatt, nem lenne szabad meghalni, mondta Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tudományos munkatársa 

Magyarországon évente 50 ezer ember hal meg olyan betegség miatt, ami megelőzhető lett volna, vagy olyan betegség miatt, amit kezelni lehetett volna, a magyar adatok kétszer rosszabbak, mint az uniós átlag, mondta a közgazdász. Hozzátette: a kezelhető halálozást a

Nemrég megkérdeztük az önkormányzati vezetőket, illetve a Csepeli Hírmondó szerkesztőségét, meddig hallgatnak még a kerület közbiztonságát veszélyeztető, fel-felerősödő bűnözi hullám, lakosságot is foglalkoztató eseményeiről, a mindennapok valóságáról?

Választ nem kaptunk viszont a CSH közölte a Kerületi Rendőrkapitányság legutóbbi állománygyűlésen történeteket. Véleményünk a tájékoztatóról az alábbi linken tekinthető meg: https://csepeliek.blog.hu/2025/04/11/kitiltottak_a_csepeli_hirmondobol_a_hireket_es_a_fopolgarmestert_is#more18837352

    Ennél nagyobb gond viszont, hogy folytatódott a fővárosi és országos sajtóban, a helyi közösségi médiában a kerületi drogdílerekről és az állítólagos csepeli droggyárról szóló vita, amely,

Jókedvet, sok vidámságot és boldogságot kívánunk húsvét hétfőre!

A legéletteljesebb szokások közé tartozik ma is a húsvét hétfői öntözés. Igaz, napjainkban a korábbinál jóval kevesebben indulnak a locsoló körutakra.

Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik.

Bár a környező népek jelentős része ismeri (dívik például a lengyeleknél), a szlovákoknál, cseheknél és a különböző germán népeknél öntözés helyett vesszővel való csapkodást találunk, hasonló termékenységvarázsló célzattal és

Aki az édességet szereti, rossz ember nem lehet. Számos konfliktus megelőzhető lett volna gyomorbajos diktátorok és hasfájós tábornokok között, ha a fontos döntések előtt ittak volna egy tejszínhabos kakaót. Hiszen aki egyszer is megízlelte az élet végtelen édességét, az nem kívánhatja mások halálát.

Imádom az édességeket, minek tagadjam. Legalább úgy, mint Gombóc Artúr a csokoládét. Nincs olyan nap- vagy évszak, amikor ne jönne jól egy vaníliaszósszal megtámogatott almás rétes vagy Rigó Jancsi. Úgy is mondhatnám, hogy nekem ez a szenvedély jutott. Kimaradt a kávé, a tea, az alkohol és a cigaretta, nem vagyok rabja egyik nemzetközi konyhának sem, bár az döntő szempont lehet, hogy 

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Ami a húsvét-szigeti civilizációval történt, napjaink emberének is példaként szolgálhat.

A Csendes-óceán délkeleti részén található, az őslakosok által Rapa Nuinak nevezett szigetet 1772-ben, húsvét vasárnapján fedezte fel Jakob Roggeveen holland tengerészkapitány, aki a Húsvét-szigetként fordítható Paasch-Eyland nevet adta neki.

A feljegyzések szerint a bennszülöttek egyáltalán nem féltek a hajósoktól, sőt, elsőként ők eveztek kis csónakkal a lehorgonyzott hajóhoz, ami felveti annak lehetőségét, hogy korábban már más európai látogatói is lehettek a szigetnek. Nem ez azonban az egyetlen érdekesség a Húsvét-szigettel kapcsolatban, és nem is csak az, hogyan voltak képesek az itt élők emberi erővel megmozgatni a hatalmas, kultikus moai szobrokat.