Idén ünnepelhetnénk Zsurzs Éva születésének századik évfordulóját, de egyelőre ünneplésnek nyoma sincs, minden csendes. Márpedig, ha valahol, akkor Csepelen volna ok az Abigél tévés sorozat és rengeteg más rangos alkotás rendezőjének ünneplésére, hiszen a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész innen, még pontosabban a Motorkerékpárgyárból és a Munkásotthonból indult rögös úton a művészvilág csúcsaira. Ünneplés helyett most az életét meghatározó csepeli események felidézésével emlékezünk a csendes, halk szavú asszonyra.

„A gyártásvezetőim mindig azt mondták, hogy én vagyok az egyetlen férfi a stábban” — bökte ki mosolyogva Zsurzs Éva 71 évesen a Nők Lapja újságírójának, amikor életútinterjút készítettek vele. Ebben a beszélgetésben felidézte felnőttkorának kezdetét is: „valamikor színész akartam lenni, de erről szó sem lehetett. Nagy szegénységben éltünk, keresnem kellett. Olyan infláció volt, hogy ha a heti keresetünkért nem vettük meg a három kiló krumplit, az a pénz többé nem létezett” – mesélte a kezdetekről a rendezőnő 1996-ban.

A második világháború után Zsurzs Éva munkásként dolgozott, mint a családja többi tagja. A rendezőnő lánya, Zsurzs Kati  szerint családja regénybe illő módon élte túl a vészkorszakot. „Családunkat többször kibombázták. Nagyapám munkaszolgálatos volt, ahonnan a

Nagy eséllyel ostobán fogok meghalni, mert sosem próbáltam ki semmit. Akkor milyen jogon szólok hozzá? Ahogy, mondjuk, a papi nőtlenséget pártoló egyház családi tanácsadást folytat… A drogról akaratlanul is fülembe cseng Kosztolányi négysorosa: „Csodálkozol a kokainistán / s nem érted? / Gondolkozz el az okain is tán – / s megérted.”

Ha a drogkereskedők megbüntetését támogatom is, azért a használók esetében nem örvendek a hasonló szigornak. 

Más. Pazar ötletnek látszik a gonosz élelmiszerkereskedők

Szolidaritási hozzájárulás: keressük benne a logikát címmel meghökkentő cikk jelent meg a legszorosabb Borbély-Ábel felügyelet mellett működő Csepeli Hírmondóban

    A cikk az kormány által 2021-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulásról szól. Szerzője, Borbély Lénárd polgármester udvari riportjainak állandó szerzője, véleményeinek kizárólagos lejegyzője, TK.

Az általa jegyzett cikk most először mond véleményt a hozzájárulásról, erős kritikával illeti a kormányzat négy évvel ezelőtti döntését. Szerinte hamis a kiindulási pont, s egyáltalán nem világos, hogy

Mifelénk úgy tartják: ha nem tudsz kerti vécét építeni, egyébbe bele se fogj! Akár házépítésbe kezd az ember, vagy csak egy üres porta művelésébe, minden egy gödörrel és egy fedett budival kezdődik. Városból nézve a fenti bölcselet túlzó lehet, de nem alaptalan.

Aki csinált már, tudhatja: ha fából készül, a lécek ritkán passzolnak – keresztülfúj rajta a szél –; ha bontott anyagból, például a teteje napszítta cserépből, valahol biztos becsepeg az eső. A vécéépítés fogásait iskolában nem tanítják, ebből motyogó, olykor káromkodó apák tartanak sörízű mesterkurzust. A népi építészet méltatlanul alulértékelt darabjai ezek a tákolmányok, szükséghelyzetben azonban az sem veti meg, aki

Gőzerővel készülhetne a polgármester pl. a választási programjában megfogalmazott ígéreteinek végrehajtására is, amiről folyamatosan tájékoztathatná olvasóit; a Kossuth Lajos utca tervezett átalakítására, de erről semmit sem hallhatunk tőle. Bulikról annál inkább.

Borbély Lénárd polgármester hivatalos oldalán olvashattuk, hogy „már gőzerővel készülünk a tavaszra.”, majd ezután táblázaton mutatta be a május 25-ig tervezett önkormányzati programokat, kiemelve a hagyományos húsvéti tojáskeresést, a tervezett koncertet, a futóversenyt, a retro majálist és más családi programot.

    Nem vitatjuk, egy kerület, egy nagyobb közösség életében szükség van ilyen és hasonló rendezvényekre, azt viszont igen, hogy éppen a polgármester legyen ezek legfőbb kikiáltója, illetve rendre ezek a programok reklámozása álljon hivatalos oldalának középpontjában. Ahogy azzal sem értünk egyet, hogy ezekre a kisebb-nagyobb rendezvényekre, ellenőrizhetetlen módon folynak ki százmilliók a kerületi költségvetésből.  

Látták Goldonitól a „Két úr szolgájá”-t? Remek darab, az ember halálra neveti magát a pénz reményében egyszerre két urat szolgáló kisstílű szélhámos kétségbeesett ügyeskedésén. Amikor gyanússá válik, hogy némi suska is eltűnt a keze között, mindkét úr elveri, de a vége jó, ahogy az komédiákban illik.

Truffaldino, a szolga legendás alakítója az ötvenes évek végén Suka Sándor volt (rá tíz évvel pedig Bodrogi Gyula). Tudják, az a Suka, a jeles karakterszínész, akit a közismert anekdota is híressé tett. Amikor hiába kért fizetésemelést Major Tamás igazgatótól, próbált valami távoli ígéretfélét kipréselni belőle: „Legalább mondjon valami bíztatót, Major elvtárs!” Mire a válasz: „Hajrá, Suka!”.

„A felső határ az égbolt!” – mondta Rákosi Mátyás 1950-ben, a sztahanovistákhoz intézett üdvözlő beszédében. „Hajrá, magyarok! Határ a csillagos ég!” – köszöntötte híveit Orbán Viktor 2021-ben, felszálltában egy repülőre.

S valóban, azóta megindultunk, repülőrajtot vettünk, s nemcsak tempót, de stílust is váltott a fővezér:

„A tavalyi borongós ballada után idén a zúzós rock and roll következik, érdemes az öveket becsatolni” – buzdítja népét a miniszterelnök 2025-ben.

Az elmúlt év valóban „tragédia dalban elbeszélve”, lassú,

Már csak kevés hely van az országban, ahol még beszélnek a sajtószabadságról, ennél is kevesebben ünneplik meg az 1848-as forradalmárok vívmányát, s alig van hely, ahol a nap alkalmából köszöntik a sajtó munkatársait. Csepel nem a kivételek közé tartozik.

Amiről évek óta elfeledkezünk, pedig március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük! Mint ismeretes 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad lapszámait, benne a 12 ponttal, és Nemzeti dallal, ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot. A győztes forradalom kormánya április 11-én törvényt is alkotott róla. A Rákosi rendszer február 10-én tartotta az ünnepet, majd 1990. március 15-én, pár nappal az első szabad, általános országgyűlési választás (március 25.) előtt, visszatértünk az 1848-as dátumhoz. 

    Azóta 35 év telt el, a Fidesz tevékenységének eredményeként a

Szia Ernő! Képzeld, 102 éves lettél. Egy százéves kisfiú. Még szobrot is kaptál 2 éve a 100. Születésnapod alkalmából a Práter utcában, amint a fiúkkal éppen golyót gurítasz abban a legendás pillanatban, amelyben teremtőd – bizonyos Molnár Ferenc – megállította feletted az égen a mulandóság napját.

Mondták már neked, hogy tulajdonképpen te vagy az első magyar sorozathős, hiszen először sorozatban jelentél meg egy újságban? Egy sorozathős, akinek olyan kicsi a lába nyoma, hogy üldözői se tudják felfogni ésszel. Hiába, a nagyság átka.

Te Ernő! Téged nem hívtak úgy, hogy Nemecsek úr, sem úgy, hogy Nemecsek Nemzettestvér, nem lettél sem Nemecsek Bajtárs, elvtárs polgártárs, te megúsztad a XX. századot. Igaz, ehhez korábban bele kellett halnod az életbe. Milyen fura, nem? A legendák halva születnek.

Tudsz valamit a többiekről? Képzeld, a jó Boka még 1916-ban meghalt, az úgynevezett első világháborúban. Az elsőben, amelyben már

A  csepeli fideszes képviselők  a csepeli Kölcsey iskola felújítás ellen szavaztak. Az egyik ellenző épp a csepeli tankerületi központ vezetőjének fia, ifjabb Tóth Endre Máté, a Fidesz-KDNP helyi képviselője volt. A háttérben Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének, Csepel választókerületi elnökének konfliktusa áll. A gyerekek isszák meg a levét?

Csepel tulajdonában, de a Dél-pesti Tankerületi Központ kezelésében lévő Kölcsey Ferenc Általános Iskola felújítására vállalkozott a XXI. kerület önkormányzata mégpedig tisztán saját forrásból.

Nem ez lett volna az első eset. A Csepeli Gyermeksziget Program keretében eddig már öt intézményt újított fel a kerület ingatlanos cége, a a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. A felújításokhoz az iskolákat működtető tankerületi eddig minden esetben partnernek mutatkozott, Tóth Endre tankerületi igazgató egy február 5-i, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola felújításáról szóló egyeztetésen kifejezetten támogatta az intézmény megújítását. Az önkormányzat legutóbbi testületi ülésén azonban fordulati történt.

A vonatkozó napirendi pont tárgyalásánál Tóth Endre váratlanul szót kért, és egy láthatóan előre megírt szöveget felolvasva elutasította a fejlesztési terveket arra hivatkozva, hogy

Megvilágosodás ingyen osztogatott felismeréssel: a tehén tőgye nem a szarva közt van.

Mint tudjuk, a kisboltok számlái nem alkalmasak az áfa-visszatérítésre. Csak végösszeget tartalmaznak, tételes vásárlási listát nem.

De nemcsak a kisboltokéi, hanem a termelői piacokon árusító őstermelőkéi sem, miután mindössze nyugtaadási kötelezettségük van, és azon is csak összeg szerepel.

Kérdés, mi lesz az őstermelőkkel, a  kofákkal, összességében a vidéki kis piacokkal, ha

Egésznapos, nyílt fogadóórát tartott csütörtökön március 13-án, a hivatalban a polgármester, tudtuk meg fb oldaláról. A programról még március 7-én fb oldalán tájékoztatta az érdeklődőket. Az eseményről, az aznap délelőtti képen és pár mondatos híren kívül, eddig, semmilyen önkormányzati, polgármesteri tájékoztatás nem jelent meg, így nem tudjuk, hányan jelentek meg a fogadóórán, milyen kérdéseket, problémákat vetettek fel a megjelent csepeliek, felvetődtek-e közérdeklődésre számot tartó kérdések.  Úgy gondoljuk ugyanis egy nyílt fogadóórához az is hozzátartozik, hogy a személyes körbe tartozó ügyeken túl felvetődött, a közösség egészét érintő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról a közvélemény is tájékoztatható.

    Amiről évek óta "elfeledkeznek" Csepelen, pedig március 15-én a Magyar Sajtó Napját is ünnepeljük! Mint ismeretes 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad lapszámait, benne a 12 ponttal, és Nemzeti dallal, ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot. A győztes forradalom kormánya április 11-én törvényt is alkotott róla. A Rákosi rendszer

Tegnap, március 14-én volt 105 éve annak, hogy átadták  az építést kezdeményező és azt téglajegyekkel támogató csepelieknek, a szakszervezeteknek, az intézmény építőinek, cégeknek, kisiparosoknak, vállalkozóknak, Weiss Manfréd csepeli gyártulajdonosnak a Csepeli Munkásotthont.

Sok minden történt ez alatt a több mint három embertöltő alatt, országban, világban. A csepeliek megélték a Horthy-korszakot; Trianont; az 1929-es világgazdasági válságot; miközben „kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”; a II. világháború mintegy 800.000-es emberveszteségét. Aktívan részt vettek Csepel, a főváros, az ország újjáépítésében, hazánk viharos, fordulatokban bővelkedő történelmének, közéletének formálásában 

    Csepel a rendszerválás óta eltelt 35 évben sok változáson ment át. Közel 20. 000 fővel csökkent az itt élők, a nagyiparban foglalkoztatottak száma, bár a kerület fejlődéséhez most is az itteni vállalkozások adják a legtöbb segítséget, az általuk befizetett iparűzési adón keresztül. Az iparvállalatok helyzete,

Ma ünnep lesz Magyarországon. Az 1848-as polgári forradalom és az 1848-49-es szabadságharc kitörésének napja. A 177. évforduló. Szimbolikus tartalmakat hordozó ünnep. A szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzésének ünnepe. Szabadságunknak, haladó európaiságunknak az ünnepe.

Ünnepelnénk tiszta szívvel, ha a felidézett történelmen kívül volna mit. A nemzet mai állapotában nem méltó örököse 1848-nak. Az a hatalom, amely 15 éve  került hatalomra, erőszakot tett mindazon, amiért 1848–49-ben a nép küzdött. Erőszakot tett mindazon, amit a nemzet azon a márciusi napon kívánt.

Nincs béke e kettészakított honban, nincs egyetértés, mert 

Ha nem is nekünk, de a csepelieknek, az érintett pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak,  egyszer már illene őszinte, konkrét válaszokat is adni a jövőjükkel kapcsolatos kérdésekre a kerület vezetőinek, a hivatalos helyi sajtónak, legyen szó óvodákról vagy iskolákról vagy a kerület ezernyi aktuális gondjai közül legalább néhányról

Ami a Csepeli Hírmondó március 12-én megjelent idei 5. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

    A lap nyolcoldalas, aktuális, önkormányzati ügyekkel foglalkozó rovatában másfél oldalt kapott a botrányosan hiányos tájékoztatás a február végi képviselő-testületi ülésről, alig fél oldal jutott az iskolabezárásokra, összevonásokra, három pedig a már lefutott Kölcsey iskola felújítása kapcsán kirobbant, mesterségesem felszított, kampánycélokat szolgáló álvitára. 

    Belefért még a rovatba a kukatárolás új szabályozása, a lomtalanítás idei tapasztalata, illetve egy hír az aranyérmes tortáról is. A kultúra és a civil élet hírei mellett és után pedig a szokásos programismertetések, reklámok, hirdetések adják a 24 oldalas lap további részét.   

    Most sem jutott hely az embereket foglalkoztató mindennapi megélhetési gondokat bemutató írásokra; a korábban megígért fejlesztések végrehajtására vagy az egyre szaporodó bűnügyi és közlekedésrendészeti ügyekről szóló hírekre; stb. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

A történelemből Semjén Zsolt és elvbarátai  pontosan tudhatják, hogy a mások jogait csorbító, vagy azokat teljesen megvonó törvényi  szörnyszülöttek, Frankensteinek hogyan kezdenek önálló életet élni, saját beteg logikájuk nyomán hogyan radikalizálódik a gyakorlat, a politikai elit paranoiája hogyan válik szürke párthivatalnokok kezében szenvtelenül alkalmazott bunkósbottá, napi gyakorlattá.

Ha hihetünk Semjén Zsolt veretes megállapításának, úgy Magyarországon legalább 1,1 millió kettős állampolgár várhatja, hogy a Kocsis Máté frakcióvezető által beígért „iszonyatosan fájdalmas, meglepő, meghökkentő, brutális” jogszabályok pontosan mit fognak jelenteni számukra.

Például, hogy a Fidesz kétharmad mindig felkészült jogalkotói ugyan hogyan fogják meghatározni, hogy ki az a kettős állampolgár, aki veszélyt jelent Magyarország „szuverenitására”. Megkockáztatom: sehogy, mivel pontosan a jogbizonytalanság fenntartása lesz a cél. A sokat hangoztatott „szuverenitás” eleve egy jogilag körbeírhatatlan, meghatározhatatlan fogalom.

Azzal, pedig hogy a Fidesz egy pártpropagandistát tett meg a szuverenitást védeni hivatott hivatala élére lényegében megüzente, hogy politikai alapon fogják megítélni, hogy ki és miért lehet veszélyes a „szuverenitásra”. Röviden: bárki, bármikor, bármiért.

Pontosan az a cél, hogy

„Ez egy újabb lépés az önkormányzatok függetlenségének, autonómiájának felszámolására, hiszen a települések korábban hitelt sem vehettek fel, majd elvonták bevételeiket a szolidaritási hozzájárulással, és most már a megmaradt pénzüket sem kezelhetik szabadon.” - Ez a tény sújtja a csepeli önkormányzatot is, de az idézet nem a Szent Imre térről származik.

Már megint az önkormányzatok zsebében turkálnak – írta Karácsony Gergely főpolgármester, a közösségi (fb) oldalán, válaszul az Orbán-rendszer újabb állami pénzelvonó intézkedéseire. 

További milliárdokat von ki az önkormányzatok zsebéből a kormány, derült ki Navracsics Tibor miniszter Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett konferencián. A gazdálkodás szigorításán túl, a döntés értelmében „…az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett számlára folyósítható…”  https://mti.hu/hirek/2025/02/03/navracsics-tibor-2025-os-koltsegvetes-szigoritja-az-onkormanyzatok-gazdalkodasat A főpolgármester fb oldalán az alábbiakat írta:

Orbán Viktornak hátrányos gyerekkora volt, csak úttörő lehetett. Ennek ellenére ismerheti a cserkészek köszöntését: Légy résen! Ezt üzente beosztottjának, kormánya nemzetgazdasági miniszterének, miután az árstopos kaland balul sült el. Nagy Márton a tettek és az élelmiszerárak mezejére lépett.

Valamit tanulhatott a kormány az árstopok kudarcából. Legalábbis ezt tükrözi, hogy bár belengették, mégsem merték direkten korlátozni a kirívóan emelkedő élelmiszerárakat, hanem óvatosabb, bár végsősoron szintén árkorlátozó eszközhöz nyúltak, miután februárban 7 százalék fölé gyorsult az élelmiszerinfláció. 

Az árrést támadják a kiskereskedelmi láncoknál, pontosabban arra húznak sapkát, és első körben 30  - zömmel korábban árstoppal érintett - termék esetében 10 százalékban maximálják annak mértékét. A nagyközönség csak annyit tud a dolgok hátteréről, hogy

A Németh Szilárd uralta Csepel SC területén van a tankerületi központ (képünkön). Innen fogják levezényelni több csepeli iskola bezárást, összevonását, gyerekek áttelepítését. Kérdéseink: Kivel egyeztetett a tankerület vezetése, kikérte-e az intézmények vezetőinek, pedagógusainak véleményét? Mennyibe kerül mindez az államnak, a kerületnek és a csepelieknek? Miért nem szólalt meg ebben az ügyben eddig a polgármester? Talán nem tudott róla? Mi a véleménye az eddigi előkészületekről, a már megszületett, döntésekről, hogyan akar segíteni az érintetteknek a végrehajtás során keletkező feszültségek csökkentésében?

Hetek óta nyílt titok már: a jelentős mértékű iskolaérett gyereklétszám- és pedagógus létszámcsökkenés miatt, hogy Csepelen 5+1 óvoda bezárása után az iskolák következnek. Ősszel, több csepeli általános iskola bezárása,  összevonása, költözése várható.

A Nagy Imre Általános Iskola megszűntetéséről hetek óta pletykálnak, most pedig a kerületi, illetve a tankerületi vezetés helyett Szabó Szabolcs Csepel országgyűlés képviselője fb oldalán hozta nyilvánosságra a titokban folyt előkészületek eddigi eredményét: 

> A Nagy Imre Általános Iskola megszűnik, a diákokat az Arany János iskolába, az ugyanott működő Alapfokú Művészeti Iskolát a Karácsony Sándor Általános Iskolában helyezik el, Az iskola helyére a