A képviselő-testület legutóbbi ülésén a "független" polgármester és a csak tőle függő "független" frakciója nagy lépéseket tett annak érdekében, hogy a csepeliek még az eddiginél is kevesebbet tudjanak meg arról, hogy mi folyik a Szent Imre téri hivatalban a kulisszák mögött. Kezdenek visszatérni Németh Szilárd gyakorlatához, a nyilvánosság teljes kizárásához, ha a kerület közügyeiről van szó.

A képviselő-testület nemrég 13/2/1 szavazattal támogatta a Szervezeti és Működési Szabályzat újabb módosítását: Borbély Lénárd javaslatára csökkentették a testületi hatásköröket, most több témában a bizottságokra bízták a tárgyalását, a döntéseket.

Ezzel tovább szűkült a testület jogköre.

Mitől lesz

Csepelen is érezhető lesz a hatása: Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a kormány folytatta a budapesti költségvetés ellehetetlenítését, 6,76 milliárdot + 511 millió forint kamatot emelt le a főváros számlájáról. Tette ezt annak ellenére, hogy „…Vannak bírósági ítéletek és alkotmánybírósági határozatok, amelyek arról szólnak, hogy a kormányzati sarcpolitika jogellenes, ellentétes az alaptörvénnyel

….továbbá „a fővárosi közösségi közlekedés lényegesen kevesebb pénzügyi forráshoz jut, mint ami a működéséhez, valamint a műszaki állapot biztonságos fenntartásához szükséges lenne” (FÁSZ).”

    Azért idézzük ismételten a főpolgármestert, mert ha főváros kénytelen lesz leállítani a tömegközlekedés egy részét, akkor az komoly gondokat okozhat majd a csepeli tömegközlekedési rendszerben is. Borbély Lénárd hallgat, sőt,

A svéd akadémia szerint látomásos életmű ez, de valójában inkább prófécia: arról, hogyan zuhanunk mi, emberek, az általunk épített világ romjai közé, miközben tovább beszélünk, gondolkodunk, remélünk. Krasznahorkai nem a végidőket írja meg, hanem a túlélést a végidőkben. És talán ezért érthető mindenhol: mert az emberiség ma már közösen lakik ebben a leépülő, zajos, mégis gyönyörű világban.

A Svéd Királyi Akadémiától  2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Egy magyar író, aki az apokalipszisből épített univerzumot, most hivatalosan is a világirodalom legnagyobbjai közé lépett.

Van ebben valami mélyen megható, és a szó legjobb értelmében véve hihetetlen. Hogy a világ megérti, amit mi is csak botorkálva próbálunk: azt a sötét derűt, azt az apokaliptikus iróniát, amellyel Krasznahorkai megírta a pusztuló falvakat, az elveszett lelkeket, az emberi értelem végső határait.

Krasznahorkai mondatai azokhoz szólnak, akik

Vagy fogalma sincs a durcás Gulyás Gergelynek, hogy miről beszél, vagy nagyon is jól tudja, és tudatosan vezet félre mindenkit

A kormányszóvivői tájékoztatón a gyermekvédelemben élők 1500 forintos étkezési kvótája volt az egyik téma. A miniszterelnökséget vezető miniszter durcás arccal ugyan, de azt mondta egy újságírói kérdésre, szerinte is határozottan kevés ez az összeg, de 2023-ban - az akkor 700 forintot - 120 százalékkal emelték meg, pedig az infláció ezt a hatalmas növekedést nem indokolta.

Vagyis, ha állami gondoskodásba élő gyerekekről van szó, akkor az éhséget is a szigorú számok, meg infláció szabályozza. De, ha az apa a Fidesz embere, akkor mehet a gyerek Mercedes kisbusszal, vagy egy egész ország segíti, hogy önálló lábakon álljon.

Aztán jött egy csavar. Azt mondja ez a jó miniszter, hogy

Vigyázat, most egy visszatérő csepeli álomról lesz szó! Kijózanító az álom és a valóság közötti különbség, pedig volt és részben még ma is van realitása a hét évtizede még fantasztikusnak tűnő terveknek. 1955-ös őszi cikkből idézünk: „Csepelről utasunk Budafokra megy át — gondolatban a leendő Csepel—Budafoki hídon, a hídfőnél a már épülő albertfalvai új lakóteleppel találkozik.” A tíz éve újra felvázolt tervek mint annyi más, a legjobb esetben fiókok mélyén várják a feltámadást vagy végleg semmivé lettek. Hetven éve azonban még így írtak le egy fantasztikus csepeli utazást a Magyar Építőművészet című folyóiratban:

Nem politikusokat, hanem mérnököket, építőművészeket idézünk. A szóhasználatnál kéretik figyelembe venni a hetven évvel ezelőtti társadalmi klímát, amely nem volt híján a lelkesedésnek és a dagályosságnak még szakmai cikkekben sem:

„Tegyük fel, hogy utasunk korszerű, új közlekedési létesítményünkre a csepeligyorsvasútra száll és kiutazik a magyar munkásság fellegvárába, Csepelre. Mit látnak ott?

A hatalom csúcsán levők már a látszatra sem ügyelnek. Balog Zoltán református püspök, az államfői kegyelmi döntés sugalmazója beszédet mondott a Magyarországi Református Egyház  konferenciáján. Leszögezte: nem érez lelkiismeret-furdalást, hiszen Novák Katalin helyes lépéséből csak az ellenzéki média fabrikált „ügyet”. A konferencia levezető elnöke megkérdezte, van-e újságíró a teremben.

Az orosz csapatok legutóbbi légitámadásának huszonöt ukrán áldozata volt, köztük több gyerek.

A terrorista cselekményt minden uniós állam vezetői elítélték, Magyarország volt a kivétel. A döntést a

A polgármester kijelentése: „…a csapatából szinte mindenki a civil szférából érkezett, politikai háttér és tapasztalat nélkül.” – Borbély Lénárd állítása – na, hogy is mondjuk – félrevezető, hamis. Ő maga és Ábel Attila a kirúgásáig Fidesz-KDNP tag volt, Kovács Dávid Attila és Tóth Sándor  2019-ben az ellenzéki pártokkal kötött megállapodásuk alapján, ellenzéki jelöltekként lettek képviselők, majd azonnal beléptek a Fidesz-frakcióba. Pákozdi József korábban tagja volt a Jobbiknak, majd a Bucka Szövetség jelöltjeként lett képviselő, s ő is csatlakozott a Fidesz frakcióhoz. Tehát mindegyikük komoly politikai háttérrel és tapasztalattal rendelkezett. Ilyen pedigrével „frissen és őszinte elköteleződéssel” léptek be a Borbély által létrehozott civil csapatba. Így lettek 2024-re civilek.

    Ami a Csepeli Hírmondó október 8-án megjelent idei 19. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

   A lap idei 19. száma változatlanul egyoldalúan ad képet az önkormányzati munka fontos témáiról. Két oldalt szentelt Borbély Lénárd polgármester egy éves összegzésének, egyet, azt is hiányosan, a legutóbbi képviselő-testületi ülésnek, a vezetés által fontosnak tartott, témáinak. A többi írás, az

Gulyás miniszter kapott egy üzenetet, amelynek a küldője azt állította, hogy sosem látott akkora visszavárást, mint ami Varga Judittal kapcsolatos. A tavalyi kegyelmi botrány miatt lemondott miniszter asszony természetesen  a volt férj ellen kell, és  szintén természetesen nem politikai szerepben, hanem a bántalmazott exfeleség vádló pozíciójában, a szavazókra gyakorolt érzelmi nyomás generátoraként

Hogy ez mennyire a széles tömegek spontán üzenete, vagy a Rogán-művek terméke, ne firtassuk, mindenesetre kormányoldalon egy ideje ezt mantrázzák, maga Orbán is közölte, hogy Vargát miniszterelnöki szintű politikai tehetségnek tartja, elvesztése neki személyes fájdalom volt.

A szívszakadást persze árnyalja, hogy a kegyelmi ügy kirobbanása idején a volt igazságügyi miniszter mellett a másik aláíró, Novák Katalin köztársasági elnök azt mondta, jó szívvel írja alá azt az alkotmánymódosítást, amely pedofil ügyekben a kegyelmet nem teszi lehetővé. Majd olyan gyorsan mondott le, mint amilyen sebesen Varga vonult vissza a közügyektől, vagyis nem kétséges, hogy erre a lépésre megkérték őket, és aki ezt tette, annak

A Csete Balázs 15. szám alatti ingatlanban (képünkön) hét évnyi huzavona, több furcsa fordulat után most egy csepeli egészségház, felnőtt és gyermek tüdőgyógyászati rendelőintézet kialakítására készülnek a „független” kerületvezetők. Igen ám, de ott jelenleg a Csepel Galéria és a Városkép Kft. működik. Mi lesz a sorsuk, hol kapnak helyet, mennyibe kerülhet az új helyszín/helyszínek kialakítása és mikor lesz kész a többször beígért új egészségügyi létesítmény, benne végre az új tüdőgondozó központtal?

Hatalmas egészségügyi fejlesztés valósulhat meg Csepelen – olvashattuk a csepeli kerületvezetők propaganda közléseiben.

Ez már szinte fantasztikus! Hét évvel a kormány 1336/2018. (VII. 25.) számú határozata után kiírták az ajánlattételi felhívást új csepeli egészségház, felnőtt és gyermek tüdőgyógyászati rendelőintézet megvalósítására. Ugyanis mint a csepeli önkormányzati képviselő-testület 2025. május 7-én tárgyalt polgármesteri előterjesztésből kiderült, a helyi vezetés által évekig érlelt, sokszor egyeztetett majd benyújtott 1,750 milliárdos Vermes 12 projektet az illetékes minisztérium végül nem fogadta el, kiderült, hogy az épületet oktatási célokra kívánja használni a jövőben. A testület májusban ezért úgy döntött, hogy a terveket új helyszíneken, döntően a

Tíz éve már nincs közöttünk Göncz Árpád (1922-2015), a rendszerváltás utáni Magyarország első köztársasági elnöke. Manapság a politikusok többségéről – a megveszekedett rajongókon túl – inkább rosszakat gondolunk. Néha túlzunk is ebben. Talán, mert kevés a jó példa. Éppen ezért kell Göncz Árpádra és az ő életművére büszkének lennünk, felidéznünk: Lehet így is.

„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.”

(Göncz Árpád beiktatási beszéde a Parlamentben, 1990. augusztus 3.)

Ma a luxizás a divat. A lenézés, a megalázás, a kastély, a hajtóvadászat a hajtónak használt cselédekkel. Jacht- és Porsche-gyűjtemény. Dubaji luxus. Százmilliárdos üzletek a mi pénzünkből az ő zsebükbe. Tízmilliós táska és Barbie babává operált

„Nemsokára újra lesz Csepp TV - többek között erről is döntöttünk a legutóbbi rendkívüli testületi ülésen” Ezt maga Borbély Lénárd fideszes polgármester jelentette be még 2018. július 14-én a helyi internetes közösségi oldalon. Azt már mi jelentjük olvasóinknak, hogy a televíziós műsorsugárzást azóta sem oldották meg az időközben „függetlenné vált” kerületvezetők.

Élénk vita folyt a napokban a csepeli közösségi médiában a korábban megszűnt CSEPP TV-ről. Néhány megjegyzés a hozzászólásokhoz:

> A Csepp TV, amelynek heti műsorát a Csepel újság annak idején hetente előre közölte, NEM „piaci alapon ment a lecsóba.”! Még 2011 őszén, az önkormányzati választásokon nyertes Fidesz-frakció, Ábel Attila, tájékoztatásért felelős alpolgármester javaslatára, a A Németh Szilárd polgármester vezette fideszes önkormányzat nem kérelmezte a CSEPP TV frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását, így

Semjén Zsolt  kérdezze csak meg  Donáth Annát és a volt képviselő több társát, milyen könnyű is az ilyen karaktergyilkos mocskot levakarni. Őket pont önök rágalmazták meg a legocsmányabb, legszemetebb módon, a képviselő úr pedig finom mosolyával tapsikolt hozzá. Szóval öt-hat év, és már nem fogják az utcán a háta mögött suttogni, hogy a Nemzet Zsolti Bácsija. Fogja fel úgy, hogy a vártnál kissé korábban, már ideát elkezdődött a purgatórium.

Szurkoljunk együtt, sikerül-e Semjén Zsoltnak a mutatvány, ami még magyar politikusnak eddig soha. Mármint agyonlőni egy jegesmedvét. Ha még emlékszünk, Semjén 2018-ban a korrupciószagú rénszarvas-vadászkalandjaira válaszul közölte: mennyire inspirálná, ha valaki jegesmedvére is meghívná.

Nyilván nem arra célzott, hogy az a vállalkozó is közbeszerzést nyerne. Inkább a

A 2010-ben bekövetkezett vezetőváltás egyben szemléletváltást is jelentett Csepel kapcsolati politikájában. A kormányzat által erőltetett határon túli magyarlakta területekkel való kapcsolatfelvétel eleinte visszaszorította, majd megszüntetett több sikeres külföldi kapcsolatot is. A korábbi két erdélyi testvérvárosi együttműködés helyett székelyföldi testvérvárosokat kerestek, favorizáltak, miközben a finnt, a németet, a horvátot és az EU-t leépítették.

Megdöbbenéssel és mély szomorúsággal olvastam Zólyomi Mátyásnak, csepeli református lelkésznek a megemlékezését, amit Heikki Ahonen lelkész halála miatt írt közösségi oldalán.

A halál rádöbbenti az embert az élet múlására, és arra is, hogy mérleget készítsen. Zólyomi Mátyás lelkész úr megemlékezett a néhai Mezősi György elődjéről is, aki jelentős egyénisége volt a csepeli közéletnek. Küzdelmei és példamutatása nagy hatással volt a helyi politikára.

Ezt az elkötelezettséget és szeretetteljes iparkodást folytatta Zólyomi Mátyás is. Tevékenységének leglátványosabb eleme az

A Fidesznek elég volt bő fél nap  arra, hogy felépítse az államellenes összeesküvés drámáját. Semjén Zsolt nemkívánatos parlamenti megszólalása kényszerpályára helyezte a kormányzatot: a Finkelstein-labor ennek megfelelően munkába lendült. Hiszen ennek már fele sem tréfa; Semjén magára és hatalomra borította a Szőlő utca-ügyét – vajh hogyan lehet ebből kimenekülni.

És a labor  megszűlte az állam ellenes összeesküvés tervét. Márpedig, ha erről van szó, akkor ellene minden megtehető; majdnem olyan, mintha az ukránok dróntámadást indítottak volna Magyarország ellen.

A hirtelen összeütött történet kicsit hasonlít A tanúra; a tanúvallomás helyett az ítélet született meg előbb.

Megtorlás – kiáltotta Kocsis Máté a saját evangéliumából. Megtorlás – kiáltotta utána; megtorlás visszhangozta a fideszes nép. Megtorlás – zúgott a tömeg, Csaba, Péter, Klára, András, egyik se legyen szabad…

Az aradi vértanúk Barabás Miklós litográfiáján:
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket  az 1848–49-es szabadságharcban játszott meghatározó, vezető  szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a 

Nagy csata van kialakulóban az MLSZ és a szurkolók között, miután a szövetség bejelentette, hogy keményen büntetni fogja a pályára nem illő rasszizmust és verbális durvaságot.

Szektorbezárást, zárt kapus mérkőzéseket helyezett kilátásba a nagy pénzbüntetések mellé. A hozzászólók háborogtak, de azt nem indokolják, hogy miért csak mocskolódva lehet szurkolni.

Az úgynevezett szurkolók mentalitására jellemző, hogy

Valami történt a két egymásra acsarkodó csepeli politikus viszonyában. Nemrég például kezet fogtak egymással. Tényleg elásták a csatabárdot és kibékültek? - teszik fel többen a kérdést a helyi közösségi médiában közzétett fotókat látva.   Hogy kiről, kikről van szó? Természetesen Borbély Lénárdról és Németh Szilárdról.  A duó rengeteg kárt okozott Csepelnek a vircsaftjával. Pénteken azonban mindketten jelen voltak a Jedlik Ányos Gimnázium  ünnepségén. Lásd a gimnázium fb oldalát. Igen ám,  de a polgármester fb oldalán közölt 25 képbe csak olyan lett beválogatva, amelyen Németh nem szerepelt. 

Most csak az utóbbi hetek néhány eseményére utalunk, amelyek jelzik, valami történt a két politikus viszonyában. 

    Borbély és Németh többször közösen vettek részt egy-egy programon, már kézfogásra is sor került. Borbély úr mintha kibékült volna a Dél-Pesti Tankerületi Központ Németh által kinevezett vezetőjével, s pl. a Kölcsey felújítása kapcsán még el is ismerte munkájukat. Ráadásul a polgármester rendre népszerűsíti, elsősorban a Csepeli Hírmondóban a Fidesz és Németh Szilárd országgyűlési képviselőjelöltjét, Király Nórát. 

    A Fidesz országgyűlési képviselője, a Fiatal Családosok Klubja alapítója, kétszeres miniszteri biztos, a XI. kerület volt fideszes alpolgármestere, tehát élvezi Borbély támogatását, annyira, hogy a legutóbbi, Idősek Napja alkalmából szervezett hajókiránduláson együtt köszöntötték a résztvevőket, köztük a

A Szabadság-szobor talapzatára került kereszt – ahogy az lenni szokott – pár hétre felkavarta az állóvizet, de mára csak a nagy csönd maradt.

Egyezzünk meg abban, hogy szokatlan, ha világi szobor elé kerül egy vallási szimbólum. Rétvári Bence KDNP-s belügyi államtitkár szerint ugyan „kereszténységünk legfőbb szimbóluma”, de ezzel egyből kizárja azt a néhány milliárd embert, aki nem katolikus, vagy csak papíron az. Ez hazánkban is a népesség többsége. A hívők közül ide kerülnek még a görögkatolikus és a keresztyén felekezetek is.

A szabadság jelképe elé tenni sem igazán keresztényi cselekedet, mert

Csepelen már régóta utca, tér vagy iskola viselhetné Zsurzs Éva nevét.  De ha eddig elmulasztották valamelyik közintézmény, közterület  átnevezését a kerület vezetői, ha valamikor, akkor ezt az idén pótolhatták volna, hiszen  néhány nappal ezelőtt, szeptember 29-én volt száz éve annak, hogy megszületett Zsurzs Éva  (1925-1997) Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész. Fiatalkorában Csepelen lakott, a Motorkerékpárgyárban  dolgozott, a  Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

Zsurzs Éva 1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra. A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy

Azt  állította Orbán Viktor, hogy „ha a politikusok azért akarnak fegyverrel járni, mert fenyegetik őket, akkor nekem például ágyúval kéne járni”.

Ezzel szemben a tény az, hogy ágyúval biztos nem, de sok kézifegyverrel minden bizonnyal, sajnos igen. És mit ad isten? Valóban sok kézifegyverrel jár mindenhová, még ha ezeket a fegyvereket nem is ő hordja az oldalán, hanem a testőrei.

Bárki láthatja nyilvános eseményeken, hogy a miniszterelnök kíséretében rengetegen vannak, mindenesetre reméljük, elegen ahhoz, hogy megvédjék őt minden inzultustól. Mivel azonban az állam nem nyújt személyi védelmet politikai ellenfelei számára még a legkiélezettebb politikai légkörben sem, talán