Gonosz ember? Szerencsétlen flótás? Vagy éppen nagy ravaszdi, amikor Orbán irodájánál, a királyi várbeli egykori kolostorban szentel (képünkön), amikor az LMBTQ emberek ellen beszél, hogy elvárják tőle a hazugságot. Tisztelt Bese Gergő Péter! Végre legyél szabad és boldog! Nem muszáj többet hazudnod, magadnak se, a szeretteidnek se, nekünk se, az egyházadnak se. Úgy élhetsz, ahogy jólesik. Meg ha ezért nem járnak állami százmilliók, akkor is jó tud lenni. Próbáld ki!
Én sajnálom ezt az embert, akin most a fél ország kárörvendően röhög. A szerencsétlen papot, aki hazugságra kényszerítette magát, aki egy olyan világot választott otthonául, ahol becstelenné kellett lennie. Ahol úgy érezte, gyűlölni kell, hangosan, harsányan. Szószékről és lélektelen propagandisták társaságában. Aki úgy érezte, szónokolnia kell a melegek ellen. A szabadság ellen. A modernitás ellen. Az emberi egyenlőség ellen.
Mindezt miért? Mert úgy érezte, így rejtheti el “bűnét”. S mi is ez a bűn? Valami olyasmi, ami nem bűn és nem dicsőség. Meleg, hideg, langyos. Kicsi nagy, sovány,