Kozák Danuta esélyeshez méltóan szerepelt a riói olimpia kajak 1-es 500 méteres döntőjében, hatalmas fölénnyel nyerte meg a futamot és lett olimpiai bajnok, megvédve a Londonban megszerzett címét. Kozák Danuta ezzel minden idők legeredményesebb magyar kajakosa az olimpiákat tekintve, hiszen négyszeres bajnok, Rióban párosban is nyert Szabó Gabriellával, és most egyéniben is nyert. Kozák Magyarország történetének 500. olimpiai érmét szerezte meg, egyúttal övé a 175. arany. 

Bár a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese, Kutassy Jenő azt állítja, a kormányzati intézkedések nyomán többet tudnak költeni a gyerekekre a családok, mint két évvel korábban, a Budapest Bank friss felmérése szerint átlagosan 84 ezer forintba kerül egy gyereknek az új tanévkezdés; az általános iskolások tanszereire a két évvel ezelőtti 56 ezer forint helyett több mint 73 ezer forintot költenek idén, a középiskolásokra pedig 82 ezer helyett már 90 ezret.

A szülők 42 százaléka hónapokig spórol az iskolakezdésre és 18 százalék vett már fel hitelt is. Kutassy a nagycsaládosok nevében az M1-en mondta azt, hogy a családi adókedvezménynek köszönhetően könnyebben és többet költenek a szülők a gyerekekre, és nagy segítség, hogy az aktuális családi pótlékot már augusztus végén megkapják.

Forrás: Krausz Viktória (VH)

Ezúttal sem úsztuk meg a szokásos nyári betlit. Egyetlen állva maradt együttesünket, a Videotont is kiebrudalták augusztus első hetében a második számú európai labdarúgókupa selejtezőinek lépcsőházából. A többiek (FTC, MTK, DVSC) számára már a bejárati ajtó is zárva maradt.

A tények makacs dolgok, a számokkal nehéz vitatkozni. Még akkor is, ha relativizálásban bárkivel felvesszük a versenyt. A konok, egyszempontú UEFA sajnos makacsul ragaszkodik a valódi teljesítmény méréséhez. Több rangsort alkalmaz, hogy a beosztások, sorsolások alkalmával objektivitása megkérdőjelezhetetlen, támadhatatlan legyen.

A rangsorok egyike (UEFA Country Ranking 2016–17) az egyes tagországok klubcsapa­tainak a kontinens kupaküzdelmeiben elért eredményein alapul. Mindig a legutóbbi öt évben megszerzett pontok alapján alakul ki az aktuális erősorrend. Magyarország fél évtized alatt 9,5 pontot tudott összekaparni. Összehasonlításként csak a szomszédokét ragadom ki a listából:

Szent István-napi köszöntő a hagyományok jegyében a Csepeli Munkásotthonban augusztus 20-án, szombat  délután öt órától. A műsorra a belépés ingyenes:

Az ősember a ­nála lévő bunkót használta a viták rendezésére, később ez úgy módosult, hogy a nézeteltéréseket talán mégis jobb emberélet kioltása nélkül feloldani.  Az egyén és a kisebbségi – de akár a többségi – csoportok érzékenységére való odafigyelés, a sértegetéstől való tartózkodás, vagyis a politikai korrektség arra való, hogy viszonylag nyugodtan meg tudjuk vitatni a dolgainkat. Ebből lesz ugyanis a megoldás. Aki mindig csak élezni akarja a helyzetet, és ezért csuklóból elveti a tisztességes hangnemet, az nyilván nem érdekelt a problémák megoldásában. Azt hiszi, hogy a feszültségek garantálják a hatalmát.

Orbán Viktor

Ha sikeres vállalkozó szeretnék lenni, alighanem az időm nagy részét wellnesz-szállók medencéjében tölteném.

A langyos vízben dagonyázva sok mindent meg lehet tanulni. Ne gondolják, hogy a levegőbe beszélek, konkrét eseteket mesélek el.

A minap vastag aranyláncot viselő, kivarrott, kopasz férfiak beszélgettek mellettem a medencében. Az egyik ideges volt, nyugtalanította a vállalkozásuk sorsa, a másik, a fivére lehetett, nyugtatgatta, ne izguljon, ő már intézkedett.

Beszélt azzal, akivel „kell” és az illető megígérte, hogy az alvállalkozói megbízás jövőre is az övék. Lehet, hogy ára lesz, meg kell még beszélni ezt-azt, de

Aranyérmet nyert a Szabó Gabriella, Kozák Danuta kajakos duó 500 méteren a riói olimpián. A magyar páros mindössze 51 századdal előzte meg a címvédő németeket. Kozák a célban azt hitte, hogy csak másodikak lettek, Szabó pedig még percekkel a döntő után is kételkedett benne, hogy tényleg megnyerték.

A Szabó Gabriella, Kozák Danuta páros

Még nyolc óra sincsen, mégis izgatottság tapasztalható a csepeli polgármesteri hivatal bejáratánál. Feszes rendben, vonalban sorakozik Ábel Attila a Fidesz csepeli elnöke, Borbély polgármester és Morovik alpolgármester. (aki, egyben a diákok szimulálási specialistája is, mert ő tudja egyedül /már hallás után is/ a strandon klórmérgezést szenvedett csepeli gyerekekről, hogy milyen szintű iskolaundoruk van valójában.)
A lázas várakozás oka, hogy látogatást tesz a hivatalba Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, az imént felsoroltak mentora!

Valahonnan ismerős nekem ez a kép!  Annak idején, jóval a rendszerváltás előtt (Borbély Lénárd szerint, a naftalinszagú pufajkások idejében) egy másik Borbély, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbély Sándor érkezett Csepelre, - akkor őt pontosan így fogadta a helyi vezetés. Ez volt a pártállami protokoll! Párttitkár, tanácselnök, KISZ titkár a kapuban! A hivatal előtti parkolóba akkor se állhatott gépkocsi. (Persze akkor ez nem okozott problémát, mert egyik vezető sem rendelkezett saját használatra adott köztulajdonú luxusautóval.) A tanácselnöknek volt egy szakadt kombi Zsigája, csak azt kellett letakarítani a színről.

Úgy látszik, hogy Csepelen nem változott semmi! De mégis változott, mert akkoriban azonban nem volt sem közterület felügyelő szakasz, sem biztonsági őr hadtest, se a ház előtt posztoló rendőr. Egyedül Magos Feri könyökölt unottan a portás ablaknál, és instruálta a várakozókat, hogy

Ilyen még nem volt, pontosabban nagyon régen: az a helyzet, hogy idén még a „simán” jó termésű búza- és árpaföldek sem fedezik a gazdák költségeit. Csak a legkiválóbb – egy hektárról 7-8 tonnás – átlagokat betakarítók számíthatnak nyereségre, vagy inkább a nullszaldós eredményre. Az ok: a nemzetközi piaci folyamatok és várakozások miatt mélybe zuhantak a gabonaárak hazánkban.

Most, aratás végén egy tonna takarmánybúza és árpa 33-35 ezer forintért értékesíthető, míg egy tonna kenyérnek való termést 35-40 ezer forintért. Csakhogy egy hektár termelési költsége 150-250 ezer forint. És egy hektárról átlagosan 4-4,5 tonna jön le. Persze, akik „megadtak mindent” a növénynek

A kurucos tekintetű házelnök elégedetten mosolyog. Odasétál irodája ablakába, és lelki szemei előtt már látja, hogyan serénykednek majd odaát, az egyik szemközti épület legfelső emeletén a „kétkezi munkások”, hogy néhány milliárdért kialakítsák a házelnöki rezidenciát, meg a katonái „laktanyáját”. Megfordult a fejében, hogy csináltat magának is egy alagutat a parlamentbe, de ezt még fontolgatnia kell.

Miközben borotválkozik, az ablakból éppen rálát majd a Karmelita kolostor átalakított épületére, meg a Sándor palotára. A „fiúkat” most sikerült leköröznie, de kicsit összerándul a gyomra, amikor

ÍNO PASARÁN, NEM TÖRNEK ÁT! ILYEN VOLT SPANOLORSZÁGBAN A VALÓDI, KÖZTÜK MAGYAROK SZÁZAI. - MÉG CSAK 80 ÉVE. - MÁR 80 ÉVE

De hogy  néz ki a mi szomorú-nevetséges mai No pasaranunk!, a spanyol polgárháború híres csatakiáltása ebben az iszapos közegben élét, értelmét veszti, nincs már min áttörni, nincs kivel ellenállásra buzdítani, meg minek is.

Csak egy-egy feltűnőbb behódolás vált ki méltatlankodást, feltekert potméterrel kia­báljuk az érintett szemébe alantas vétkét, hogy eladta magát, egy tál lencséért, netán többért elárulta az ügyet, nevét adta az önkényhez. Vele együtt egyre többen vannak, akik úgymond betagozódtak, azzal védekezve, hogy ugyanazok maradtak, szó sincs kollaborációról, de hát élni kell, meg hát az is előfordulhat, hogy

A napokban a belvárosban egy férfi belekötött az utcán nézelődő külföldiekbe. Hangosan szitkozódott, azok nem értették, mit akar, mi dolga velük. Nevetgélve próbálták tisztázni a helyzetet, mire az emberünk dühbe gurult. Mit kerestek nálunk? – üvöltötte, majd kést rántott, és a csoport két tagját súlyosan megsebesítette.

Békésen ebédeltek a vendégek a vidéki étterem teraszán, amikor hangos káromkodás hallatszott az utca felől. Egy harmincas éveinek közepén járó férfi kipattant a kocsijából és szitkozódva odarohant a másik, külföldi rendszámú autóhoz, amelynek vezetője menetből beparkolt az általa kinézett helyre. „Idedugod a pofádat és még a helyemet is elveszed? – üvöltötte kivörösödött fejjel, és

Szombaton délután fél 4 körül egy 175 centi körüli, zömök, 30-35 éves férfi ment be Csepelen a Vas Gereben utcai dohányboltba, és fegyverrel követelte a bevételt.

A pultnál álló nő átadta  a pénzt, majd a rabló elmenekült.

A férfi egy felül világos, galambszürke zippzáros polár pulóvert viselt, mellrészen egy felfelé ívelő széles fekete csíkkal. Alul fekete színű, kopottas melegítő volt rajta.

Aki ismeri, szóljon a rendőrségnek. (police.hu)

Dührohamot kaptam, amikor a rendszerváltás után megláttam az első szegények karácsonyfáját. A főtéren állt, szaloncukrot, lisztet meg tarhonyát osztogattak előtte jótét lelkek. Nem az dühített leginkább, hogy jócskán voltak már újsütetű szegények, akiknek ez az adomány is sokat jelentett, hanem a szomszédos parkolóban feltünedező városi terepjárók látványa. Voltak történeteim, hogy egyes újszegények hogyan vesztették el a saját karácsonyfa esélyét, bizonyos újgazdagok pedig hogyan szerezték az első terepjárót – de még nem egészen hittem el, hogy ezután mindig így lesz.

Akkor még elképzelni sem tudtam, hogy egy évben majd ezer embert bocsátanak el a

Igaza volt az MSZP-nek, amikor a boltzár eltörlése után tovább gyűjtötte az aláírásokat, nehogy a hatalmas pofont kiheverve Harrachék, miután kidobták őket az ajtón, visszamásszanak az ablakon. A politikai vereség nem a NER műfaja.

Megvárták, hogy lejárjon a népszavazást kérő aláírások gyűjtésének határideje, s nyomban kiderült, hogy a kereskedelem-politikáért felelős miniszteri biztos megint töri valamiben a fejét. A múlt héten még csak sejttették, hogy valami újabb szabályozás készül, hétfőn már a bölcsbeszédű Kósa Lajos kétséget sem hagyott a felől, hogy a kormányzat ismét belenyúl a kiskereskedelem működésébe.

A hivatalos jelentések teljesen jelentéktelennek tüntetik föl az emberéletben okozott kárt és

Tegnap jött egy fizetési felszólítás a DIGI-től. Ezúton tudatom D. Ákos budapesti lakossal (pontos név és cím nálam), hogy 2995 forint elmaradása van.

Valakivel összekevertek.

Ma jött egy népszavazási értesítő a kormánytól. Ezúton tudatom Dr. K. Péterrel (pontos neve és címe az enyémmel megegyezik), hogy jogosult részt venni egy aljas, embertelen, arcpirító disznóságban.
Valakivel ezek is összekevertek.

Forrás: Konok Péter történész Facebook bejegyzése

A  Századvég friss felmérése szerint a magyarok 90 százaléka elutasítja a migránsok illegális vonulását Európába; akár már most is kijelenthetjük, hogy ezen a téren is győzött a kormány.

Hanem az érdekes, s erre eddig még senki sem adott megnyugtató magyarázatot, hogy a felmérés során minden negyedik válaszadónak volt már személyes tapasztalata a migránsokról, ezek háromnegyedének kifejezetten negatív élménye, sőt, minden tizedik megkérdezett zaklatásnak volt kitéve.

Mivel reprezentatív felmérésről van szó, elmondhatjuk, hogy eddig két és félmillió magyar ember ütközött az ország határain belül migránsokba, s közülük 1 millió 800 ezer honfitársunk szerzett rossz tapasztalatokat a velük való találkozáskor, hogy aztán megerőszakolták őket vagy csak a munkájukat vették el, nem tudni.

 Ez azért érdekes, mert

Szent István-napi köszöntő a hagyományok jegyében a Csepeli Munkásotthonban augusztus 20-án délután öt órától. A műsorra a belépés ingyenes:

Ilyenkor menetrend szerint jön a blabla a legteljesebb tisztázó szándékról, a meghurcolásra kész ellenfelekről, kloroform illatú altatószöveggel vagy fölháborodott mindent tagadással. De ez kivételesen ne érdekeljen minket, ahogy Mengyi Roland nacionáléja sem, amely prototípusa annak a fideszes másod-harmadvonalnak, amelyre mágnesként hatott az a hazafiasságra építő gyűjtögetés, amit korrupciónak nevezni Lánczi András szerint dőreség, hiszen az nem más, mint az új politika szerves tartozéka.

Engem Rajnai Attila szenzációs 168 Óra-beli írásában a