Együtt 2014 elnevezéssel választói mozgalmat hoztak létre civil szervezetek október 23-án a Milla nagygyűlésén."Szállj le a múltról, és légy jelen!" – üzente a Milla szokásos helyszínén, az Erzsébet híd lábánál. Magyarország újraegyesítéséhez először a változást akarókat kell újraegyesíteni, amihez Bajnai Gordon szerint nincs szükség újabb pártokra. Nem ketreceken belüli összefogásra van szükség – mondta Balavány György blogger a tömegnek. TGM halkan kérte: "Viktor, menj el. Nem haragszunk, semmi baj. Menj el!

Bajnai Gordon nehéz döntésnek nevezte, hogy visszatért a nézőtérről a színpadra. Mint mondta, március 15-én ott állt a Milla tüntetésén a sokszínű tömegben, demokraták és hazafiak között – ennyit tudott róluk, azt nem, hogy miben hisznek és kire szavaznak. Bajnai emlékeztetett korábbi kijelentésére, miszerint ő nem politikus – akkor úgy is gondolta, egy normális, jól működő országban nem kell mindenkinek politikusnak lenni.

Az elmúlt két év azonban keserű ébredést hozott számára: Magyarország megint olyan hely lett, ahol utcára kell menni a jogainkért, ahol politizálnia kell annak is, aki egyszerű civil, polgár akart lenni. "Politizálnom kell nekem is, nem tehetek másként" – mondta Bajnai.

Bajnai Gordon szerint 2014 nem csupán a választások éve lesz, hanem sorsforduló: olyan döntés lesz a választás, ami újabb negyedszázadra meghatározza a jövőnket. "Nem olyan országot akarunk, tette hozzá, ahová egyszer jó lesz hazajönni, hanem olyat, ahonnan nincs miért elmenni".

Bajnai azzal folytatta, hogy a tüntetők között bizonyára sokan vannak, akik 2010-ben a változásra szavaztak. Jó okuk volt rá, mondta némi önkritikával, mivel az emberek meg akartak szabadulni a korrupciótól, a rossz kompromisszumoktól, a kapkodó, rossz reformoktól, a teljesületlen ígéretektől, az előző tíz év állandósult politikai háborújától. "Bíztak és megcsalattak. Általuk győztek, most ellenükben kormányoznak".

Az Orbán-kormány Bajnai szerint módszeresen, csigolyánként törte el a demokrácia gerincét. Hűbérurak között osztják fel az országot, akik a pénzüket visszaforgatják a hatalomba, így "az állam a korrupció eszközévé vált". Orbán Viktor egymillió új munkahelyet ígért, most pedig munkahelyvédelmi programjával a saját intézkedéseitől igyekszik megvédeni az embereket. A kormány gazdaságpolitikája a gazdagoknak kedvez, a szegények még szegényebbek lesznek, a tehetségeket pedig elüldözik az országból.

A kormány úgy kér áldozatot a polgároktól, hogy két végén égeti a jövőnket. "Erősnek hirdeti magát, de csak erőszakos", márpedig az erőszak a gyengék végső menedéke, "ez a kormány pedig gyenge". Nemcsak az a baj, hogy a kormány felrúg minden szabályt, de még a saját mércéje szerint is eredménytelen – hangoztatta a volt kormányfő. Biztonságot, nyugalmat, gyarapodást ígért, ehelyett félelmet, kilátástalanságot, elszegényedést látunk az egész országban.

Bajnai az Orbán-kabinetet a kudarcok kományának nevezte, amelynek mennie kell. Egy új politikai korszakról beszélt, amelyben alkotmányos garanciái lesznek annak, hogy egyetlen politikus se sajátíthassa ki a hatalmat. Kormányváltás, korszakváltás, rezsimváltás kell – mondta.

Jóslata szerint 2014 nem a bal-jobb szokásos küzdelme lesz, hanem a normális országot akarók összefogása küzd majd a nemzet megosztására építő hatalmi erőkkel. Bajnai egy új politikai közép megteremtését tűzte ki célként, hogy kiszorítsák a nemzet megosztására építő erőket.

Magyarország újraegyesítéséhez először a változást akarókat kell újraegyesíteni, amihez Bajnai Gordon szerint nincs szükség újabb pártokra. Az ötvenhatos hősöket hozta fel annak példájaként, hogy méltó célok érdekében a nemzet képes az összefogásra. "Ahogy akkor is, jöttünk balról, jöttünk jobbról, hogy középen találkozzunk. Az ország középen találkozik." Ezért Bajnai szöveségbe hívott mindenkit, akikkel a korszakváltás érdekében közös nevezőre tudnak jutni.

Az Együtt 2014 összefogás – amelyben a Milla, a Szolidaritás és a Bajnai-féle Haza és Haladás Egyesület vesz részt – közös nevezőjeként Bajnai a hazát, a haladást, a szolidaritást és Európát említette. A kezdeményezést pedig a reménykedő baloldaliak, csalódott jobboldaliak, politikailag elárvult szabadelvűek és hatni akaró zöldek összefogásaként írta le.

A  kétharmados többség megszerzése a cél

Kónya Péter, a Magyar Szolidaritási Mozgalom vezetője azzal indított, hogy 1956. október 23. történelmi pillanat volt, amikor ezerféleképpen gondolkodó polgárok egymásra találtak. Tudták, hogy a közös célok érdekében együtt kell működni. Ma olyan országban élünk, folytatta, amit mélységes megosztottság jellemez. Szerinte azok az erők, amelyek 2010 tavaszán a többséget súlyosan megtévesztve megragadták a hatalmat, másfél évtizede módszeresen dolgoztak az ország kettészakításán. Az orbáni hatalom úgy irányít, hogy mindenkit bűnbaknak tekint, nyugdíjasokat, fogyatékkal élőket, munkanélkülieket, betegeket, más bőrszínűeket egyaránt. A hatalom fő ellenségei azonban nem ők, hanem a másként gondolkodók, akik "előkelő helyet foglalnak el a Kubatov-listán". 

Kónya Péter szerint minden magyar döntés előtt áll: diktatúrapárti lesz, vagy demokrata? Orbán pávatáncának köszönhetően elszigetelődtünk, szembefordultunk szövetségeseinkkel, szabadságharcot vívunk a demokratikus világgal.

Kónya Péter hazug propagandának nevezte, hogy a kormány az ország bajainak forrásaként a világválságot, a szocialisták nyolcéves kormányzását, az EU zsarolását, az IMF kizsigerelő politikáját jelöli meg. A megszorítások jelentős részét ugyanis el lehetett volna kerülni, ha Orbán ámokfutása nem rettenti el a külföldi befektetőket, ha értelmes gazdaságpolitikát folytat.

Kónya szerint ezt a hatalmat meg kell döntetni, mert nem akarunk olyan országot, ahol előírják, hány gyerekünk legyen, és hogyan neveljük őket. Nyugodt, félelem nélküli, demokratikus Magyarországon akarunk élni. Kónya szerint 2014-ben le tudják váltani az Orbán-rendszert, még akkor is, ha a választások tisztasága több mint kétséges. A Szolidaritás mindent el fog követni, hogy a kétharmados többség megszerzése érdekében a demokraták közös jelölteket állítsanak.

"Szabadságharc? Igen, megkapjátok!" 

"Nagyon szépen kérlek, Viktor, menj el. Nem haragszunk, semmi baj. Menj el!" – Tamás Gáspár Miklós filozófus finoman indított, mert arra kérték, ne gyűlölködjön. Majd "forradalmi" szónoklatot tartott, amelyben ő is párhuzamot vont az ötvenhatos forradalommal. 

1956-ban a fölkelt nép sok mindent akart, nemzeti függetlenséget, többpártrendszert, alapvető szabadságjogokat, de amit nem akart, az a Horthy-rendszer restaurációja. TGM a továbbiakban az Orbán-kormányt bírálta, amiért hazugságra tanítja a gyerekeinket. "Ha kell, alternatív tankönyveket írunk, és otthon tanítjuk meg gyerekeinket az igazságra, ha már elvették az iskoláinkat. Majd dudorászunk otthon, mert elvették a zenénket. Szabadok leszünk egymással, tisztelni fogjuk egymást, akkor is, ha el akarják venni a szabadságunkat."

Amiatt is szapulta a kormányt, hogy engedelmesen végrehajtja a nemzetközi pénzügyi intézmények által megkövetelt megszorításokat, majd tüntetéseket szervez ellene; mindent megtesz, hogy külföldi segítséggel hatalmon maradjon, majd azt hitetik el, hogy nem is hatalmat gyakorolnak, hanem szabadságharcot vívnak.

"Szeretném már látni azt a szabadságharcot" – folytatta TGM –, amikor a megalázott nép szembefordul a hatalommal. "Szabadságharc? Igen, megkapjátok!" – tüzelte hallgatóságát a filozófus.

Nem ketreceken belüli összefogásra van szükség

Napjaink politikáját a gyűlölet határozza meg – mondta beszédében Balavány György. A blogger szerint hogy ezt legyőzzék, ahhoz nem "ketreceken belüli összefogásra van szükség", hanem arra, hogy az emberek kilépjenek a ketrecből, és megtalálják a közös pontokat. "Jó szándékú, a hazájukat szerető, a hazájukat féltő, de megtévesztett embereknek" nevezte a Békemenet résztvevőit. Ők messiásban hisznek, amiben Balavány szerint a Milla tüntetői nem hisznek. "Ti mindannyian egyéniségek vagytok" – idézte a Brian életét.

Visszaélt a választásokon kapott felhatalmazásával a Fidesz Ungváry Rudolf közíró szerint. A "hatalmat kisajátító kisebbség" a nemzet egyik felét politikai és gazdasági páriaként kezeli, a másik felét pedig "turulos vérgőzös rasszizmusával próbálja maga mellett tartani". A kormány mindeközben mindent lenyúl, amit csak ér: médiát, alkotmányt, igazságszolgáltatást és termőföldet.

Ungváry párhuzamot vont az ötvenhatos forradalommal: akkor azért kellett vállalni a harcot, hogy a jövő számára megőrizzük a nemzet becsületét, hogy kiderüljön: demokraták vagyunk, nem pedig szolganép. "Van az úgy, hogy akkor is szembe kell szegülni a hatalommal, ha látszólag reménytelen". Ma azonban ez nem reménytelen, hiszen nem kell tartani külföldi hatalomtól, ami ezt a kormányt megvédené.

Nem lehet olyan kormányt eltűrni, amely olyan esztelen hazugságokkal, mint a választási regisztráció, kizárja a politizálásból a választók jelentős, legesendőbb részét. A kormány becsapta választóit, elhallgatta előlük valódi nézeteit – azt, hogy kizárólagos hatalmat akar. "Ezért ma azok is szövetségeseink, akik 2010-ben erre a vacak kormányra szavaztak".

Ungváry beszédében fasisztoidnak nevezte a kormányt, amely mindent el fog követni hatalmának megtartásáért, az emberek haragjával szemben pedig már csak a szélsőjobboldalra fog tudni támaszkodni.

Magyarok ott, cigányok itt

A pillanatnyi magyarországi belpolitikai érdekek határozzák meg a mindenkori határon túli politikát – mondta a tüntetésen felszólaló Kelemen Attila, erdélyi újságíró. Ez a megoldás olcsó, tette hozzá, de tartós hasznot soha nem hozhat. Példaként említette, hogy az SZDSZ az európai integrációtól várta a határon túli magyarok helyzetének megoldását, a szocialisták romániai munkavállalók áradatával riogattak, a "retorikájában autonomista" Fidesz pedig cinikus módon politikai franchize-okat enged meg magának, médiabirodalmat épít Romániában is.

A cigányok felett mintha megálllt volna az idő: húsz év alatt semmi nem változott, leszámítva, hogy egyre több nem cigány került a romákhoz hasonló helyzetbe – mondta S. Kállai Szilvia újságíró. Magyarnak lenni szerinte nem genetikai kiváltság; a magyar-cigány szónok szerint a romák önmeghatározása, a "szájkaratézás" helyett közösen kellene megoldásokat keresni.

A rendezvény házigazdái most is Csákányi Eszter és Kulka János, és immár a pár tucat zsidózó ellentüntető is szokásosnak mondható.