Idén lesz változás? Csepelen évek óta a képviselő-testületi ülések egyértelmű tapasztalata: kevés a lehetőség az ellenzéki, különösen a baloldali vélemény kifejtésére, a szakmai érvek elfogadtatására, az ellenzék súlyának, testületen belüli szerepének, jelentőségének elismertetésére. A Csepeli Önkormányzat képviselő-testületének ülései csak az illegitim demokrácia helyi fórumai. A döntések meghozatala a testületi ülések előtt történik, immár négy esztendeje. A polgármesterek és a fideszes többség dönt mindenről. A fülkeforradalmi többség, amely az októberi önkormányzati választások óta is elzárkózik az ülések internetes, helyi televíziós közvetítésétől, valódi nyilvánossá tételétől, az ellenzékkel, az érintettekkel való érdemi együttműködéstől. Ezek után, szerintem, a baloldalnak nincs más útja, mint a lehető legszélesebb nyilvánosság: előzetes és utólagos sajtótájékoztatók szervezése, a csepeliek röplapok, kiadványok útján való tájékoztatása, a csepeliekkel, a civil szervezetekkel való folyamatos együttműködés kialakítása, a testületen belüli és kívüli baloldali erők összefogása, és az utca. Igen, az utca, bár lehet, hogy előbb vagy utóbb arra is törvényt hoznak. Lehet, hogy Németh Szilárd, a „helyi hatalom fura ura”, már dolgozik is az újabb harci feladaton?
Az előzőekben részletet olvashattak a most következő elemzésből és következtetésből:
December 16-án tartotta tavalyi 20., évzáró ülését a csepeli önkormányzat képviselő testülete. Úgy vélem, nem érdektelen áttekinteni a húsz ülés tapasztalatait. A számokkal kezdem.
Az ülések 65 %-a „rendkívüli” ülés volt – a testületi munkaterv tehát semmit nem számított. Az önkormányzat döntést hozó fórumán a képviselők 322 napirendet tárgyaltak meg, a tervezett 31-gyel szemben. A testület tagjai, leginkább az ellenzék képviselői, a javaslatok egynegyedét csak egy nappal az ülés előtt, vagy csak a helyszínen olvashatták el. A megtárgyalt napirendek között 28 rendelet, illetve rendeletmódosítás is helyet kapott. Volt tehát munka bőven, hiszen az elolvasandó oldalak száma 4000-4300 körül alakult, ami a komoly felkészülést igénylő rendeletek, költségvetéssel összefüggő javaslatok, szerződések, az önkormányzat gazdasági társaságai működésével, a beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos témák vonatkozásában jelentős terhet rótt a képviselőkre.
Az előterjesztések előkészítésében tavaly is, a 2010 óta „alkalmazott” gyakorlat volt tetten érhető. Az ellenzék véleményét nem kérték ki, az esetek döntő többségében az érintettekét sem, s lehet, hogy a döntésre szánt rövid idő miatt, a fideszesek is csak a testületi ülés előtti bizottsági üléseken látták a javaslatokat. Folytatódott a rendeletek komoly hatástanulmányok nélküli előkészítése, az érintett rétegek, illetve szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti szerveik, szervezeteik véleményeit figyelmen kívül hagyó - a költségvetési rendeletek kivételével -, részletes szakmai indoklást sem tartalmazó rendeletgyártás. A tavaly elfogadott rendeletek 50 százaléka rendeletmódosítás volt, köztük például a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló alaprendelet önkormányzati választások előtti háromszori módosítása.
Kiemelendő a gazdasági társaságok, leginkább a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója által előterjesztett javaslatok sokasága, amely majd 40 %-át adta az előterjesztéseknek. Sürgősséggel előterjesztett, szakmai áttekintésre, véleményezésre igényt sem tartó javaslatai tartalmuk, színvonaluk miatt sokszor kaptak kritikát az ellenzék részéről. Nem értettek egyet például az önkormányzati lakás ingatlanok további kiárusításával, a vagyon csökkentésével, vagy egy csepeli cég által felajánlott ingatlan érvénytelen értékbecsléssel történő előterjesztésével. Többször előfordult, hogy a társaság vezérigazgatója a helyszínen sem tudott válaszolni a felvetett kérdésekre, hozzászólásokra, ami felkészületlenségére, az ellenzék lebecsülésére utalt.
Érdemes írni néhány sort az október 12-i önkormányzati választások előtti egy hónap négy üléséről is, ahol – választási okokból –, politikai szándékot tartalmazó előterjesztésekről is döntött, az ellenzéki véleményeket lesöpörve, a kétharmados fideszes többség. A lényegesebbek az alábbiak voltak:
> a június 16-án aláírt adósságkezelési programban résztvevők körének „kibővítése” a „fogyasztók” belépésének könnyítése;
> a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója és a Csepeli Városkép Kft ügyvezető igazgatója munkaszerződésének 7 évvel történő meghosszabbítása;
> a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar tagjainak közel hárommilliós jutalmazása, miután az áprilisi ülésen már jóváhagytak 7 milliós támogatásukat;
> javaslat együttműködési megállapodás kötésére a Csepel SC Alapítvánnyal – vezetőinek négy éven át tartó elfogadhatatlan lejáratása után. A megállapodást azóta aláírták, az abban meghatározott önkormányzati feladatok végrehajtása érdekében azonban semmi sem történt;
> a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatója és a Csepeli Városkép Kft. ügyvezető igazgatója 2013. és 2014. évi prémiumfeladatai teljesítésének idő előtti elfogadása és a prémiumok azonnali kifizetése – az önkormányzati választások előtt két nappal.
A politikai döntések sora azonban folytatódott az önkormányzati választások után. Folytatjuk, ígérte Borbély Lénárd polgármester a poszt elnyerése érdekében, s tényleg folytatja. Tovább centralizálta a polgármesteri hatalmat, mindent kézben tart, alpolgármesterei döntésképtelenek, a legtöbb előterjesztést ő jegyzi, aminek egyik következménye: el sem olvassa saját javaslatait. (csepel.hu, jegyzőkönyvek) Minek? A frakció úgyis megszavazza. A nagyobb létszámú ellenzék miatti lépéskényszer hatására látszólagos lépéseket tett az ellenzék súlyának elismerése érdekében (két bizottsági elnöki poszt „átadása”), ugyanakkor a tanácsnoki posztok kibővítésével garantálta saját képviselői legmagasabb anyagi elismerését: mind a kilenc fideszes képviselő tanácsnok lett, így 355 eFt/fő/hó(!) feletti tiszteletdíjat kapnak. Csökkentette a rendeletek előzetes társadalmi vitájának lehetőségeit, szűkítette, tovább szigorította az ellenzék mozgásterét (az Egyebek c. napirendi pont eltörlésével, törvénynél szigorúbb feltételek előírásával, a megszüntetett interpelláció további fenntartásával), s továbbra sem járult hozzá a testületi ülések nyilvános internetes vagy televíziós közvetítéséhez.
Elindult a polgármesteri választási program testületi végrehajtása. Minden a „35PONT” jegyében történik. Adót csökkentettek/emeltek (lásd a 2014. november 30-án blogunkon megjelent „Csepeli fideszes városvezetők trükkös mutatványa az adókkal?” c., a december 8-án közölt „Fideszes hazugságok, hat millió forintos prémiumok Csepelen” c., illetve a december 11-i „Fideszes álcázás, félrevezetés Csepelen a helyi adók emelése után”c írásokat). A polgármester a december 16-i testületi ülésen (a szeptemberben7 évre történő megválasztása, tavalyi, prémiumának azonnali kifizetése, munkájának elismerése után), leváltotta a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatóját, Werner Péter urat, „kettévágta” a testület által felduzzasztott, 600 fős, egyesek szerint fideszes kifizető hellyé vált gazdasági társaságot, új vezetőket nevezett ki, jóval magasabb havi fizetésekkel. Elindította a legnagyobb önkormányzati vagyonelem, az önkormányzati bérlakások további értékesítésének folyamatát, az SZTK főigazgató főorvosát újabb, hét évre szóló kinevezése után ismételten megjutalmazta, most szakorvosi tevékenység intézményen belüli botrányos engedélyezésével. A 46 csepeli sportegyesület mellé megszavaztatta a testülettel a 47. létrehozását is, stb., stb. (Lásd, a december 18-i, „Szórják a pénzt, új céget, egyesületet hoznak létre, emelik a cégvezetők bérét Csepel fideszes városvezetői” c., blogunkon megjelentetett írást.)
A képviselő-testületi ülések vitáit az egyoldalúság jellemezte egész évben. Az ellenzék kérdezett, hozzászólt, vitatkozott, a polgármesterek néha válaszoltak, a fideszes képviselők meg gyakorlatilag hozzá sem szóltak, az igen gombok nyomogatására tellett erejükből. Jellemző, hogy még az alpolgármesterek is alig-alig kérnek szót az üléseken, a frakció hűséges gombnyomogatói sorába „küzdötték” le magukat. Viszont társaikkal együtt, minden ellenzéki kezdeményezést leszavaztak. Az egyre csökkenő érdeklődés mellett zajló testületi üléseken, talán a választások miatti légkör miatt is, kevesebb volt a polgármesterek általi kommunistázás, offshorozás, viszont konkrét válasz, válaszok helyett, minden skrupulus nélkül mutogattak hátra, az előző időszakokra, képviselőtársaik gúnyos mosolygása mellett. Változatlanul ígérgetnek: írásos válaszokat, a javaslatokra való visszatérést, a határozatok végrehajtását, vagy milliókat. Ez utóbbi a Csepeli Munkásotthon Alapítványt sújtotta leginkább: tavaly háromszor halasztották el a 2013-ban jóváhagyott 30 milliós támogatás kifizetését.
A testületi ülések egyértelmű tapasztalata: kevés a lehetőség az ellenzéki, különösen a baloldali vélemény kifejtésére, a szakmai érvek elfogadtatására, az ellenzék súlyának, testületen belüli szerepének, jelentőségének elismertetésére. A Csepeli Önkormányzat képviselő-testületének ülései csak az illegitim demokrácia helyi fórumai. A döntések meghozatala a testületi ülések előtt történik, immár négy esztendeje. A polgármesterek és afideszes többség dönt mindenről. A fülkeforradalmi többség, amely az októberi önkormányzati választások óta is elzárkózik az ülések nyilvánossá tételének minden kezdeményezésétől, az ellenzékkel, az érintettekkel való együttműködéstől. Ezek után, szerintem, a baloldalnak nincs más útja, mint a lehető legszélesebb nyilvánosság: előzetes és utólagos sajtótájékoztatók szervezése, a csepeliek röplapok, kiadványok útján való tájékoztatása, a csepeliekkel, a civil szervezetekkel való folyamatos együttműködés kialakítása, a testületen belüli és kívüli baloldali erők összefogása, és az utca. Igen, az utca, bár lehet, hogy előbb vagy utóbb arra is törvényt hoznak. Lehet, hogy Németh Szilárd, a „helyi hatalom fura ura”, már dolgozik is az újabb harci feladaton?
V O X
