Magyarországon senkit sem lehetne úgy csuklóztatni, ahogyan ma a kormány a vállalkozókkal és az alkalmazottaikkal teszi.

A miniszterek és államtitkárok gyülekezete nem érné fel ésszel, mit jelent egy a döntés a kereskedelemben dolgozók családjainak? Ha így van, alkalmatlanok, és ez még a jobb verzió. Pedig jó pár éve mantrázzák az érintettek: kiszámíthatatlan politika mellett nincs tisztességesen, jól működő üzlet. Ahogy ezt a vasárnapi boltzáras sztorit elintézték a jobban teljesítők, az nemcsak arra bizonyíték, hogy a kisemberek és a kisebb és nagyobb vállalkozók sorsa sem érdekli őket, hanem arra is, hogy képtelenek lennének egy vállalkozást sikerre vezetni.

Még soha életükben nem írtak egy üzleti tervet, nem alkottak cégstratégiát. Ellenkező esetben az egész országot érintő kérdésekben nem Orbán Viktor egyszemélyi döntése érvényesülne. Pokolba az üzleti tervvel? Minek? Ha csinál is valaki, akkor

módosíthatja havonta.

Ki fog végül vállalkozni Magyarországon? Csinál még valaki üzleti tervet egyáltalán? Gondolom, havonta újat. Zárd be, nyisd ki; mostantól te árulod a cigit, te majd szeszt, vagy mégsem; vezessük be az online kasszákat januárban... azaz márciusban, ja, nem, augusztusban, jó, legyen szeptember. Átalakítjuk a cafeteriát, ja, nem, elbuktuk a bíróságon, akkor inkább eltöröljük. Bezárattunk vasárnap, költöttél rá százmilliókat, sebaj! Most nyiss ki megint! Rajzolod a pénzt nyilván! Nem az a kérdés, ki ír itt még üzleti tervet, hanem az, hogy ki fog még egyáltalán vállalkozni.

Forrás: Varga G. Gábor (nol)