Népszava: Az alacsonyabb keresetű rétegek a nagy vesztesei az idén bevezetett egy kulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadónak (szja). Ezt már kézzel foghatóan is érzékelhetik az érintettek, ugyanis ezekben a napokban kapják kézhez a munkavállalók a januári megnyirbált jövedelmüket. Közben például Orbán Viktor miniszterelnök a változatlan 2 millió 141 ezer forintos összjövedelméből idén félmillió forinttal többet visz haza havonta.
Az idei adócsökkentésről általánosságban elmondhatjuk: egyértelmű kedvezményezettjei a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók.A kormányzati kommunikáció szerint az egykulcsos adó bevezetése összességében nagyjából 300-350 milliárd forinttal hagy többet a lakosság zsebében. A részletekről Szolnoki Béla a BDO Magyarország adópartnere elmondta, hogy az szja tavaly még kétkulcsos volt, az alsó mértéket 17, a felsőt pedig 33 százalékban állapították meg.
Ezzel szemben idén - mint ismeretes - az egységes16 százalékos kulcs érvényesül, azonban az úgynevezett "szuperbruttóként" bevezetett adóalap-kiegészítéssel valójában magasabbak a tényleges kulcsok. Ebből is kitetszik, hogy az új adómértékekkel a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek járnak a jobban. Az új rendszer leglényegesebb pontja a családi kedvezmények átformálása volt, így több tényezőtől, elsősorban a fizetés nagyságától, illetve a nevelt gyermekek és eltartottak számától, valamint az adójóváírástól függ, hogy ki mennyivel jár jobban vagy rosszabbul az új adószabályokkal - emlékeztetett a szakember.
A nyertesek általánosságban a közepes jövedelmű nagycsaládosok és a magas keresetűek lehetnek, míg a vesztesek az átlag alatt kereső gyermektelenek közül kerülnek ki.
Az adatokból egyértelműen leszűrhető, hogy miközben három gyermekkel egy jól kereső pár havi bevételi többlete könnyen átlépheti akár a 100 ezer forintot is, addig az új rendszer jóval kevésbé kedvező az alacsonyabb keresetű rétegeknél, főleg a családi kedvezményben nem részesülők körében - érvelt Szolnoki Béla. Itt bizony sokszor azért kell béremeléshez folyamodni, hogy a korábbi nettó kereset ne csökkenjen. De ebben a körben gondot okozhat az is, hogy az alacsony adóalap miatt az illető személyek nem tudják teljes körűen kihasználni a családi kedvezményt.
További befolyásoló tényező, hogy az adott munkavállaló milyen ágazatban, milyen térségben és szervezetnél, vállalkozásnál dolgozik, mert egyes esetekben akár a bruttó bér csökkentése is előfordulhat: ilyen esetben a nettó béreket néha csupán az szja pozitív hatása tartja szinten. A BDO adópartnere szerint az csak évek múlva derülhet ki, hogy a családi kedvezmény érezhető hatással lesz-e a gyermekvállalási kedvre is. Ebben a tekintetben ugyanis elsősorban nem a pillanatnyi előnyök, hanem a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, a rendszerbe helyezett bizalom megteremtése és egyéb szempontok a meghatározók.
A kormányzat végig azt hangoztatta, hogy senki nem jár rosszul az adóváltozásokkal - emlékeztetett lapunknak Tukacs István. A szocialista gazdaságpolitikus szerint ez nem igaz, mert a társadalom széles rétegei vesztenek az új adótörvények életbelépésével. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy a köztisztviselők egy részét kompenzálni kell, hogy ne veszítsenek a bérükből. A magánszférában azonban nem számíthatnak az emberek ilyen bérkiegészítésre. Ugyanakkor csökken az adójóváírások mértéke. Sokan semmilyen adókedvezményt nem tudnak majd igénybe venni, mert ahhoz nem elég magas a jövedelmük.
Emellett a 16 százalékosnak mondott egységes adókulcs valójában 22 százalékos elvonást jelent az úgynevezett fél-szuperbruttósítás miatt. Arról nem is beszélve, hogy a versenyszférában számos cég vezetése a legmagasabb kereseti sávokban azért nem hajtja majd végre a tervezett béremeléseket, mert úgy vélik, hogy a magasabb jövedelműek amúgy is jobban járnak az egykulcsos jövedelemadóval - fogalmazott a szocialista szakpolitikus. Tukacs úgy látja: az sem felel meg a valóságnak, hogy az egykulcsos adóztatás bevezetése következtében több pénz marad az embereknél, és ez majd a vásárlóerő javulása révén gazdasági növekedést gerjeszt.
Miután nem annál az alacsony keresetű társadalmi csoportnál marad többlet, amely a hazai termékek legnagyobb felvásárlója, hanem a jómódúaknál, akik megengedhetik maguknak a drágább külföldi termékek megvásárlását is. Így a belső kereslet növekedése, - ha egyáltalán bekövetkezik - nem a hazai cikkek forgalmának az emelkedését segíti majd elő, s emiatt nem lendíti majd fel a magyar gazdaságot - fejtette ki véleményét a gazdaságpolitikus.
Hasonlóképpen vélekedett Szekeres Imre szocialista képviselő is, aki emlékeztetett arra, hogy az MSZP fenntartotta volna a kétkulcsos adórendszert: javaslatuk alapján ötmillió forint feletti jövedelem után 32 százalékos adót kellett volna fizetni, és fennmaradt volna a munka- és a tőkejövedelmek adója közötti különbség is. Hozzátette, a szocialisták a tavalyi öt százalék után tovább csökkentették volna a társadalombiztosítási járulékot, ami a társasági adó mérséklésével szemben valóban segítette volna a munkahelyteremtést.
Az MSZP ezen kívül "negatív adóval" támogatta volna a gyermekek után járó adókedvezmény teljes összegét igénybe venni nem tudó családokat, és öt százalékra mérsékelte volna az alapvető élelmiszerek áfáját. Ezzel szemben a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely márciustól nem kötelezné az energiaszolgáltatókat arra, hogy fékezzék meg a különadók árnövelő hatását.
Az igazságos minisztérium
A nyertesek általánosságban a közepes jövedelmű nagycsaládosok és a magas keresetűek lehetnek, míg a vesztesek az átlag alatt kereső gyermektelenek közül kerülnek ki.
Az adatokból egyértelműen leszűrhető, hogy miközben három gyermekkel egy jól kereső pár havi bevételi többlete könnyen átlépheti akár a 100 ezer forintot is, addig az új rendszer jóval kevésbé kedvező az alacsonyabb keresetű rétegeknél, főleg a családi kedvezményben nem részesülők körében - érvelt Szolnoki Béla. Itt bizony sokszor azért kell béremeléshez folyamodni, hogy a korábbi nettó kereset ne csökkenjen. De ebben a körben gondot okozhat az is, hogy az alacsony adóalap miatt az illető személyek nem tudják teljes körűen kihasználni a családi kedvezményt.
További befolyásoló tényező, hogy az adott munkavállaló milyen ágazatban, milyen térségben és szervezetnél, vállalkozásnál dolgozik, mert egyes esetekben akár a bruttó bér csökkentése is előfordulhat: ilyen esetben a nettó béreket néha csupán az szja pozitív hatása tartja szinten. A BDO adópartnere szerint az csak évek múlva derülhet ki, hogy a családi kedvezmény érezhető hatással lesz-e a gyermekvállalási kedvre is. Ebben a tekintetben ugyanis elsősorban nem a pillanatnyi előnyök, hanem a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, a rendszerbe helyezett bizalom megteremtése és egyéb szempontok a meghatározók.
A kormányzat végig azt hangoztatta, hogy senki nem jár rosszul az adóváltozásokkal - emlékeztetett lapunknak Tukacs István. A szocialista gazdaságpolitikus szerint ez nem igaz, mert a társadalom széles rétegei vesztenek az új adótörvények életbelépésével. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy a köztisztviselők egy részét kompenzálni kell, hogy ne veszítsenek a bérükből. A magánszférában azonban nem számíthatnak az emberek ilyen bérkiegészítésre. Ugyanakkor csökken az adójóváírások mértéke. Sokan semmilyen adókedvezményt nem tudnak majd igénybe venni, mert ahhoz nem elég magas a jövedelmük.
Emellett a 16 százalékosnak mondott egységes adókulcs valójában 22 százalékos elvonást jelent az úgynevezett fél-szuperbruttósítás miatt. Arról nem is beszélve, hogy a versenyszférában számos cég vezetése a legmagasabb kereseti sávokban azért nem hajtja majd végre a tervezett béremeléseket, mert úgy vélik, hogy a magasabb jövedelműek amúgy is jobban járnak az egykulcsos jövedelemadóval - fogalmazott a szocialista szakpolitikus. Tukacs úgy látja: az sem felel meg a valóságnak, hogy az egykulcsos adóztatás bevezetése következtében több pénz marad az embereknél, és ez majd a vásárlóerő javulása révén gazdasági növekedést gerjeszt.
Miután nem annál az alacsony keresetű társadalmi csoportnál marad többlet, amely a hazai termékek legnagyobb felvásárlója, hanem a jómódúaknál, akik megengedhetik maguknak a drágább külföldi termékek megvásárlását is. Így a belső kereslet növekedése, - ha egyáltalán bekövetkezik - nem a hazai cikkek forgalmának az emelkedését segíti majd elő, s emiatt nem lendíti majd fel a magyar gazdaságot - fejtette ki véleményét a gazdaságpolitikus.
Hasonlóképpen vélekedett Szekeres Imre szocialista képviselő is, aki emlékeztetett arra, hogy az MSZP fenntartotta volna a kétkulcsos adórendszert: javaslatuk alapján ötmillió forint feletti jövedelem után 32 százalékos adót kellett volna fizetni, és fennmaradt volna a munka- és a tőkejövedelmek adója közötti különbség is. Hozzátette, a szocialisták a tavalyi öt százalék után tovább csökkentették volna a társadalombiztosítási járulékot, ami a társasági adó mérséklésével szemben valóban segítette volna a munkahelyteremtést.
Az MSZP ezen kívül "negatív adóval" támogatta volna a gyermekek után járó adókedvezmény teljes összegét igénybe venni nem tudó családokat, és öt százalékra mérsékelte volna az alapvető élelmiszerek áfáját. Ezzel szemben a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely márciustól nem kötelezné az energiaszolgáltatókat arra, hogy fékezzék meg a különadók árnövelő hatását.
Az igazságos minisztérium
A Nemzetgazdasági Minisztérium még igazságosabbá kívánja tenni a családi adózást - olvasható a tárca közleményében. Jelenleg ugyanis, ha a szülők elváltak, és egyikőjük, vagy mindkettőjük élettársi kapcsolatba lép, élettársukkal pedig közös háztartást tartanak fent, akkor az élettársak nem jogosultak az adókedvezményre a társuk gyermekei után. A NGM szándéka az, hogy ezeknek a családoknak is lehetővé tegye a családi adózást, ezért már dolgoznak az adótörvényt érintő módosításon. A 2011-re érvényes adótörvények szerint egy, illetve két eltartott gyerek (kedvezményezett) esetén gyerekenként havonta 62 500 forinttal csökken az adóalap, illetve 10 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe, három gyerek (kedvezményezett) esetén gyerekenként 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap, illetve 33 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe.
Magyarországon elsősorban a cigányság és a hasonló helyzetbe került szegények esetében figyelhető meg a társadalmi leszakadás - mondta Bauer Tamás, közgazdász. Természetesen egyéni életkörülmények változhatnak úgy is, hogy valaki belekerül ebbe a spirálba. Azért sem egyszerű arra válaszolni, hogy mi a társadalmi hatása a kormány adópolitikájának, mert a társadalom jelentős része nem is adózik, hanem megélhetése alapvetően az állami újraelosztástól függ, őket tehát nem közvetlenül érintik az adóváltozások - jegyezte meg Juhász Attila, a Political Capital elemzője. Szociológiai szempontból van tehát egy súlyosabb kérdés, mégpedig az, hogy a magyarországi szegények még rosszabb körülmények közé kerülnek-e.
Sem az eddigi, sem ennek a kormánynak nincs koncepciója ennek a problémának a kezelésére. A részleteiben ugyan még nem ismert, de az eddig beharangozott reformintézkedések is hátrányosan érinthetik ezeket az embereket, hiszen tovább szűkülhetnek a szociális ellátások. Egyelőre nem látszik, hogy a kormány hogyan kívánja kezelni az ebből adódó esetleges szociális konfliktusokat- tette hozzá az elemző.
Ez az adórendszer egyértelműen a felső középosztályt és a felső osztályt hozza jobb helyzetbe, az alacsonyabb keresetűek helyzete csak az adózást tekintve nem változik lényegesen.
Lecsúszhatnak-e a közép keresetűek a kormányzat adópolitikája miatt?
Tukacs István, szocialista politikus:
Az Orbán-kormány adóztatási politikája miatt szinte mindenki veszít a jövedelméből, aki havi 300 ezer forint alatt keres, s ez a társadalom nagyobbik része. A Fidesz- kabinet döntései miatt még azok is nehezebb helyzetbe kerülnek, akiknek a bére nem csökken. Az szinte folyamatos áremelkedések ugyanis elinflálják a fizetéseket.
Bauer Tamás, közgazdász:
Leszakadásról beszélni talán túlzás, de az alsó középosztály helyzete valamelyest romolhat az egy kulcsos adó miatt. Egy bizots: ez az adópolitika nagyon helytelen és igazságzalan. Leszakadásról akkor beszélhetünk, ha egy társadalmi csoport egy önmagát erősítő lefelé tartó folyamatba kerül, és a társadalmi felemelkedés kilátástalanná válik
Juhász Attila, a Political Capital elemzője:
Az, hogy a közepes keresetűek közül lesznek-e leszakadók, nem önmagában csak az adópolitikától függ, hanem több más tényezőtől és az egyén lehetőségeitől is. Nem közömbös például, hogy miként alakul az infláció, emelkednek-e a megélhetési költségek, megvalósul-e a gazdasági növekedés, bővül-e a munkahelyek száma.
Bonta Miklós / Népszava
Címkék: családi adózás, adócsökkentés, adójóváírás
Kapcsolódó cikkekVáltozik a családi adózás >>>
A Nemzetgazdasági Minisztérium bővítené a családi kedvezményre jogosultak körét >>>
Kényszerbéremelést hoz a családi adó >>>
Sztereotípiák árnyékában >>>
Januártól jön az egykulcsos adózás >>>
Forrás: www.nepszava.hu
