"Egyre élesebben vetődik fel a csepeli polgárokban a Csepel újság hiánya. Mennyit szidtuk bíráltuk annak idején az újságot, de most, hogy nincs, nagyon hiányzik. Hiányzik a precíz tájékoztatás a kerület ügyeiről, hiányoznak a kedves írások Csepel életéről és hiányoznak az elemzések, értékelések is. Hiányzik a Jusztusz, az Imre Erzsike, az Udvarhelyi és a többiek mind. Leginkább a szakmaiságuk hiányzik. Az, hogy tudták, mi a dolguk és az, hogyan lehet mindezt megoldani. Ez természetesen alkalmanként indulatokat váltott ki. Az emberek többségének ugyanis véleménye volt a lapról. Szerette, vagy utálta, de olvasta... És ez volt a legnagyobb erénye, ezért hiányzik olyan nagyon." - Ezeket a gondolatokat, és a későbbi kritikus megállapításokat Horváth Gyula, Csepel korábbi szocialista alpolgármestere írta le saját blogjában. Miként többször jeleztük, Horváth Gyula írásaival lehet (sokaknak talán kell, kellene is) vitatkozni, de egyet nem lehet: figyelmen kívül hagyni. Ezért - és nem a 66 éve megszületett, a fideszes városvezetők által pedig tavaly októberben felszámolt, megszüntetett Csepel újságot illető elismerése, bírálata miatt - szó szerint közöljük Horváth Gyula írását:
Új sajtótermék jelent meg a csepeli postaládákban! Ezt gondoltam, amikor kezembe akadt a Csepeli Magazin júniusi száma. Tévedtem. Nem új, csak megújult, átalakult, vagy ahogy szokták mondani, fazonigazításon ment keresztül. A XVI. Évfolyam 5. száma az, amelyik ezt az új látszatot keltette bennem.
Üdvözlöm a megújult lapot, és csak remélem, hogy megtalálja a helyét a közéletben.
Minden egyes új lap megjelenése után egyre élesebben vetődik fel a csepeli polgárokban a Csepel Újság hiánya. Mennyit szidtuk bíráltuk annak idején az újságot, de most, hogy nincs, nagyon hiányzik. Hiányzik a precíz tájékoztatás a kerület ügyeiről, hiányoznak a kedves írások Csepel életéről és hiányoznak az elemzések, értékelések is. Hiányzik a Jusztusz, az Imre Erzsike, az Udvarhelyi és a többiek mind.
Leginkább a szakmaiságuk hiányzik. Az, hogy tudták, mi a dolguk és az, hogyan lehet mindezt megoldani. Ez természetesen alkalmanként indulatokat váltott ki. Az emberek többségének ugyanis véleménye volt a lapról. Szerette, vagy utálta, de olvasta. A legkevesebb az olyan, aki közömbös volt az újság iránt. És ez volt a legnagyobb erénye, ezért hiányzik olyan nagyon.
Ma egyre több a kerületi tájékoztató fórum. Sajnos úgy látom, hogy a szaporodó újságok és a tájékoztatás között fordított arányosság tapasztalható. Mennél több a lap annál sekélyesebb a tartalom. Ráadásul a hibákat, hibákkal kívánják orvosolni.
Az embernek az az érzése, hogy ez a Csepeli Magazin is elsősorban arra újult meg, hogy ellensúlya legyen a Csepeli Hírmondónak. Ott a jobboldali túlsúly, a kerületi vezetők sztárolása folyik igen vitatható színvonalon és minőségben. A Magazin, pedig a kerületi MSZP vezetést népszerűsíti.
Mi meg, sok társammal együtt, azt keressük, hogy hol az igazság? Úgy látszik ma már ezzel senki nem foglalkozik. Csepel. info-ra Csepel info+, Csepeli Hírmondóra Csepeli Magazin? Ez nem válasz! Ez majmolás! Követőik fantáziátlanságát jelzik.
A kerületi sajtótermékek úgy tűnik, hogy a célzott manipulálásra jöttek létre. Csak az számít nekik, hogy milyen képet alakítsanak ki erről, vagy arról a témáról, személyről.
Az a látszat, mintha a kerületi lapok a helyi politika, elvtelen szolgáló leányává silányítanák saját helyüket. A figyelem felhívás, a népi kezdeményezések felkarolása, a civil mozgalmak népszerűsítése és a kultúra megjelenítése háttérbe szorul. Ezzel a tartalmat teszik tönkre, és egyben a termék minőségét is behatárolják.
Arról írni egy megújult lapban, a mai aktuális politikai helyzetben, az MSZP-ről, -az elnököt idézve-, hogy "voltak akik elhagytak bennünket, de még többen csatlakoztak hozzánk" több mint csúsztatás.
Mindenki számára világosan látható tendencia, hogy az MSZP folyamatosan veszti befolyását. Csepelen, pedig még inkább megbénult, hibernált állapotban van. Néha, néha felébred álmából és néhány régi tagját kirúgja, aztán szunyókál tovább. Ez az összes említésre méltó aktivitása. A karrierista töltelék emberek már régen elhagyták és a régi alapítók, pedig a lassú lemorzsolódás állapotában vannak. Az állampolgárok nem tudnak, és nem akarnak együttműködni velük.
Akkor meg miről ír az újság? Arról, hogy "mára bebizonyosodott: talpon maradt a csepeli MSZP, sőt, öntudatra is ébredt: a közelgő kongresszus és pártszavazás lezárhatja a belső vitákat és megerősödve tudunk újra választóinkhoz fordulni. - Mondja elnökük. Az ő kincstári optimizmusa megbocsátható, de egy magára valamit is adó lap ekkora valótlanságot nem írhat le.
Mindenki azt látja, hogy a párt élet-halál harcát vívja. A szétesés szélén áll. Az ortodoxok és a változtatni akarók harcban vannak, úgy, hogy a társadalmi hitelessége a valaha mért legnagyobb mélységben van. Most kibontakozásról, rózsaszín jövőről beszélni szemfényvesztés. Ebbe a sorba pedig hírharangként beállni, majdnem prostitúció. Színes az újság, demonstrálja gazdái gazdagságát, de egy szerencse azért van: az, hogy a papír nem pirul el!
Forrás: Horváth Gyula blogja