Az egykori keletnémet hatóságok ötven évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a 155 kilométeres fal felépítéséhez. Annak fennállása alatt, 1961 augusztusa és 1989 novembere között mintegy 5000 embernek sikerült az NDK-ból Nyugat-Berlinbe szöknie, és körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. Német kutatók, illetve történészek hivatalos adatai szerint a falnál 136 személy vesztette életét szökés közben, túlnyomó többségüket a keletnémet hatóságok lőtték agyon. 

A német fővárosban élő fiatalok kétharmada azonban már szinte szinte semmit nem tud a hírhedt berlini falról - tűnt ki egy most nyilvánosságra hozott német felmérésből.

A Forsa intézet szerint a 30 év alatti, de mindenekelőtt a rendszerváltás utáni berlini fiatalok csaknem 70 százaléka számára augusztus 13. semmit nem mond, jelentős részüknek fogalma sincs arról, hogy mi történt akkor.

A berlini fal felépítése az egykori NDK bukásának a kezdetét jelentette - hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. 

Európa egyik legtekintélyesebb politikusa pénteken azon a potsdami rendezvényen szólalt fel, amellyel hivatalosan is megkezdődtek a fal kereken ötven évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án kezdődött felépítésével kapcsolatos megemlékezések. Genscher a leghosszabb ideig, 1974 és 1992 között - két hét megszakítással - állt a szövegségi köztársaság, majd az egyesült Németország külügyminisztériumának az élén, és az ország örökös külügyminisztere tiszteletbeli elnevezést kapta.

A hallei születésű, 84 éves Genscher - aki még a fal felépítése előtt, 1952-ben menekült el az akkori NDK-ból - az évforduló kapcsán az áldozatokra való örökös emlékezés szükségességét hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a fal áldozatai azért vesztették életüket - vagy szenvedtek drákói büntetést - mert Berlin, illetve Németország egyik feléből a másikba, Európa egyik részéből a másikba akartak menekülni.

Genscher elutasított minden olyan nézetet, amely szerint a fal felépítésének indítéka egyfajta antifasiszta szembenállás lett volna. A volt külügyminiszter úgy vélte, hogy az akkori NDK ezzel a lépéssel erőt kívánt demonstrálni, valójában azonban gyengeségét, és ennek kapcsán azt bizonyította, hogy képtelen lépést tartani a Nyugattal. A fal felépítése valójában a keletnémet kommunista állam bukásának a kezdetét jelentette - fogalmazott Genscher, utalva arra, hogy semmilyen elválasztó mesterséges fal vagy határ nem lehet hosszú életű.

A volt német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az 1989-es békés forradalmak sorozata, Németország, illetve Európa újraegyesítése a fal áldozatainak is, illetve mindazoknak egyaránt köszönhető, akik az egykori NDK-ban fellázadtak a kommunista rezsim ellen. Úgy értékelte, hogy az áldozatok emléke a szabadság és az emberi méltóság tiszteletben tartására kötelez.

A berlini fal áldozataira az évforduló napján, szombaton emlékezik egész Németország. A belügyminisztérium rendeletére minden hivatalos épületen félárbocra eresztik a zászlókat. Az egész ország déli 12 órakor egyperces csenddel tiszteleg az áldozatok emléke előtt. Berlinben pedig - ahol a központi megemlékezésre kerül sor - megszólalnak a harangok, és egy percre megállnak a buszok, a villamosok és a vonatok. A berlini megemlékezésen részt vesz Angela Merkel kancellár, Christian Wulff államfő és Norbert Lammert parlamenti elnök is.

Forrás: MTI  és Népszava