Orcifalvi Anna Nóra elemző írása a HVG.HU-ban
A rendszerváltás kiváltotta szociális sokk, a belvárosi kerületek rehabilitációja, az aluljárók "megtisztítása", ragaszkodás az önálló, zavartalan élethez – a hvg.hu által megkeresett szakemberek és a helyi politikusok véleménye megoszlik abban, hogyan is alakult ki a csepeli hajléktalantelep. Számos jel utal arra, hogy a többség a ferencvárosi és józsefvárosi korábbi szükséglakások felújításakor szorult a csepeli erdőbe. A csepeli hajléktalanszálló vezetője szerint a gyilkossággal vádoltak is onnan érkeztek.
„Csepelen egyáltalán nem a hajléktalanok belvárosból való kiszorítása vezetett a hajléktalanok számának növekedéséhez, hanem egy pontosan meghatározható, többéves folyamat, egészen pontosan a ferencvárosi rehabilitáció” – írta a hvg.hu-nak elküldött levelében Ábel Attila, a főváros XXI. kerületének alpolgármestere a HVG-nek arrra a cikkére reagálva, melyben a terepen dolgozó szociális munkások azt állították, hogy a hajléktalanok belső kerületekből való kiszorítása vezetett a csepeli telep felduzzadásához.
A hvg.hu által megkeresett, hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek nem tudták pontosan rekonstruálni, hogyan kezdődött a csepeli erdő hajléktalantelepeinek kialakulása. A megkérdezettek szerint hosszú, évtizedeken át tartó folyamat eredménye a csepeli, illetve a kispesti telep kialakulása, a meghatározó mozzanat, hogy a hajléktalan-ellátási rendszer képtelen integrálni és együtt tartani az utcára került családokat.
Ezzel szemben a helyi politikusok, volt és jelenlegi városvezetők szerint a telep növekedése egyértelműen az elmúlt évek rosszul megtervezett, végiggondolatlan ferencvárosi és józsefvárosi tömbrehabilitációkra vezethető vissza, ami a szegény lakásbérlők kiszorításához vezetett.
Elrontott városfejlesztés
– A gyilkossággal vádolt emberek is a VIII.-IX. kerületből kerültek a csepeli erdőbe, és a napjaik nagy részét ott töltötték, csak aludni jártak vissza a XXI. kerületbe – mondta a csepeli férfi hajléktalanszálló vezetője. Erdei József szerint – aki szociális munkásként 1994 óta folyamatosan látogatja a csepeli telepet – az előzetesbe került férfiak két-három éve éltek az erdőben, tavalyelőtt kis időre eltűntek, aztán megint visszajöttek.
„Van, aki hosszabb időre rendezkedik be, de azért mindig nagy a jövés-menés. Ezeken az embereken sem láttunk semmi különöset, berendezkedtek a hajléktalan életmódra, épp, mint a többiek, elfogadták tőlünk a szokásos dolgokat, gyűjtögettek” – mondta a szakember.
| GPS-szel tájékozódnak |
Erdei József szerint már a rendszerváltás előtt éltek hajléktalanok a csepeli erdőben, a számuk az elmúlt húsz évben folyamatosan változott. „Az 1990-es évek elején 50-60 ember volt kint, de volt olyan időszak is volt, amikor 120-140 ember élt az erdőkben. Sokan jöttek fel vidékről, de sokan csepeliek, csak elveszítették a lakásukat és nem akarták elhagyni a kerületet. Most 70-80 ember lakik kint, főleg párok, akik félelemben élnek, mióta az önkormányzat kikiáltotta róluk, hogy vadkempingezők.” A csepeli hajléktalanszálló vezetője azt mondta, a rendőrök már GPS segítségével keresik az erdei hajléktalanokat, rendszeresen járnak ki, és tudják, hogy hol keressék őket, „gyakorlatilag feltérképezték a területet”. Bár a jelenlegi alpolgármester úgy véli, a csepeli gyilkosság elszigetelt eset volt, szerinte a hajléktalanok körében igenis gyakoribbak a bűncselekmények: „vagy elkövetőként, vagy áldozatként, de vonzzák ezeket a bűneseteket”. |
Misetics szerint egyelőre nincsenek olyan adatok, melyek a korábbi és a jelenlegi csepeli polgármester állításait alátámasztanák. A szakember szerint ennek az az oka, hogy senki nem kutatta még a belső kerületek rehabilitációja és a hajléktalanság összefüggéseit. Ugyanakkor Misetics azt mondta, a kiszorítás ténye egyértelmű, „hosszú ideje, ciklikusan űzik ki a hajléktalanokat, általában az egyes választások előtt, Demszky Gábor idejében is, és tavaly tavasztól őszig (az önkormányzati választásokig – a szerk.) is észlelhető volt ez a változás”.
A szakember úgy véli, alapvetően téves az a szemléletmód, ahogy a hajléktalanságot, az erdei telepeket a társadalom és a politika kezeli. Nem igaz, hogy ezek az emberek teljesen kiszorultak volna a társadalomból. „Sokuk dolgozni, iskolába jár az erdei otthonából, arról nem is beszélve, hogy többet igazoltatják őket a rendőrök, mint engem, fehér, középosztálybeli, városi embert” – mondta a szociológus.
„Nem lehet egyetlen kiváltó okot mondani. Annak, hogy miért éppen az erdőt választották, lehet olyan indíttatása is, hogy ott kevésbé zavarják őket, családok és párok együtt tudnak maradni, hiszen a szállók nem alkalmasak arra, hogy együtt fogadják be őket” – mondta a hvg.hu-nak Kardos István Tamás, a Magyar Vöröskereszt fővárosi szervezetének igazgatója.
Erdei József szerint is a többség azért választja az erdőt, mert itt nyugodtak az éjszakáik, csendesen, magányosan élhetnek. „A központi részeken a hajléktalanoknak el kell viselniük az ott lakók rosszallását és néha a rendőrök zaklatását is. Míg kint a fák között mindenkitől elzárva élhetnek” – mondta a csepeli hajléktalanszálló vezetője.
Forrás: Orcifalvi Anna Nóra cikke - HVG.HU Fotó: Túry gergely
