"Arra a Csepelen meghirdetett, országos szociális programra gondolok elsősorban, mely a gyermekszegénység felszámolására irányul. Teljes értetlenséggel állok a hír előtt, miszerint a programhoz tartozó személyek leváltásával akarnak változtatni a helyzeten.
Az éhező gyereknek és családjának, a lehető legkisebb mértékben sem számít, hogy jobbról, vagy balról jön a segítség! Az a fontos hogy ennivalót, ruhát és más alapvető dolgokat megkapjon. Akkor felrúgni egy rendszert, amikor az már éppen az eredményesség jeleit mutatja csak azért, mert szocialistának, vagy liberálisnak tituláljuk a vezetésével megbízott akadémikust és csapatát, több mint naivság." -írja egyik újabb cikkében Horváth Gyula. Csepel korábbi szocialista alpolgármesterének írását a következőkben közöljük:

AMNÉZIA

  A rajtunk taposó válságjelenségek közepette egyre-másra halljuk, hogy eddig működő rendszereket, intézményeket szüntetnek meg a kormányzók. Ezeket azért teszik, mert a rendelkezésre álló pénzforrások szűkülnek.
Ennek a dolognak a megértéséhez is viszonyítási alapot érdemes kijelölni. Azért, mert hosszú közigazgatási tapasztalatomban nem találok olyan időszakot, amikor a források hiányára ne kellet, ne lehetett volna hivatkozni.
Akkor azonban, ha a vezetést jól meghatározó értékek, és mértékek vezérlik könnyebb az eligazodás. Ezek a cövekek nagyon hiányoznak a mai vezetésből.

Arra a Csepelen meghirdetett, országos szociális programra gondolok elsősorban, mely a gyermekszegénység felszámolására irányul. Teljes értetlenséggel állok a hír előtt, miszerint a programhoz tartozó személyek leváltásával akarnak változtatni a helyzeten.
Az éhező gyereknek és családjának, a lehető legkisebb mértékben sem számít, hogy jobbról, vagy balról jön a segítség! Az a fontos hogy ennivalót, ruhát és más alapvető dolgokat megkapjon.
Akkor felrúgni egy rendszert, amikor az már éppen az eredményesség jeleit mutatja csak azért, mert szocialistának, vagy liberálisnak tituláljuk a vezetésével megbízott akadémikust és csapatát, több mint naivság.

Az érték, és a mérték kérdése került itt újra napfényre. Ez a döntés azt mutatja, hogy nem olyan fontos a kormányzóknak a szegény gyerek. Úgy vélhetik, hogy aki szegénynek születik, szegény környezetben él az "annyit is ér"!
Az elmúlt több mint egy év keservesen ráébreszthette az embereket arra, hogy mit is jelent az az érték, amit a mai magyar konzervatív politika képvisel. Sorozatban tapasztalhatják, hogy a hátrányok folyamatosan az alacsony jövedelmi kategóriában élőket érik. A kormányzói kreativitás csak abban felülmúlhatatlan, hogy az egészből kiragadott részeket felnagyítja, elferdíti és az így létrehozott hibás eredményeket általánosságként visszavetítve, hamis igazságokat kreál.
A hamisság alapján szüntetnek meg az alsó néprétegek érdekeiben korábban létrehozott intézményeket, vonnak el forrásokat.
Az ember azt tapasztalja, mintha erre a pénzre máshol, másnak lenne szüksége. Nem olyannak, akinek élelemre, sokkal inkább olyannak, akinek még nagyobb luxusra kéne. A ma uralkodó értékek alapján sajnos meg is kapja!

Csepelen is vagyonvesztésről, a korábbi vezetők által elsíbolt pénzekről beszélnek.
Beszélnek, de a tényeik nem igazolják véleményüket. Sőt mostanában, már a főpolgármester is megelégeli a hamisság kísértését.
Azt nyilatkozza "Ha valamit főpolgármesterként nem tudok a városnak elintézni, azt gombnyomogató képviselőként sem tudnám. Nem tartozom azok közé a reneszánsz képviselők közé, akik öt-hat funkciót is be tudnak tölteni."

Két igen fontos dologra hívja itt fel a figyelmet a főpolgármester.
Az egyik az, hogy mechanikusan, egyesek érdekei által diktáltan kell szavazniuk a képviselőknek. Ebből arra is lehet következtetni, hogy nem áll módjukban saját érzéseiket, tapasztalataikat érvényesíteni.
A másik az, hogy ezért aztán közpénzből a különböző helyeken lévő öt-hat funkcióikban, jól megfizetik egymást.
Az általuk hirdetett nincstelenségben jövedelmező állásokat, magas fizetéseket tudnak adni politikai komisszároknak, vagy csak lekötelezett, hálás barátoknak. Ez az értéktelenség sorvasztja az országot és a településeket. A máz, amivel a hamisságot fedik a korábbiak gondatlansága, bűnössége.

Csepelen is az elherdált pénzekről beszélnek, és fércműveikkel kilincselnek az ügyészségek ajtaján.
A közpénzek hűtlen kezelése miatt ebrudalják ki az ellenzékieket a bizottságokból, szüntetik meg a demokratikus működés lehetőségét. Ami magában is bűn, de az igaztalanság és a mértéktelenség csak tetézi.
Azt mondja Tarlós a belvárosi kerületről. "A legkedvezőtlenebb (anyagi helyzet) épp a Belvárosé, az V kerületé, amelynek 2006 óta hihetetlenül megnőtt az adósságállománya. Kiugróan magas az egy főre eső adósságállománya. Forrásai arányában érték? is nagyon magas, 92 százalékos."
Azt már én teszem hozzá, hogy Orosháza Önkormányzatának adósága 200.000 Ft fejenként, Esztergomé 300.000 Ft/fő. Arról már nem is beszélek, hogy hány Fideszes önkormányzat bocsátott ki kötvényeket ezzel is növelve a maga, de az ország eladósodását.
Ezekhez képest a csepeli helyzet igen jó.

Annak örülhetnének a jelenlegi csepeli vezetők, hogy szocialistáktól kapták az irányítás lehetőségét, mert a hasonszőrűek, a fideszes városirányítók másutt sokkal rosszabb helyzetet hagytak maguk után. Nem hallottam, hogy ezeken a helyeken beadványokkal, feljelentésekkel bombáznák az ügyészségeket a nálunk oly aktív Fideszesek.
Milyen itt a mérték? Működik itt valamilyen érték?

Forrás: Horváth Gyula blogja