Október 13-án a csepeli képviselő-testület kitüntetésekről döntött. A beterjesztett javaslatot a képviselők többségi szavazatával fogadták el. A legújabb rendelet szerint készült javaslat alapján 13-an kaptak Csepel Díszpolgára, 14-en pedig Csepel Örökség kitüntetett címet. Megismerve a körülményeket, a korábbi kitüntetési rendeleteket, végrehajtásuk „eredményeit”, van néhány megjegyzésem:

1) A javaslat 2011. október 7-én került a jegyzőhöz, aki törvényességi szempontból ellenőrizte, s még aznap el kellett volna juttatnia a képviselőkhöz. A hatályos Szervezeti Működési Szabályzat 15.§.(3) bekezdése ugyanis ezt írja elő. A képviselők azonban csak október 13-án, a testületi ülés megkezdésekor kapták meg a 12 oldalas javaslatot. Miért? Ki engedélyezte, hogy a képviselők ne a rendelet szerint kapják meg az anyagot? Németh Szilárd? Vagy arról van szó, hogy mindenki megkapta, csak a szocik nem? Akkor most már a bizottsági tagsági jogaik után képviselői jogaikat is megszüntette a polgármester?

2) Csepelen a rendszerváltást követően, 1993-ban született rendelet a díszpolgári cím odaítéléséről. Később ezt többször módosították, új kitüntetési címek létrehozásával egészítették ki, majd 2006-ban az akkori testület egységes kitüntetési rendeletet fogadott el. Azonban egyetlen egy rendelet vagy módosítás sem szüntette meg azt a lehetőséget, amely 1993-tól 2010-ig biztosította, hogy a testület tagjai, bizottságai is tehettek javaslatokat a Csepel Díszpolgára címre. Sőt! A testület által júliusban megszüntetett korábbi kitüntetések /Csepelért Díj, Csepeli Nívódíj / esetében a kerület lakosai, civil szervezetei, az egyházak, a kisebbségi önkormányzatok is rendelkeztek javaslattételi joggal. A 2011. július 18-án elfogadott új rendelet ezt megszüntette, most már csak Németh Szilárd tehet javaslatot a kitüntető címek adományozására. Hiszen Ő az Úr a háznál! Ő mondja meg a tutit! A testület tagjainak, a csepelieknek a véleménye, javaslatai vagy a demokrácia, ebben az esetben sem számít. Meg egyébként is: már az új rendelettel sikerült mindenkit kizárni az ügyből. Tehát minden jogszerű! Vagy nem érthető!? Ha mindenki – netán egy bizottsági tagságra sem méltó szoci képviselő –, tehetne kitüntetési javaslatot, s kiderülne, hogy „ott fent”, valakiknek nem tetszik, mert nem „üti meg” a fülkeforradalmárok magas erkölcsi mércéjét, még neki kellene magyarázkodnia. A Kedves Vezető helyi vazallusa meg egyébként is mindent tud, minden a kisujjában van, csak legyen öt perce, leül, előveszi a zsebéből a kissé összegyűrődött cetlijét és lediktálja a névsort. A többieknek meg csak bólintani kell. Vigyáznia kell azonban, mert saját társain – ahogy láttam –, az egy éve tartó bólogatástól, már a Parkinson-kór jegyei kezdenek mutatkozni.

3) Átnéztem a Csepel Díszpolgára cím megalapítása óta kitüntetettek listáját. Az 1993-2010 közötti időszakban 39-en kapták meg munkájuk, egész életútjuk elismeréseként a Csepel Díszpolgára címet. Nem volt közöttük egy sem, aki nem Csepelen született vagy élete valamelyik szakaszában ne dolgozott /orvosként, festőként, vállalkozóként, tudósként, a kultúra „követeként”, tanárként, népművelőként, egyházi személyiségként, képviselőként stb/ volna a kerületben. Azaz mindegyiküknek komoly kötődése volt Csepelhez, a kerület kisebb vagy nagyobb közösségeihez, a csepeliekhez. A most jóváhagyott 13 fős névsorban van olyan, akinél ezt a tradíciót nem követték. Igaz, Ő, Németh Szilárd polgármester és Borbély Lénárd alpolgármester padszomszédja a parlamentben. Na tessék! Már megint az „üléshely” döntött, nem az, hogy a csepeliek mit mondanának, ha mondanák. Uraim! Fogják mondani.

vox