A levélben a címzett megszólításaa következő: „Tisztelt Honfitársam! Tisztelt Kollégám! Kedves Barátom!” Ismerőseimnek már ez is szúrta a szemét: az egyes szám, első személyű, birtokos megszólítás, miközben ketten írták alá. Úgy látszik, mondták, a Fideszben nem csak az államfő követ el helyesírási hibákat. Ráadásul egyik ismerősöm sem vállalta fel a barátságot Németh Szilárddal vagy Borbély Lénárddal. Vajon miért? Nem értem.

 

Bezzeg mindketten élesen tették szóvá, hogy a két képviselő milyen alapon levelez velük, azönkormányzat pénzén. Van tisztességes országgyűlési képviselői fizetésük is – amit most terveznek megemelni. Miért nem abból fizették a levél költségeit? Még arra is emlékeztek, hogy egy VII. kerületi szocialista országgyűlési képviselőt idén azzal vádoltak, majd gyanúsítottak meg, hogy önkormányzati, azaz közpénzen telefonálgatott.  

 

Ezek után jött azonban a rövid levél java:  „A rendszerváltás után több mint húsz évvel 2012. január 1-én hatályba lép Magyarország új Alaptörvénye, melyet az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadott el, és amely nemzetünk első jogfolytonos történeti Alkotmánya. Engedje meg, átadjuk Önnek és kedves családjának egy személyre szóló példányt, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének aláírásával.” Itt aztán ismerőseim felváltva, egymás szavába vágva, mintha velem kellene vitatkozniuk, csak mondták és mondták a nyomdafestéket nem tűrő mondatokat. Arról, hogy mi az egész Alaptörvényről, az alkotmányozási folyamatról a véleményük, vagy például arról, hogy mi van, ha nem „engedik meg”.

 

Azt gondoltam vége a „sztorinak”, ezzel szemben folytatták: mit gondolsz mit írt Kövér László a két postás által „átadott”, azaz postázott Magyarország Alaptörvénye belső címoldalára? A következőt: „Tisztelt XY… Kérésére megküldöm Önnek a törvény szövegét.” Érted? Mintha mi kértük volna! Nem kértük!! Ilyenekre költenek milliókat, arról nem is beszélve, hogy hülyének néznek minket! Most küldjük vissza? Ők közpénzből fizették a postaköltséget, mi meg a sajátunkból fizessük?  Ez már pofátlanság – fejezték be.

 

Igazuk van.  Amikor idáig értem az írásban, eszembe jutottak a Népszava karácsonyi számában olvasottak. Ezért már csak csendben teszem hozzá: nem ez „nemzetünk első jogfolytonos történeti Alkotmánya”. A magyar történelemben többször is megszakadt a történeti alkotmány jogfolytonossága, amit időnként, például 1867-ben, a kiegyezéssel sikerült „helyretenni.” Sőt, ahogy Szentpéteri Nagy Richárd, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa írja a Népszava karácsonyi számában: „Az új alaptörvény ugyanis – ezt tudomásul kell venni – nem a történeti alkotmány alapján született, hanem az 1989-es alkotmány alapján, amely az ilyen alkotmányozást lehetővé tette. Ezt az egyébként is nyilvánvaló tényt az új alaptörvény a záró rendelkezései között maga is elismeri.” Ez már azonban egy másik történet.

 

Viszont a fiúk ismét leveleket írogatnak, alaptörvényeket, kiadványokat küldözgetnek. Közpénzből. Jövőre maga a Kedves Vezető is ígért kettőt, az állampolgári „párbeszéd” jegyében. Azt meg nem tudom, hány csepeli kapott hasonló tartalmú levelet, kiadványokat. Nem tudom mennyi lesz emiatt a csepeli önkormányzat postaköltsége. A közel 20 milliárdos kiadáshoz képest biztosan nem sok. Az állandóan szajkózott több milliárdos hiányhoz képest valamivel több. A csepeliek szociális helyzetében érzékelhető negatív tendenciákra gondolva már elgondolkodtató.

 

Talán majd egyszer arra is lesz idejük és pénzük, hogy levelezés helyett az emberekkel és a kerület fejlesztésével is foglalkozzanak.