Bőkezűek a XXI.. kerületi fideszes vezérek. Megbecsülik a narancsuralmi fülkeforradalom élharcosait. Jól fizető állásokkal, százezer forintos tiszteletdíjakkal, többszörös felügyelő-bizottsági tagsággal honorálják kegyeltjeiket. De csak őket! Az, hogy a csepeli munkások, alkalmazottak, vállalkozók közül - a megszűnő munkahelyek, az elbocsátások miatt - sokan már fizetést sem kapnak? Úgy látszik, a fülkebajnokoknak ez nem fáj, nekik nem számít. Az idei év „az elrugaszkodás éve” – mondják Orbán Viktor karmesteri intésére a Fidesz kerületvezetői. Czibulyáné Szonday Szilvia, Bercsik Károly és Szuhay Erika helyi önkormányzati képviselők példáján keresztül arra keressük a választ hogy Csepelen mitől rugaszkodott el a Fidesz?
Ismerősöm útmutatása alapján, valóban érdekes adatokra bukkantam, a csepeli képviselők vagyonnyilatkozatait vizsgálva. A Fidesz-KDNP csepeli frakciója két tagja vagyonnyilatkozatának B) Része „Jövedelemnyilatkozat” c. fejezetében – Czibulyáné Szonday Szilvia és Bercsik Károly esetében –, a következők olvashatók: „Foglalkozása: személyi titkár, Munkahelye: Magyar Országgyűlés Hivatala, Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: 139.140 Ft.” Magyarán: mind a ketten az Országgyűlés Hivatalában dolgoznak, valószínűleg egy-egy országgyűlési képviselő személyi titkáraként.
Nem nagyon ismerem a parlamenti képviselők munkáját segítő hivatal rendjét, a képviselőkre vonatkozó szabályokat, de feltételezem, hogy teljesen törvényes a két csepeli önkormányzati képviselő parlamenti foglalkoztatása. Az is valószínűsíthető, hogy a két csepeli országgyűlési képviselő – Németh Szilárd polgármester és Borbély Lénárd alpolgármester – munkáját segíti, személyi titkárként.
Itt kezdődnek azonban gondjaim. A két úr – a polgármester és az alpolgármester feltételezésem szerint –, kétszeresen is főnöke a két csepeli képviselőnek. Először a parlamentben, másodszor a csepeli testületben. Igaz, a parlamenti „munkáltatói jogosítványok” mások, mint a csepeli választók, a köz által „adott” lehetőségek. Bár mindkét helyen közpénzeket osztanak szét maguk között, a munkáltatói jogosítványok mégis könnyen megszüntethetőek, míg a választási törvény nem teszi könnyen kirúghatóvá a helyi képviselőt.
Mi van azonban akkor, ha az önkormányzati képviselők „valamelyik” főnöküknél kegyvesztettek lesznek? Mondjuk például: választóik érdeke ellentétes a polgármester vagy alpolgármester által előterjesztett, ún. kerületi érdeknél, s ezt szóvá is teszik. Netán választóik nagy része már azzal sem ért egyet, amit az egész parlament művel, és helyi önkormányzati képviselőik „hangot is adnak” az emberek véleményének. Vagy esetleg mindkét „tisztségükben” kivívják a főnök haragját. Netán – de mint a fentiek, úgy még ez sem fordult elő –, leszavazzák a polgármesteri, alpolgármesteri előterjesztést a csepeli testületben, és ezzel egy időben, rosszul látják el a személyi titkári feladatokat.
Ki rúgja ki őket? A polgármester vagy az országgyűlési képviselő? Főnökük melyik ujját harapja meg? A polgármesterit, vagy az országgyűlési képviselőit? A két csepeli képviselő nem lett ezzel könnyebben korrumpálható, mint a többiek? A parlamenti képviselők felmérték, hogy milyen helyzetbe hozták ezzel helyi képviselőtársukat? Törvényes ez? Ha igen, akkor belefér a közgondolkodás által, s nem csak az általuk elfogadottnak vélt erkölcsi, etikai normákba?
Persze, lehet, hogy sokkal egyszerűbb okok vannak a háttérben. Például mindkét csepeli képviselő kiemelkedő munkát végzett a választások előtt, s ezt meg kellett hálálni. Az is lehetséges, hogy mindkét ember valamiért rászorul a személyi titkári beosztással járó fizetségre. Akkor pedig segíteni kell őket – nem elég a képviselőségért járó 105 ezer forintos tiszteletdíj.
Egyébként minden bizonnyal hasonló „gondok” befolyásolták a polgármestert, amikor Szuhay Erika képviselő asszonynak, 199.500 forintos tanácsnoki tiszteletdíja mellé még három felügyelő-bizottsági tagságot is „elintézett”. Remélem az így kijött, összesen 529.500 forintos havi tiszteletdíj már méltó elismerése a képviselő asszony választások előtti munkájának, és – nem tudom, hogy szüksége van-e rá –, talán még megélhetését is segíti.
Ugye, milyen rendesek az elrugaszkodott fiúk. Megbecsülik a fülkeforradalom élharcosait. De csak őket! Hogy a csepeliek közül sokan nem hogy tiszteletdíjat, de már fizetést sem kapnak? Nem baj. Az idei év „az elrugaszkodás éve” – mondják. Hogy mitől akarnak elrugaszkodni? Ezek szerint tőlünk, csepeliektől!
VOX
