Horváth Gyulának, Csepel korábbi alpolgármesterének írását, amit a szerző blogjáról vettünk át, változtatás nélkül közöljük:

Március elsejével, új rendőrkapitánya van Csepelnek!
Isten hozta őrnagy úr! /Még akkor is, ha ezredes! Van itt doboz elég, amit kikészítettek magának. Benne van mind az, ami elvárás, hogy az elképzelések szerint megoldjon.A sikerességéhez még alternatíva is van: szakmaiság, vagy megfelelés!/

Úgy érzékelhető, hogy túlzottan az új vezető sem érzi úgy, hogy pályája "csúcsa" lehet a kerületi rendőrfőnökség. Korábbi beosztásaiban volt ugyan kapcsolata Csepellel, sőt a szomszéd várban is dolgozott, de akkor is, parkoló pálya ez a számára! Főleg akkor, amikor jól is végezte feladatait.

Lesz még egy újabb csalódott, kedvetlen vezetője ennek a kis közösségnek!

Az előző tíz évben, Vágó Imréné, Sági Jenő, Császár Mihály és Nagy András töltötte be, mától pedig Papp Péter tölti be Csepelen a rendőrkapitányi beosztást. Tíz év alatt öten. Átlag kettő évet töltöttek el a székükben. Erre mondja a köznyelv: "még meg sem melegedett alatta a szék".

Tudom persze, hogy volt olyan is, aki már a kinevezésekor is alkalmatlan volt erre a feladatra, egy másik meg botrányba keveredett, de ez még akkor is sok.
Nézetem szerint, politikai tisztogatás áldozata lett a fővárosban Nagy András rendőrkapitány is!

Nem szoktam ilyen kijelentéseket tenni, ezt is csak azért engedem meg magamnak, mert már egy éve látszott, a szándék! Azok az intrikák és megaláztatások, amik Nagy Andrással szemben a fülkeforradalom óta megindultak, nem csak a bennfenteseknek, hanem a kívülállóknak is világossá tette a készülődő intézkedést. (Az egyik elődjét tették a közterület felügyelet vezetőjének, főkapitányi biztost ültettek a nyakára stb.)

Ez a viselkedés, sajnos annak az agresszív (párt) politikának a része, ami ebben az országban uralkodik. A Fideszes tisztogatások tipikus jegyeit figyelve, egyáltalán nem lennék meglepve, ha a mi kapitányunkkal szemben is találtak volna valami okot, bűnt, szabálytalanságot, amivel olyan helyzetbe hozták, hogy a végén még örül is, hogy "csak" leváltották.
Tudom, hogy ennek semmi alapja nincs! Ez csak fikció!

Az vesse rám mégis az első követ, aki - akkor, amikor a választási győzelem után kinevezett budapesti főkapitány másfél év alatt a kerületi kapitányok felét lecseréli,- nem foglalkozik hasonló gondolatokkal.

Mondhatni, hogy megszokhattuk volna már ezeket a dolgokat. Az élet minden területén folytatódik ez az egészpályás letámadás. Ez sajnos vitán felül áll! Megszokni, nem lehet, és egy demokratának nem is szabad!
Attól minősített ennek az ügynek az érzékenysége, mert a jog és igazságszolgáltatás, az állam kezében lévő erőszakszervezet irányítását érinti. Itt különlegesen nagy jelentősége lenne a látszatnak is.

Azért, mert a látszat a bizalom erősítésének és hiányának is az egyik eleme. Annak, hogy az emberek azt érzékeljék, hogy a jogállamiság és a demokratikus normák, és nem a hatalmi centralizmus uralják az intézményrendszert, bízniuk kéne benne. Sajnos ezek e budapesti intézkedések, ezek a Csepelt érintő személyi döntések éppen ellenkező irányba hatnak.

Az előző rendőrkapitány, a felsoroltak közül a legintelligensebb, a legnyitottabb volt. Igaz ugyan, hogy nem volt exhibicionista, nem szervezett koncertet a rendőrségen, csak tette a dolgát. Nem bratyizott és hűvös távolságból, tartózkodóan szemlélte a politikát. Jó felkészültségű korrekt ember. Munkáját a jog és a szabályok alapján végezte!
A kerület érdekében a rendelkezésére álló eszközöket hatékonyan és eredményesen működtette.

Vesztett Csepel azzal, hogy Nagy András elment. Abban reménykedem, hogy mindennek ellenére, a jó emlékei között őrzi meg Csepelt. A szolgálati ideje még elég hosszú is lehet, ezért bízom benne, hogy nem kizárható, hogy egyszer még találkozunk vele.
Isten vele Kapitány úr! Ez jó mulatság, férfimunka volt!

Forrás. Horváth Gyula blogja