Megújulhat az egykori Csepel Művek kiterjedt gyártelepe. A helyi önkormányzat már a korábbi ciklus óta uniós projekt keretében próbál megoldást találni a terület megszépítésére. Erről dr. Polinszky Tibor, Csepel volt főépítésze nyilatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli magazinjában Liebhardt Ágota szerkesztő-riporternek, aki korábban a Csepel újságnál dolgozott. A beszélgetés közben
Polinszky Tibor (képünkön) elmondta: Weiss Manfréd neve és műve még ma is fogalom, egy korszak jelképe, és nem csak Csepelen. A három-négy éve kezdődött munka eredményeként most végre, a XXI. kerületi önkormányzat napirendre vette a Weiss Manfréd által létesített, 1956 óta Csepel Művekként ismert épületkomplexum megújítását, élhetővé tételét, ami még munkahelyteremtést is lehetővé tesz. Az érintettek körében végzett közvélemény-kutatás után szerdától a tervek, elképzelések is láthatók a Hungexpo területén rendezett kiállításon.
A Csepel Művek idős, elhasznált gyárterületeinek felújítására nemzetközi összefogással, hét ország közreműködésével egy európai uniós projektben próbált a kerületi önkormányzat megoldást találni a városrész megszépítésére. Polinszky Tibor, Csepel korábbi főépítésze, a projekt vezetője a Kossuth rádiónak elmondta, idén alakult meg a Jövő Műhely nevű csoport, amelyben szakemberek, tulajdonosok, dolgozók, csepeli lakosok mondták el a véleményüket, ötleteiket a megújítási tervek kapcsán. A munka során összegyűjtötték, milyen értékek találhatók a területen, és számba vették azokat az elképzeléseket, amelyek a csepeli gyártelepen meglévő és egyre szaporodó munkahelyek megőrzését, illetve további gyarapítását szolgálják.
A projekt gazdái azt szeretnék, ha a telep bekapcsolódna a kerület életébe. „Szeretnénk kinyitni az egész területet a Duna irányába” – tette hozzá Polinszky Tibor. A szakember azt is elmondta, jelenleg mintegy négyszáz tulajdonos és hatszáz vállalkozás működik a területen, a dolgozók száma elérte a tízezer főt. „Utcanevek vannak, házszámok vannak, megtisztultak az épületek a korábbi nem oda való vezetékektől, csövektől” - közölte. Az építész szerint a nagy ipari gépek amortizációja negyven-hatvan év, így ezeken változatlanul folyik a munka „megújult, innovatív ötletekkel”, például a nagy múltú kerékpárgyárban. A cég egyébként üres csarnokokat is hasznosít, amelyekben a szponzorálásával extrém bicikliseknek rendeznek versenyeket. A hasznosítás ennél jellemzőbb formája a raktárlétesítés – sok-sok üzletnek, kis- és nagykereskedőnek van a területen ilyen helyisége.
Annak kapcsán, hogy a környéken korábban voltak szennyezett, olajos részek, Polinszky Tibor közölte, azokat már megtisztították, a talajvíz ellenőrzésére pedig megfigyelőkutakat létesítettek. A Duna-part tervezett hasznosításáról elmondta, a területet szeretnék megnyitni, közvetlen utat biztosítani a folyóhoz. A feladatok között szerepel az is, hogy a csepeli Duna-partot Budapest központjából meg lehessen közelíteni kishajóval a Színesfém utca végéig. A csepeli gyárvidéki terület megújítását célzó projekt eredményeként így a kerületet is érinthetnék a hamarosan induló menetrend szerinti BKV-s hajójáratok - tette hozzá a 180 percben Polinszky Tibor építész, projektvezető.
