A szigetszentmiklósi(1) és az újbudai(2) pedagógusok után fellázadt az újságírók egy része is. Az első kerületi Naphegyen, a Magyar Távirati Iroda (MTI) újságírói, szerkesztői megelégelték Szalai Annamáriának és társainak a hozzá nem értését, és tiltakoznak a kusza viszonyok ellen. Miként a Népszabadság írja, besokalltak a közmédia hírügynökségi területén dolgozók. Százhuszonnyolcan írták alá azt a nyílt levelet, amelyben a másfél éve elkezdődött közmédiás összevonással elvesztett önállóságuk visszaállítását kérik Szalai Annamáriától, a médiahatóság vezetőjétől.
Az MTI és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) üzemi tanácsának elnökei és a távirati iroda szakszervezetének vezetője a közmédia átalakítása óta elmúlt másfél év tapasztalatai alapján úgy vélik, hogy esetükben a közmédiumok összevonása nem vezetett a várt eredményekhez, „leginkább azért nem, mert a hírügynökségi tevékenység és munka számos olyan sajátossággal bír, amely nem teszi lehetővé annak egységes kezelését a rádiózással és televíziózással”.
A távirati irodát és a három közszolgálati csatornát a 2010-ben elfogadott médiacsomaggal gyúrták egy cégbe, az MTVA-ba. Erre a cégre szállt át a közmédia szinte teljes vagyona, és az ezerfős leépítés után megtartott dolgozók többsége is. A rádió, a köztévé és a hírügynökség hírszerkesztőségeinek vezetését közös hírcentrumba vonták össze, ezért az MTI-t érintette a legkevésbé a leépítés; a többi három részvénytársaságot 50 fősnél kisebb csontvázintézményekké csupaszították. A távirati irodánál 170-180 dolgozó, főként vezető, szerkesztő maradt, a beosztott újságírók (kb. 100 fő) pedig átkerültek az MTVA-hoz.
Az érdekvédők levele jól rávilágít a két cég közötti szakmai és felelősségi viszonyok kuszaságára és átláthatatlanságára. Munkajogi szempontból aggályosnak tartják, hogy az MTVA-hoz került hírügynökségi újságírók vezetői a hírügynökségi tevékenységben nem vesznek részt, azt nem ismerik, miközben a napi munkában az irányítást az MTI Zrt. alkalmazottai gyakorolják. Ők azonban semmilyen munkajogi kapcsolatban nem állnak az általuk irányított MTVA-s dolgozókkal. „A rendszer kizárólag azért működik mégis, mert az abban részt vevők a korábbi szokások alapján úgy tesznek, mintha mi sem történt volna” – írják. További problémának tartják, hogy az MTI Zrt. még nem rendelkezik üzleti tervvel 2012-re. Az MTI számára elkülönített idei – másfél milliárdos – költségvetési összeg nyilvánvalóan nem elegendő, noha az Országgyűlés megszavazta a közmédia, ezen belül az MTI finanszírozásához szükséges keretet – olvasható a levélben. Az MTI tavalyi költségvetése még 2,5 milliárd forint volt, idén meglepetésszerűen csak 1,3 milliárd forintot hagytak jóvá, miközben a távirati iroda feladata, létszáma nem változott.
Szekeres Katalin, az MTI Zrt. üzemi tanácsának elnöke, a levél egyik aláírója lapunknak azt nyilatkozta: hónapok óta fogalmazódott bennük a szándék, hogy a nyilvánosság elé álljanak. Eddig mindig az volt a hivatkozás, tette hozzá, hogy még nem fejeződött be az integráció. Most viszont már eltelt másfél év, és egyértelműen kiderült, hogy ez így nem működik. Világossá vált, hogy az MTI nem illeszthető be a tévézés-rádiózás kereteibe, részben ezért szeretnének függetlenedni az MTVA-tól. Elmondása szerint másfél éve azt tapasztalják, hogy ők a mostohagyerekek, akikkel senki sem törődik, holott ők szolgáltatják az alaphíreket, „mégiscsak a köztájékoztatás alapvető láncszeméről van szó”.
A péntek délután közzétett nyílt levélre próbáltuk reagáltatni az érintetteket is. A médiahatóságnál nem jártunk sikerrel, az MTVA-nál pedig nem kívántak reagálni, mondván a levél címzettje nem az MTVA, hanem Szalai Annamária, ezért a reakcióval megvárnák az ő válaszát.
Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója a Népszabadság érdeklődésére csak annyit mondott: „a magyar közszolgálati média átfogó rendszerének kialakítása nem az én hatásköröm és feladatom”.
Egyes kormánypárti médiapolitikusok szerint szükséges lenne módosítani a közmédia szerkezetét kialakító jogszabályt. Egyes vélemények szerint az eddigi tapasztalatok alapján meg kellene szüntetni a ma már csupán műsormegrendelő szerepre szorítkozó MTV, Duna TV és Magyar Rádió Zrt.-ket. A cégek összes dolgozóját foglalkoztató, több tízmilliárdos (idén csaknem 70 milliárd) állami támogatással gazdálkodó, műsorokat gyártó és külsős produkciókat megrendelő MTVA-ba kellene beolvasztani. Mellette az MTI pedig klasszikus hírügynökségként működhetne tovább. Lapunk úgy tudja, nem kizárt, hogy a médiatörvény május végéig esedékes módosításának részeként átalakítják a közmédiarendszert. (NOL.HU)
