A Fasang Árpád Zeneiskolában tavaly év vége óta áll a bál. Az önkormányzati fenntartású alapfokú művészeti iskola azután került válságos helyzetbe, hogy november végén kiderült, az intézmény jogutód nélkül augusztus 31-ével megszűnne, de a nagyjából 700 tanulót és a tanárokat az ugyancsak XXI. kerületi Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium átvenné.

Nemtetszésüket kifejezve december 14-ére a tanárok, szülők tiltakozást szerveztek a 70 éves iskola megszüntetése ellen a csepeli önkormányzat elé. Viszont a tiltakozó akciót megelőző napon az iskola váratlanul azt a jó hírt kapta, hogy a polgármester döntése szerint a zeneiskola mégsem szüntetik meg, és változatlan formában és módon tovább működhet. Így az iskola ügye a képviselőtestület december 15-i ülésének napirendjéről is lekerült. Ezután viszont az önkormányzat elrendelte az intézmény átvilágítását. Az iskola szerint az átvilágításnál pedagógiai szempontokat nem, csak gazdaságiakat vettek figyelembe, amely így nem fest valós képet az iskoláról.

Mindemellett idén július 31-ével lejár a Fasang Árpád Zeneiskolát vezető Miskolci Józsefné megbízatása. Az önkormányzat február 21-én pályázatot írt ki az intézményi igazgatói állásának betöltésére, amire végül két pályamű érkezett: a regnáló igazgatónő mellett a másik pályázatot egy külsős személy, Balogh Gábor adta be. Balogh Gábor annak a B&G Zeneművészeti Közhasznú Társaságnak a vezetője, amely fenntartója az Egressy Béni zeneiskolának, és amibe a korábbi tervek szerint beleolvasztották volna a Fasangot.

Egy rövid és egy hosszú beszéd

A két jelölt szerdán lehetőséget kapott arra, hogy a nevelőtestület előtti közmeghallgatáson bemutassák pályázatukat és ismertessék elképzeléseiket az iskoláról. (Mindkét pályázat nyilvános, Miskolci Józsefné munkája itt, Balogh Gáboré pedig itt tölthető le .pdf formátumban.)

Miután a jelenlévő tanárok többsége megszavazta, hogy a sajtó képviselői is jelen legyenek a meghallgatáson, először az igazgatónő ismertette néhány mondatban pályázatának tartalmát. Ehhez a tantestület részéről kérdés nem, csak olyan méltatások érkeztek, miszerint demokratikus módon kívánja az eredményeket elérni, gyakorlati kérdésekkel is foglalkozik, és már 20 éve művészeti vezetőként irányítja az intézményt. Miskolciné meghallgatása után – de jelenléte nélkül – a közalkalmazotti tanács, a kibővített iskolaszék, valamint a hét tanszak egyöntetűen elfogadta az igazgatónő pályázatát. Személye ellen egyetlen tanár hozott fel kivetnivalókat. Például azt, hogy az igazgatónő miért kap szervezői díjat az iskola jótékonysági, úgynevezett Kakaó koncertjei után.

A másik pályázó, Balogh Gábor, fiával és jogtanácsosával érkezett a közmeghallgatásra. A harminc éve pedagógusként, klarinét és szaxofon tanárként dolgozó Balogh beszéde elején elmondta, most először van lehetősége bemutatkozni, pályázatát személyesen ismertetni a tantestület előtt.

Ugyan szerette volna részletesen is bemutatni anyagát, de meghallgatásának csúszása és időhiány miatt erre már nem került sor. Több mint kétórás előadásának nagy része így az elmúlt hónapokban ellene irányuló vádakra való reagálással ment el, és tételesen cáfolta a hamis állításokat. Mint elmondta, jelenlegi munkahelyén, az Egressy Béni iskolában minden kollégája szereti és tiszteli, de a Fasang zeneiskola miatt személye ellen rágalmazó kampány folyik. Többek között azzal vádolják, hogy tanárokat bocsájtana el és megszüntetné az intézmény önállóságát, ha ő lenne az igazgató. Tiltakozásul a Facebookon egy csoport is alakult, „Mentsük meg a csepeli Fasang Árpád Zeneiskolát” néven.

Balogh Gábor a személyét ért hamis vádak és támadások miatt pert is kilátásba helyezett, amelyet ha megnyer, annak összegéből a zeneiskolát támogató új alapítványt hozna létre. A decemberben felröppent hírekre is válaszolt, miszerint csak alternatívaként merült fel, hogy az Egressy esetleg átvenné a Fasangot, konkrét megállapodás nem született az önkormányzattal. Hozzátette, ha megválasztják igazgatónak, az még nem jelenti azt, hogy is elvállalja az állást.

Balogh határozottan kijelentette, hogy pályázatának nincs köze egy másik iskolához, nem akar összevonni semmit, mindez a pályázati anyagában is szerepel, és ha kell, ezt írásba is adja az önkormányzatnak. Ha bizalmat kapna a tantestülettől, és megválasztják, a csepeli önkormányzattal a jó kapcsolatait továbbra is ápolná, ami az iskola hasznára is válna, viszont most külső emberként úgy látja, a jelenlegi igazgató nem élvezi ezt a bizalmat.

Mint elmondta, a zeneiskola néhány tanára azzal kereste meg, hogy mentse meg az iskolát, mert  – mint fogalmazott –, ami a Fasangban megy, az minden határon túlmegy. „Mitől is kellene megmenteni az iskolát?”  – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta: szerinte nem tőle, hanem a jelenlegi iskolavezetéstől.

A meghallgatáson szóba került egy 2007-es ügy is, miszerint Balogh akkor meg akarta szerezni az egyik pesterzsébeti, önkormányzati fenntartású zeneiskolát, ami csak egy ellenzéki fideszes képviselő közbelépése miatt nem tudott megvalósulni. Balogh szerint egyáltalán nem volt szó az iskola privatizációjáról, és arról, hogy névleges, egyforintos áron hangszereket, kottákat játszanak át a B&G Kht-nak. Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek volna, így a hangszerek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradtak volna, de mivel gazdaságilag nem tudtak megegyezni a XX. kerületi önkormányzattal (pl. az iskolaépület sorsáról), így az egészből nem lett semmi. Az iskoláért aggódókat megnyugtatva leszögezte, a Fasangnál sem szándékozik megszerezni a hangszereket egy forintért, azok az önkormányzat tulajdonában maradnának.

A nem létező aula

Beszéde után a tantestület tagjai intézhettek kérdést a jelölthöz. Az egyik tanár felvetette, hogy pályázatában megemlítette, az iskolában ügyviteli helyiség, míg az aulában dicsőségfal található, valamint az intézményben zenekar és kórus főtárgy is létezik. Ezzel a kérdező arra szeretett volna választ kapni, hogy a pályázó milyen forrásból dolgozott, ugyanis a valóságban se ügyviteli helyisége, se aulája, így ott dicsőség fala sincs az iskolában, mint ahogyan a fent nevezett főtárgyak sem léteznek. Balogh erre azt válaszolta, pályázatában szereplő adatokat az iskola honlapjáról, a Közoktatási Információs Iroda oldaláról, valamint az önkormányzattól szerezte. Ezután a tanárok megpróbálták szembesíteni Balogh Gábort azzal, hogy amit mond, az nem teljesen állja meg a helyét, ugyanis a pályázatra benyújtott munkája kísértetiesen megegyezik hét szerző, nyolc korábbi, ugyancsak iskolaigazgatói posztra kiírt pályázatával.

Szerdán a Facebookra is felkerült összehasonlító dokumentum szerint a pályázat tartalmi részének 95 százaléka megegyezik a 2009 és 2011 között írt művekkel. Egész bekezdések kerültek át forrásmegjelölés nélkül Balogh pályázatába, de ugyanazok az ábrák, az idézetek, de még a kivastagított mondatok is megegyeznek a korábbi művekkel. Így a 42 oldalas pályázat (mellékletek nélkül) 26 oldala jóformán szó szerinti átvétel.

 

Néhány példa:

• Fedőlap: Navrasics Endrének, a balatonszentgyörgyi Dobó István Általános Iskola és Óvoda igazgatói állására kiírt 2011-es pályázatának borítójával egyezik meg (.pdf)
• "Az intézmény vezetésének programja" fejezet, bevezetés alfejezet: a Kodály Zoltán idézet és az utána következő két mondat, amelyben kifejti, hogy a pályázónak mekkora öröm és kihívás az állás megpályázása, Hargitai Gézának, a hatvani Kocsis Albert Zeneiskolába írt 2010-es munkájának 1. oldalán is olvasható (.pdf). Majd ugyanezen az oldalon Farkas Mártának, a budapesti Dohnányi Ernő Zeneiskola igazgatói pályázatára 2011-ben benyújtott művének 1. oldalán is olvasható idézet következik (.pdf). Harmadikként Orosz Sándornak, a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolába írt pályázatának 5. oldalán is szereplő célkitűzései olvashatók, átírva első szám egyes személyre (.pdf).
• Pedagógiai hitvallás: ugyancsak Navrasics Endrénél is fellelhető Arany János és Eötvös József idézetével kezdődik. Ezután ugyancsak a zeneoktatásnak a változó világhoz való alkalmazkodását említi, majd a „Milyen zeneiskolát szeretnék?” kérdésekre adja meg ugyanazokat a válaszokat szóról szóra, illetve felsorolja vezetői törekvéseit, céljait. Itt is szó szerint, mint a Navrasics Endre pályázatának 11-13 oldalán.
• A SWOT analízis pontjai Hargitai Géza művének 8. oldalán szerepel.
• Vezetői program: a 34-42. oldalig terjedő program, a szervezeti felépítés ábrája, a feladatkörök, a fejlesztendő területek, a rövid távú feladatok szó szerint Gorka Szabolcs 2010-es, a budapesti Bocskai István Általános Iskolai igazgatói állására kiírt pályázatában a 25-30. oldalakon szerepelnek (.pdf).
• Összegzés: Vicziánné Simándi Évának, a Dohnányi Ernő Zeneiskolába 2010-ben benyújtott, 26. oldalon található záró gondolataival egyezik meg (.pdf).