Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele.
Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata.
Döntsön az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó, szeptember 20-án megjelent 18. számából:
Még Sipos András írta az Élet és Irodalom 2001/48. számában: „Ideje, hogy megfogalmazzuk az újságírókódexet, mely kimondja, hogy publicista az, aki nem olvas, nem ismeri a történelmet és a joggal sincs tisztában – elég, ha ír.” Az ironikus, de egyben tanulságos mondat leírása óta 11 év telt el – szerintünk már írnia sem kell egyes újságíróknak. Pontosabban fogalmazva, elég, ha egyszer leírnak valamit, és ha többször, több helyen el tudják adni, megélnek belőle. A Csepeli Hírmondó cikkeit, Cs.A. írásait olvasva, valószínűleg igazunk van. Nézzük, mi alapján írtuk le, a fenti sorokat.
1) A cikk címe: Fórum a csatornázásról: 27 kilométer már kész
Derék újságírónk majdnem teljes egészében újra megjelentette a csepel.hu-n szeptember 13-án megjelent írását. Újra és újra leírja, most a szeptember 12.-i lakossági fórum kapcsán, hogy a lakóknak „nem kell csatornafejlesztési hozzájárulást fizetniük” miközben „más településeken”… „többnyire 120 ezer forint közeli összeget kell fizetni”. Az őszinteség miatt viszont hozzátesszük, nem nagyon tehetett mást. A lap második oldalán ugyanis Németh Szilárd polgármester úr oldalnyi nagyságú levelében már megint megírta: „Budapesten egyedülállóan, a lakosoknak nálunk nem kell lakossági hozzájárulást fizetni,…”. Nem várhatjuk el, hogy egy beosztott újságíró meghazudtolja polgármesterét! Egy lapszámon belül?! De ismétlés a tudás anyja – tartja a közmondás. Mi is megismételjük, a korábban már elégszer leírt, ellenőrizhető tényeket. Budapesten és ebből következően Csepelen is, európai uniós támogatással valósul meg a szennyvízcsatornázás. A költségek 65 %-át az unió, 20 %-át a kormány és 15 %-át a fővárosi önkormányzat fizeti, ezért a fővárosban lakóknak nem kell fizetni az utcai vezetékek megépítéséért. Ez tehát nem polgármesterünk és a jelenlegi önkormányzati vezetés érdeme – véljük azonban, hogy szívesen sajátítják ki. Vajon miért?
Az újságíró szerint „polgármester úr újra megemlítette, hogy az EU csak a szennyvízcsatorna megépítését támogatja, a csapadékvíz elvezetését nem”. Cs.A pedig, újra elfelejtette megkérdezni: miért döntött akkor a képviselő-testület többsége arról augusztus 30-án, hogy csak a polgármester családi házának környékén oldják meg a csapadékvíz elvezetését? Arra sem kérdezett rá, hogy az önkormányzat ugyan „törekszik rá, hogy egyre több utcában legyen csapadékvíz-elvezetés is”, mégis, mi a realitása annak, hogy 2016-ig ez a terv „megvalósíthatónak látszik”? Kár. A csepeliek tízezreit érdekli az ígéret betartása.
2) A cikk címe: 200 milliós állami támogatást kapott az óvoda
A polgármesterrel készült riportban olvasható: „A gerincút építése 2010 őszén teljesen előkészítetlen volt…”. A 2010. október 12-én megszüntetett Csepel újság 2010.június 18-án megjelent száma szerint június 14-én elindult a csepeli gerincút építése, amelyről június 17-én helyszíni sajtótájékoztatót is tartottak az illetékesek.
Ebből következően egy kicsit megmosolyogtató a polgármester következő mondata is: „Nagy szerencsénk van azzal, hogy Tarlós István főpolgármester úr a kezdetektől fogva támogatta az építkezést,…” Uraim! Az előző kormányzat és a korábbi főpolgármester írta alá az unióval kötött szerződést, a több mint 50 %-os uniós támogatásról.
A polgármester következő, kérdés nélkül elfogadott kijelentése pedig már csak hab a tortán: „…egy önkormányzati óvodát is kettévágott a gerincút,…”. Az óvodát nem a gerincút vágta ketté. Már régen kettévágta a Posztógyár utca!
Németh úr következő mondata pedig az ígéretek kategóriába sorolható. Az ígéri, hogy „közel tíz kilométerrel növekedhet a tervezetthez képest a kiépítésre kerülő csatornahálózat.” Jó lenne, de ez kb. 18 %-kal több az unió, a kormány és a Főváros által jóváhagyottaknál. Ebben a helyzetben lesz rá pénz? De miért ne ígérje meg a polgármester? Minden „növekedhet”! Az ígéretek listája is.
3) Kimaradt események:
Szeptember 6:
A Királyerdei Művelődési Házban tartotta zenés tanévnyitó ünnepségét a Fasang Árpád Zeneiskola.
Szeptember 8:
Csepel FC- Sárisáp NB III-as labdarugó mérkőzés volt Csepelen. A házigazdák biztosan, 4-0 arányban nyertek.
Szeptember 10:
Felgyújtotta magát egy nő a csepeli Repkény utcai családi házában.
Szeptember 11:
A csepeli tűzoltók is megemlékeztek a 11 évvel ezelőtti New Yorki terrortámadás közel 3000 áldozatáról és a 343 hősi halál halt tűzoltóról.
Szeptember 12:
> A Haller utca és a Mester utca sarkán lévő Szent Vince templomban kisérték utolsó útjára dr. Kratzl Bélánét, Csepel Díszpolgárát;
> Elhunyt Uray Piroska, a Jedlik Ányos Gimnázium tanárnője.
Szeptember 14:
> fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte a Csepeli Mozgássérültek Önálló Egyesülete;
> a Gyulai Művésztelep festőinek munkáiból nyílt kiállítás a Kék Iskola Galériában;
> fotókiállítást nyitottak meg a Királyerdei Művelődési Házban.
Szeptember 15:
> Gyermeknapot tartottak csepeli civil szervezetek a Rákóczi Kertben;
> Őszindító Nyílt Napot rendeztek a Radnóti Miklós Művelődési Házban.
Szeptember 16:
> az evezős Európa Bajnokságon a csepeli Széll Domonkos, Galambos Péterrel párban 6. helyet szerzett;
> befejeződött a kétnapos, Csepelen rendezett nemzetközi ritmikus gimnasztika utánpótlás versenye;
> Benedek Ákos szoborkiállítása nyílt meg az Erdei Éva Galériában.
Szeptember 17:
Az idén 100 éves centenáriumát ünneplő Csepel Sport Club fotókiállítást rendezett a Csepeli Munkásotthonban.
