Aljas antiszemita támadásról adtunk hírt pénteken. Miként ‑ a hírportálok tudósításai alapján – beszámoltunk róla, két férfi megtámadta Kerényi Andrást (képünkön), a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének elnökét. A péntek esti ima után történt az atrocitás: Kerényi Andrást hasba rúgták, és miközben bántalmazták, a két fiatal azt kiabálta: "rohadt büdös zsidók, meg fogtok dögleni". Miután a két támadót elfogták, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya közösség tagja elleni erőszak bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást ellenük.
Pénteken még nem tudtuk (hiszen zsinagógáról szóltak a hírek), ma már tény, hogy ez a gaztett Csepel közvetlen szomszédságában, Pesterzsébeten, a Téglagyár téren található zsidó imaház közelében történt. És tudjuk azt is, hogy a Csepeli Önkormányzat csaknem egyhangú döntése alapján, az önkormányzattól 99 évre hitközségi használatra átvett telken, új zsidó imaház fog épülni a XXI. kerületben, a II. Rákóczi Ferenc úton. Az építkezést az aljas támadás áldozata, Kerényi András kezdeményezte. Az építkezés okairól, szükségességéről még jóval az október 5-i atrocitás előtt így beszélt a csepel.hu munkatársának:
„Kerényi András elmondta, hogy jelenleg egy Erzsébeten található imaházban tartják meg istentiszteletüket, de a szűk helyiséget kinőtték. Nemcsak a körzetből, hanem Budapest távolabbi kerületeiből és Dunaharasztiból is járnak hozzájuk izraelita vallású emberek. Csepelen a második világháború előtt több ezer zsidó élt, de nagy részüket koncentrációs táborokba hurcolták, s a túlélők közül is aránylag kevesen tértek vissza lakóhelyükre. Korábban a Kossuth Lajos út 64. szám alatt volt a csepeli izraeliták imaháza, de a hetvenes években bezárták. Az utóbbi esztendőkben egyre nagyobb azoknak a zsidóknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek az erzsébeti istentiszteleteken, és a hitközséghez való tartozás vallásuk gyakorlását és közösségi élményt jelent számukra. Csepelen többtucatnyian lehetnek azok a zsidók, akik az új zsinagóga felépítése után felvállalnák vallásukat és eljárnának az istentiszteletekre. A zsinagóga nemcsak a vallási szertartások, hanem a zsidósággal kapcsolatos kulturális események helyszínéül is szolgálna. A tervek szerint legalább százötvenen férnének el majd benne.” Részletek ITT és ITT, továbbá: ITT (CSÚ)
