Tallinn lesz a világ első fővárosa, amely ingyenes tömegközlekedést kínál lakóinak - adja hírül a napi.hu. A szükséges pénzt, az anyagi forrást részben az teremtheti meg, hogy többen jelentkeznek be tallini lakosnak, s ezzel növelik a helyi közterheket fizetők számát.

Úgy tűnik, nem riad vissza az újdonságoktól az 1,3 millió lakosú Észtország - derül ki a bne hírportál blogjából. A világon elsőként vezette be az internetes szavazás lehetőségét és az ingyenes közösségi internetfelhasználást. A volt szovjet tagköztársaságok közül 2011. január 1-jén elsőként lépett be az eurózónába és éppen két évvel ezt követően Tallinn lesz a legnagyobb város a világon - egyben az első főváros -, amely ingyenes tömegközlekedést kínál lakóinak.

Első hallásra különösnek tűnik, hogy egy olyan országban, amely hangsúlyosan a szabad piac híve - ennek szellemében például egyszerű egykulcsos adórendszert működtet - bevezessenek valamit, ami a szocializmusra emlékeztet. A döntést azonban ezúttal összetett érvrendszer támasztja alá.

Edgar Savisaar, Tallinn polgármestere egy októberi konferencián a tömegközlekedés mellett szóló ismert, erősen eurokonform, a környezetvédelmet hangsúlyozó érvelés mellett arról beszélt, hogy a sokgyermekes családok, amelyek nagyon megszenvedték a válságot, nagyobb mozgásszabadsághoz jutnak az új helyzetben. A munkanélküliek könnyebb tudnak munka után járni, összességében erősödik a társadalom kohéziója. Emellett a kereskedelem hasznát láthatja, hogy a vásárlók simábban eljutnak az áruházakba és több pénz marad a zsebükben.

Minden negyedik szavazó ellenezte

A közösség közlekedés ingyenessé tételéről tavaly márciusban tartottak helyi népszavazást, amelyen a főváros lakosainak háromnegyede adta áldását a változtatásra. Ebben csak az a meglepő, miért nem volt magasabb a támogatók aránya, amit pusztán az magyaráz, hogy a polgármester ellenzéke gondolkodás nélkül mindenre nemet mond, ami tőle indul ki. Az ellenzők szerint az ingyen "BKV" csak egy populista lépés a nyugdíjasok és más alacsony jövedelmű rétegek megnyerésére.

További kifogásuk a bírálóknak, hogy egy olyan településen, ahol a bevételek nagy részét a városi jövedelemadó adja, az ingyenes tömegközlekedést igénybe vevők utazását más rétegek befizetéseiből finanszírozzák. Savisaar viszont éppen azzal érvel, hogy 20-40 ezer olyan lakosa van Tallinn-nak, akik nem oda jelentkeztek be, ám az új lehetőség arra ösztönözheti őket, hogy papíron is fővárosiakká váljanak. Emellett sokan beköltözhetnek, hogy élhessenek az ingyenes utazás lehetőségével.

Figyelnek a szomszédos fővárosok

A közlekedési szakemberek azért örülnek Tallinn döntésének, mert a 400 ezer lakosú város elég nagy ahhoz, hogy általános következtetések levonására alkalmas tapasztalatokkal szolgáljon az ingyenes közösségi közlekedés működéséről. A szomszédos fővárosok, Riga, Vilnius és Helsinki nagyon kíváncsi ezekre. A legnagyobb hasonló szolgáltatást nyújtó város jelenleg a dél-franciaországi Aubagne, ahol százezren élnek. A belga Hasseltben a buszokat tették ingyenessé 1996-ban, aminek eredményeként napi ezerről nyolcezerre ugrott a rajtuk utazók száma. A kórházakba korábban az emberek háromnegyede ment autóval, ami a változást követően megfordult, most busszal érkezik a háromnegyedük.

Tallinn jól kiépített, 700 kilométer hosszú villamos-, busz- és trolibuszhálózattal rendelkezik. Sok a kedvezményezett csoport - a teljes jegyárat csak az utazók nyolc százaléka fizeti meg. A jegybevétel a helyi "BKV" forrásainak 30-40 százalékát teszi ki, és a rengeteg turista és átutazó ezután sem kap mentességet a jegyvásárlás alól. Várakozások szerint az ingyenességnek köszönhetően 15 százalékkal nő a tömegközlekedést igénybe vevők száma, így nem fenyeget a túlzsúfoltság veszélye.

Eredtiben: napi.hu