A XXI. kerületi hivatal vezetője 2013. janujár elsejétől Dudás Zoltán Szilárd eddigi minisztériumi főosztályvezető lesz.

Titkos nagygyűlések szervezése után Csepel jelenlegi fideszes városvezetői tegnap azt titkolták el, hogy ki lesz a kerületi hivatal vezetője. Az MTI híre szerint hétfőn esküt tettek az alaptörvényre a járási hivatalok vezetői. Január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre. A csepeli polgármesteri hivatalban már hónapok óta készülnek az Orbán-kormány új közigazgatásii egységének fogadására. A Szent Imre tér 3. szám alatti eddigi szociális irodát a kerületi hivatalnak kellett átadni sok eszközzel és köztisztviselővel együtt. Ennek ellenére csak azt nem közölték, ki lesz a kerületi hivatal vezetője. 

Szenteczky János, az MSZP helyi elnöke, a szocialisták önkormányzati frakciójának vezetője kinyomozta. Kissé kalandos úton megtudta, hogy a XXI. kerületi hivatal vezetője Dudás Zoltán Szilárd lesz. Róla egyelőre annyit tudott meg a szocialista frakcióvezető, hogy a hivatalvezető korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya vezetője volt. Szenteczky János - ahogy ez hazánkban a normális emberi viszonyok között szokás - gratulált és jó munkát kívánt Dudás Zoltán Szilárdnak. Németh Szilárd fideszes polgármester a párttársaival, a három alpolgármesterrel együtt eddig a csepeli nyilvánosság előtt ezt elmulasztotta. Gratulálunk!

Esküt tettek az alaptörvényre a járási hivatalok vezetői hétfőn Budapesten a Millenárison. 

Január 1-jével 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyei szintnél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák. 
A kinevezettek közül tizenegyen polgármesterek - nekik összeférhetetlenség miatt le kell majd mondaniuk -, heten pedig országgyűlési képviselők, akik mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik.

A 198 járási hivatalból háromnak - Békés megyében a békésinek, Csongrád megyében a kistelekinek, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházinak - egyelőre csak megbízott vezetője lesz.

A hivatalvezetők közül minden második (52 százalék) nő, közel kétharmaduk jogász, átlagosan 12 év közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek, többségük jegyző vagy aljegyző. Több mint 60-an a jegyzői munkát cserélik fel a járási hivatal vezetésére.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az eskütétel után az MTI-nek megküldött közleményében emlékeztet arra, hogy a járási hivatali vezetőket a megyei és fővárosi kormánymegbízottak javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre.

Mint írták, a járási hivatalvezetők feladata az lesz, hogy a jogszabályokban és belső szabályzatokban a hatáskörükbe utalt feladatokat ellássák, biztosítsák a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működését, és ők gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett.

Közölték, a hivatalvezetők kiválasztásánál a cél az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele a felsőfokú végzettség és legalább ötéves közigazgatási gyakorlat, amelybe beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is.

A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a "jó állam" kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél az volt, hogy olyan modernkori járások jöjjenek létre, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez - áll a közleményben.

Közölték, a járások kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgároknak biztosítsa a gyors és könnyű hozzáférést az államigazgatási szolgáltatásokhoz, és a jelenlegi ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg.

A munkájukat januárban megkezdő járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség. (MTI)