A február 28-i képviselő-testületi ülésen a csepeli fülkeforradalmi többség negyedszer módosítja a saját maga által, 2011. július 18-án alkotott kitüntetési rendeletet.

A fenti dátummal megszületett alaprendeletben lényegében a következőket tették helyi törvénnyé:

> a Csepel Díszpolgára címből évente egyet osztanak ki, adományozásához anyagi elismerés nem jár, és csak július 18-án lehet átadni. Három hónap múlva – pontosabban 2011. szeptember 29-én –, valószínűleg a közelgő október 23-i ünnepségekre gondolva, netán a zemberek, a kitüntetésre váró forradalmárok, vagy csak a polgármester nyomására módosították. Legyen egy díszpolgár helyett helyett, mondjuk 15, s már október 23-án is át lehessen adni. Így is történt.

Az emberek megnyugodtak, a legharcosabb forradaalmárok át is vehették az elismeréseket. Tavaly, 2012. június 28-án azonban rájöttek, hogy egy kicsit elszaladt a szekér, leértékelődhet a cím, ezért módosították az adható címek számát. Megszámolták, kinek akarnak még adni, aztán lementek 10-re. Közben, bizonyára az események hatására, a polgármester úr kiverte a balhét: micsoda dolog, hogy ő csak évente egyszer adhat át Csepel Díszpolgára címet. Mikor ennek óriási piár értéke van. No nem a kitüntetésnek. Az átadásnak. Rögvest összejöttek, s még 2012. augusztus 30-án kielégítették a polgármester urat: ezen túl, bármikor adhat át díszpolgári címet, csak szervezzen hozzá valamilyen kis ünnepséget. Akár disznótorosat is, mert azt egyébként nagyon szereti. Azóta béke van a díszpolgári címre várakozók polgári köreiben, s polgármester uram is megbékélt. Egy darabig;

>  a Csepel Örökség díjból évente egy osztható ki. A fülkeforradalmárok egy része, aki nem volt annyira forradalmár, azt gondolta, hogy legalább ebből az elismerésből részesülhessen. Hiszen mennyi munkájuk volt a Fidesz győzelmében. Nosza. Rögtön, 2011. szeptember 29-én ezt is megemelték 15-re az adható díjak számát, majd kilenc hónap kihordási idő után, 2012. június 6-án 10-re módosították. Ezek szerint ennyi is elég a fiúknak;

>  a Csepel Szolgálatáért kitüntetést és a hozzá adható 250.000 Ft anyagi elismerést, é- vente 5-en kaphatják meg. Az idő multával azonban kiderült: rendkívüli módon fogy a támogatók száma, sőt a forradalmárok aktivitása is csökkent, a rendezvényekre úgy kell kirendelni a közalkalmazottakat, sokan már bejelentették, hogy a fülkéről sem akarnak hallani. Németh Szilárd ismét kényszerhelyzetbe került. Immár negyedszerre módosíttatja, a nem éppen vasbeton szilárdságú, helyi rendeletet. Most azt javasolja a következő testületi üléseken még hű, gombnyomogatásra felkészült többségnek, hogy korlátlan számban adhasson ki ilyen címeket. S hogy lássák, mennyire összefüggésében kezeli az ügyet, rögtön hozzáteszi: csak 200.000 forint járjon a díjazottaknak, akiknek a számát majd – tervszerűen –, mindig az adott testületi ülés előtt fogja megálmodni.

Nagy bajban lehet a Polgármester úr. Pedig már szinte naponta szerepel a média valamelyik felületén. Néha azonban nem válaszol a kérdésekre, csak kényszeredett, sejtelmes mosollyal igyekszik tudatlanságát elrejteni. A kitüntetések korlátlan számban való osztogatásának átlátszó terve azonban azt mutatja, megértette: már a rezsicsökkentési kommandós parancsnoki beosztás és magatartás sem segít. Vesztésre áll. Talán, ha sok-sok ezer csepelinek adna kitüntetést, csak azért, mert még elviselik őt és csapatát. Igaz, a többség el se fogadná.

V O X