A Fideszt ma már Csepelen sem érdeklik a törvények?

Figyelemmel kísérem a kerületi önkormányzat pénzügyeit, mert több tétele konkrétan is érinti Csepel lakosságát. Ezért a költségvetést – a könyvvizsgáló véleményével együtt –, mindig átnézem. Így volt ez az idei, a  2013. évi költségvetési rendelet-tervezettel is.

Több ellentmondást fedeztem fel benne. Szóvá teszek közülük néhányat, mert zsebbe vágó kérdésekről, a közpénzről van szó:

Kiindulás

A kormány törvényben előírta, hogy 2013. január 1-től az önkormányzatok nem fogadhatnak el hiányos költségvetési rendeleteket. Csepel teljesítette a feladatot. Eltüntette a tavaly év végén még 1.293.910 eFt-os nagyságú hiányt. Sőt! Hirtelen közel 250 milliós többlet keletkezett. Több mint 1,5 milliárdot nyertünk a lottón. Igazi csoda. Nézzük, valóban csodáról van szó? Vagy csak egy újabb szemfényvesztés részesei vagyunk?

Alaptétel

Az államháztartásról szóló CXCV. tv. 23. §. (2) bekezdés d) pontja szerint a költségvetésnek tartalmaznia kell „A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét.” A 2013. évi önkormányzati költségvetési javaslat ezt nem tartalmazta. Tehát nem felel meg a hatályos államháztartási törvénynek. Ráadásul az előterjesztés első oldalán a következő megfogalmazás olvasható: „Az áthúzódó kötelezettségeink finanszírozását a 697/2012. (XII.13.) Kt. határozattal meghosszabbított folyószámla hitelkeretből biztosítjuk”. Ez azonban több szempontból is problémás:  

>  a 697/2012. (XII.13.) Kt. határozat csak június 30-ig érvényes, /ez kegyesen elhallgatásra került!/ ez pedig egy évre szóló költségvetés, tehát az áthúzódó kötelezettségek, az esetleges hiány  II. félévi finanszírozására külső folyószámla igénybevételére lesz szükség;

> a törvény szerint, s ezt az előterjesztő le is írja, „költségvetés külső finanszírozású hiányt nem tartalmazhat”. Az áthúzódó tételek „teljesítése 2013-ban jelentkezik és az önkormányzat 2012. évi maradványa erre nem nyújt fedezetet”. A fedezet nélküli rész márpedig hiányt keletkeztet, amit a javaslatot előterjesztő polgármester folyószámla keretből akar kifizettetni. Ez pedig törvénytelen, hiszen a folyószámla igénybevétele külső finanszírozást jelent;

> amennyiben az előző évi áthúzódó kötelezettségeket beépítették volna a költségvetésbe, minden valószínűség szerint a költségvetés nem felelt volna meg a törvényi előírásoknak, azaz hiányt tartalmazott volna. Ezért nem került meghatározásra az áthúzódó tételek nagysága sem, nehogy kiszámítható legyen a költségvetés valódi egyenlege. Ez egyértelműen felveti a képviselő-testület, illetve a polgármester, mint előterjesztő személyi felelősségét.

Mindezt még jobban alátámasztja a könyvvizsgáló rendkívül korrekt véleménye is, aki a 2000. évi C. tv. 14-16. §-aira hivatkozva írja a következőket:

„Jelen esetben véleményünk szerint nem érvényesül (átvitt értelemben, de kiemelten):

> a „világosság elve” – mivel nem ismert a 2012 évről áthúzódó kötelezettségek konkrét nagyságrendje;

> az „óvatosság elve” – mivel ezen, korábban vállaltkötelezettségekre a fedezet az előterjesztés szerint jelenleg csakis olyan forrásból (folyószámla hitelkeret) biztosított, amely forrással az Önkormányzat 2013. december 31-én nem rendelkezhet majd;

> a „teljesség elve” – hiszen már vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges előirányzat nem szerepel a rendelet-tervezetben”.

Összegezve: a csepeli Önkormányzat vezetése által, a törvényi határidőn túl beterjesztett és a többség által elfogadott 2013. évi költségvetés finoman szólva, törvénytelen. Ebből adódóan kíváncsian várom az illetékes kormányhivatal, mint törvényességet gyakorló és ellenőrző szerv véleményét.

A költségvetési „többlet” ára

1) Az önkormányzati fenntartásban maradt óvodák dologi kiadásait az előző évi tervezetthez képest 65,5 %-kal csökkentették, miközben a működési célú finanszírozási bevételeknél az állami támogatás egy év alatt 33,5 %-ról, 70,2 %-ra nőtt. Növekedését az önkormányzati támogatás csökkentése követte: a 2012. évi terv szerint a csepeli önkormányzat „fizette” az óvodák kiadásainak 60,2 %-át, míg idén már csak 29,6 %-át akarják biztosítani. /3. sz. melléklet/ Magyarul: több mint 500 millió forintot kivontak az óvodák önkormányzati támogatásából, kockáztatva ezzel az intézmények biztonságos működését. Közben egyre több szülő panaszkodik, hogy mennyi mindent kell bevinni az óvodába, a gyermekek mindennapi ellátása érdekében.

2) Jelentős forrásokat vonnak el a szociális ellátás és a gyermekvédelem területéről is. Idén, a szociális ellátásban 25,8 %-kal kevesebbet fordítanak az ellátottak pénzbeli juttatásaira, míg a gyermekvédelmi ellátásban részesülők 62,4 %-kal kapnak kevesebbet. De kisebb a személyi juttatási kerete az SZTK dolgozóinak is, miközben esetükben nem pótolják az intézményből három év alatt kivont több mint 300 milliós önkormányzati támogatást sem.

3) A vezetés a 2013. évi költségvetésben nem jelölt meg egyetlen fejlesztési célt, még a konzultációra bocsátott fedett uszodát, szilárd burkolatú utak, járdák építését, felújítását sem, mert „megvalósításukhoz adósságot keletkeztető ügylet válik szükségessé”. Az előterjesztő ezzel tulajdonképpen beismeri, ha betervezik az előző évről áthúzódó feladatokat, veszteséges lenne az idei költségvetés.

4) A költségvetési táblázatokból nem derül ki, hogy az elmúlt években kiemelten kezelt közfoglalkoztatás területén hány fő foglalkoztatását tervezik, és nincs egy fillér sem betervezve a legalább egy éve nem működő térfigyelő rendszer helyreállítására, további működtetésére.

5) Kiemelkedő, „pozitív előjelű változás” egyedül a Csepeli Városgazda Zrt. /volt CSEVAK/ támogatásában(!?) tapasztalható. Működési támogatása 13 %-kal növekszik, ezen belül a sok társasház részéről kritizált lakásgazdálkodás bonyolítási díját több mint 50 %-kal emelik. Az indokolhatatlanul növekvő támogatási összegbe nem számoltam bele azt az 545 milliót, amit azért kapnak, mert 2013-tól több intézmény kezelése a gazdasági társaság feladata lett. Nyilvánvaló, hogy lassan minden a társaság kezébe kerül. Milliárdokkal gazdálkodnak, egyre nehezebb az átadott feladatok és százmilliók sorsának figyelemmel kisérése. Miközben a szocialisták rendre nem kapnak normális, elfogadható válaszokat a testületi üléseken, a társaság működésével, a fejlesztési tervekkel, illetve az ügyvezető igazgatóval kapcsolatosan feltett kérdéseikre.

6) A költségvetés tartalékai veszélyes mértékben csökkentek. A tavalyi tervezetben 5.138.532 eFt tartalék volt tervezve, ebben az évben már csak 779.092 eFt. A 85 %-os(!) csökkenés azt jelenti, hogy a gazdálkodás biztonsága 2013-ban komoly kockázatokat rejt, teljesítése – különösen az áthúzódó feladatok miatt –, további megszorításokat jelenthet az esztendő hátralévő részében. A zárszámadást követően rövidesen szükségessé válhat az elfogadott költségvetés módosítása, ami a fejlesztési ígéretek egy részének visszavonását, vagy a valódi hiány növekedését is jelentheti.

A döntés előtt még reméltem, hogy a testület fülkeforradalmi többsége mindezek ismeretében, ha nem is felkészülten, de legalább felelősséggel dönt majd a kerület idei büdzséjéről. Tudtam azonban azt is, hogy a testület tagjai az utolsó pillanatban ismerhették meg a költségvetési tervezetet, a könyvvizsgáló kritikus véleményét pedig már csak a helyszínen, közvetlenül a napirend tárgyalása előtt. Szerintem a fideszesek többsége el sem olvasta. A döntés elhalasztása pedig náluk fel sem merülhetett. A frakciófegyelem még mindig erősebb. Ha az a feladat, hogy nem lehet hiány, akkor csak abrakadabra, és a hiány eltűnt. A forradalmi többség gyakorlatilag vakon szavazott.

Elfogadtak egy hiány nélküli hiányos költségvetést, amelyből csak egy dolog olvasható ki biztosan: a Fideszt ma már nem érdeklik a törvények sem. Ha valami baj van, átírnak mindent. Csepel 2013. évi költségvetése ebben csak egy a sok közül. 

V O X