Mély megrendüléssel és nagy fájdalommal közöljük: szerkesztőségünket arról értesítették, hogy 2013. március 21-én a hajnali órákban, 89 éves korában
elhunyt Csepeli Szabó Béla,
József Attila díjas költő, író,Csepel Díszpolgára, a csepeli munkás emberek elkötelezett képviselője.
Temetéséről később intézkednek. Emlékét megőrizzük!
Hétfőn kaptuk az újabb hírt: A gyászoló család tájékoztatása szerint Csepeli Szabó Béla temetése 2013. április 3-án, szerdán 14 óra 15 perckor lesz a Csepeli temetőben. Az elhunyt költő, író családtagjai, barátai, egykori munkatársai, tisztelői a temető nagy ravatalozójában vesznek végső búcsút Csepeli Szabó Bélától.
Csepeli Szabó Béla : Életem és hitvallásom
Csepel: a bölcsővilágom.
Úgy vélem, hogy Hazánkban, Magyarországon csaknem mindenki ismeri-ha másként nem hírből,- ezt a két folyamágtól ölelt és szorongatott "nagy" ősi fejedelmi, ma markáns, szépülő-épülő szigeti "világrészt".
Főleg ezt a hazánk sziveként lüktető fővárosunkba szervesen illeszkedő szigetcsúcsi városrészt, a gyárak, a munka "fellegvárát", Budapest XXI. kerületét.
"Élhetnék tán mosolygósabb tájban,
mint itt a Láng és Füst városában
de itt élek, ahol küzdő népem
szívverését mellkasombam érzem" - vallom.
Itt születtem, háborúban megrokkant jó munkásapám és édesanyám második fiaként, 1924. május 14. napján.
Itt tanultam meg járni kis nagyszülői házunk parányi udvarán és a szülői szeretet fényében és melegében, a vasgyári óvoda légkörében, itt jártam elemi és középiskolába és itt ragyogta be homlokomat a csillagos ég a világegyetem - és itt vert, formált érző - gondolkozó, forrongó írástudó, íróvá - költővé az Élet...!
Tizenöt évesen - vasgyári kifutófiúként kezdtem dolgozni majd ösztönösen írni és 1984 májusában tudományos munkásként a csepeli Vasműből mentem nyugdíjba.
Jó - rossz életutamat és munkásságomat mindössze néhányszáz újságokban, folyóiratokban, antológiákban publikált vers, néhány verses kötet, félmaréknyi novella, két sietve írt regény és általam is írt és szerkesztett könyv, antológia, nívódíjak és József Attila - díj, valamint néhány hazai és külföldi lexikon jelzi, jegyzi.
1974-75 - ben Cambridge és London, International WHO's WHO in poetry - (Ki kicsoda a nemzetközi költészetben),
2003-ban pedig a WHO's WHO in Europe (Ki kicsoda Európában) című angol nyelvű lexikon is közli tömören az életrajzomat és munkásságomat.
Mit mondhatnék még magamról?
80 éves járóbotokra és kerekesszékbe kényszerült, hatvanadik éve nős, szeretetben élő boldog-boldogtalan fiatalemberként "dolgozom", "írogatok" néha még a családomért, a "világért" az utolsó pillanatomig - amíg tudok.
" A Nap és a föld fiaként
csiholom a szívemből a fényt
a szeretet melegét, a reményt
embertelen-emberi világomért,
- a Békés és tiszta életért -
mindenkiért, mindenkiért."
Csepel, 2004. április 2.
Életrajzi adatok
Csepeli Szabó Béla [eredeti név: Szabó Béla]
Született: Csepel, 1924. május 14., költő, író, újságíró.
Életút:
1939-45 a csepeli Weiss Manfréd Művekben szerszám- és géplakatos,
1948-49 a Szabad Nép munkatársa
1949-50 a Friss Újság munkatársa
1950-51 a MÚOSZ titkára
1951-54 a KKI főelőadója
1954-56 a Szabad Ifjúság munkatársa
1956- szabadúszó
1958 József Attila - díj
1975-84 a Képes Újság irodalmi rovatában dolgozik, a Csepel Művek Oktatási Intézeténél szerkesztő
Művei:
Út a messzeségbe, vers, 1956;
A világ peremén, vers, 1959;
A föld fia, vers, 1960;
Duna-parti románc, regény, 1962;
Forgószél, regény, 1965;
Zajló időben, vers, 1966;
Ne csüggedj, Atlasz!, vers, 1973;
Emberként élni, válogatás vers, 1984;
Aranymosó, új és válogatás vers, 1989;
Életszomj I.-II., versek és elbeszélések, 1999.
Olvasósarok
