A rezsicsökkentés a Fidesznél a csökkenő népszerűség visszanyerését szolgáló kommunikációs fogás….Legfőbb szószólójuk, a rezsicsökkentési-kommandós parancsnok, Németh Szilárd, Csepel polgármestere…, Nála minden egyszerű: mindent törvénybe, rendeletbe foglalni, mindenkit ellenőrizni, minden szocialistát lejáratni. …Vélem azonban, hogy az igazság nem nagyon érdekli. Még nem nézett szembe azzal, hogy „minden csoda három napig tart”, s keserű lesz az ébredés. A rezsicsökkentési álomból is - írja VOX most következő elemző cikkében:
Európához viszonyítva, egyedülállóan magasak nálunk a rezsiköltségek – mondja Németh Szilárd rezsicsökkentési kommandós parancsnok. Rezsicsökkentés! Meg azok a fránya szocialisták! Ezt harsogja mindenhol (legutóbb egy háztetőről), ahol meghallgatják. És meghallgatják. Érthető. Megélhetésük fontos szeletéről van szó. Eszik az emberek, másfél millióan már alá is írták: egyetértenek. Nem ez a baj. A baj, hogy nem ez a problémánk lényege. A rezsicsökkentéssel elfedik a lényeget. Becsapják a milliókat. De „menjünk sorba”, nézzük meg, igazak-e szabadságharcos parancsnokunk állításai.
A magyarországi energiaárak az európai átlagárakhoz viszonyítva, az áramárak vonatkozásában 6-6,5 százalékkal, míg a földgáz esetében mintegy 3 százalékkal alacsonyabbak. Tehát nem velük, az energiaárakkal van, legalábbis nemzetközi összehasonlításban, igazán „gond”. Akkor miért lehet mégis igaz, hogy hazánkban „egyedülállóan magasak a költségek”? Mert a hazai átlagkeresetek alakulásában, vásárlóerő-paritáson számolva, messze az európai átlag alatt vagyunk. Száz egységnek véve az európai átlagot, Magyarországon csak 41 egységről beszélhetünk. Vásárlőerő-paritásos alapon. Ezzel a 20. helyen állunk Európában! Ezért magasak a rezsiköltségek nálunk. De az alacsony bérekért már nemcsak az energiaipari cégek a hibásak. A kormány gazdaságpolitikája, annak sikertelensége is, legalább ugyanolyan, ha nem nagyobb arányban, amiről persze egyelőre sikeresen terelik el, például éppen a rezsicsökkentéssel az emberek figyelmét.
Nézzünk egy kicsit utána az energia árak utóbbi két esztendőben történt változásainak is. Az áram fogyasztói árát 2010 decemberéhez viszonyítva, 2012 év végére (a 27 százalékra emelt áfát is figyelembe véve), összesen 8,25 százalékkal emelte a Fidesz-kormány! Nem a szocialista, a Fidesz-kormány! Ugyanezen időszakban a földgáz lakossági fogyasztói ára összesen 2011-ben 0-9,3 százalék között változott, 2012-ben, az áfával együtt 4,2 százalékkal nőtt. Azaz a gázért két év alatt 8,8 százalékkal fizettünk többet, mint 2010-ben. Ezt az áremelést is a Fidesz-kormány hajtotta végre! Mindez azt jelenti, hogy 2012 végére csak az energiakiadásaink, összesen17,05 százalékkal emelkedtek.
Két esztendő alatt, 2011-ben és 2012-ben 9,6 százalékkal nőtt hazánkban az infláció. Tehát a tavalyi év végére majd 10 százalékkal csökkent, az európai átlaghoz képest amúgy is alacsony keresetünk vásárlóereje. Az eredmény: a 2010-es 100 forintunk 2012 végén már csak 90-et ért, miközben 17 százalékkal többet költöttünk villanyra és gázra, hogy a többit (víz, csatorna, szemétszállítás, alapvető élelmiszerek stb.) ne is említsük. Igaz, idén, január 1-től a rezsicsökkentés révén „nyertünk” 10 százalékot, de 2010 végéhez képest, a fenti tények szerint, még mindig rosszabbul élünk. Tessék utána számolni.
Biztos, hogy nyertünk, biztos, hogy ez a helyes megoldás? Persze, tudom, mindenkinek jól jött és jól jön a rezsicsökkentés. Csakhogy:
> akinek havi 70.000 forintot tesz ki a gáz és villanyszámlája, és ki is tudja minden hónapban fizetni, az 7.000-et „kapott” a rezsicsökkentés révén. Azoknak, akiknek jóval kevesebb a rezsijük, esetleg alig tudják kifizetni, netán hónapok óta elmaradásuk van, ez utóbbiak tavaly 1,6 millióan voltak, azoknak ez nem megoldás. Annak a KSH által is elismert 4 milliónak sem, akiknek a jövedelme a létminimum alatt van. Ráadásul joggal mondják: „megint a gazdagok jártak jól”;
> a rezsicsökkentés gazdasági hatásai komoly veszteségeket okoznak az energiaipari cégeknek és az államnak egyaránt. Tudom, ez sem érdekli most az embereket. Mégis.
„A beruházási ráta a nullához közelít, a cégek tevékenységük visszafogására koncentrálnak, ilyen körülmények között pedig várhatóan megindul, talán már meg is indult az infrastrukturális hálózat leromlása. A rezsicsökkentés az államháztartásra is 56 milliárd forint negatív hatást gyakorol” (www.napi.hu, 2013. május 17., Major András: Itt vannak a rezsicsökkentés negatív hatásai) Az igazi vesztes azonban a lakosság lesz, hiszen folytatódik a gazdaság, az ipar mélyrepülése. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi adatai szerint a beruházásokban további visszaesés várható (MTI, 2013. május 18., index.hu). Emelkedhet az állástalanok száma, ami növeli azok számát, akik nem tudják kifizetni a rezsikiadásokat. Negatív eredménye lehet az is, hogy a lakosság egyre kevésbé lesz érdekelt a fűtési rendszerek korszerűsítésében, az energiatakarékos szigetelések megvalósításában, amelyekkel egyébként jóval több kiadást lehetne megtakarítani és ráadásul munkahelyeket lehetne létrehozni;
> „szakmai számítások szerint minden egyes család évente 100 ezer forint közeli összeget fizet be extra adóként az államkasszába.”(www.nepszava.hu, 2013. március 18.) Vajon mennyit „nyerünk” éves szinten a rezsicsökkentés révén? Ki-ki kiszámolhatja. A statisztikusok szerint, átlagban „20-30 ezer forintot”. A Fidesz-kormány az egyik kezével csökkenti a rezsit, másik kezével annak többszörösét veszi vissza. Ráadásul kevesebbet ad, mint amit két év alatt elvett.
A rezsicsökkentés a Fidesznél a csökkenő népszerűség visszanyerését szolgáló kommunikációs fogás. Eddig bevált. Legfőbb szószólójuk, a rezsicsökkentési-kommandós parancsnok, Csepel polgármestere, sokat „dolgozik” érte. Hű katonája pártjának. Nála minden egyszerű: mindent törvénybe, rendeletbe foglalni, mindenkit ellenőrizni, minden szocialistát lejáratni. Ezzel kel, ezzel fekszik. Már kívülről tudja. Bemagolta. Vélem azonban, hogy az igazság nem nagyon érdekli. És még nem nézett szembe azzal, hogy „minden csoda három napig tart”, s keserű lesz az ébredés. A rezsicsökkentési álomból is.
V O X
