A sulykolás a Fidesz kommunikációs gépezetének csak az egyik eleme, ezért az ellenzéki politikusok, kommunikációs szakemberek rosszul teszik, ha ebben próbálják utánozni őket. Ez az átlátszóan manipulatív politikai kommunikáció nem feltétlenül hatékony módszer, sőt, szerepe lehet a társadalmi többség politikától való elfordulásában.
A negatív kifejezések sulykolására alapozó kommunikációnak, illetve annak, hogy a politikai ellenfelek nevét negatív kontextusban ismételgetik, nagy szerepe van abban, hogy a társadalom többsége elfordult a politikától - mondta lapunknak Sándor Klára. A nyelvész szerint nem csak az iskolázottabb embereket idegesíti a leegyszerűsített üzenetek ismételgetése a médiában. A Fidesz kommunikációs gépezetének azonban ez csak az egyik eszköze.
A Fidesz "nem kívánja követni a bukott baloldal szélsőséges gazdaságpolitikáját (...) a Fidesz a bukott baloldallal ellentétben nem a munkanélküliséget, hanem a munkavállalást támogatja (...) megvédjük a rezsicsökkentést a baloldaltól" - ezek csak szemelvények a Fidesz tegnapi sajtóközleményeiből, de szinte mindennap ugyanezeket a mondatokat és kifejezéseket variálják a kormánypárti megszólalók.
A kulcsfogalmak és mondatpanelek ismételgetése mellett a nevek halmozása és negatív tartalmú kifejezésekkel való együttemlegetése a fideszes szóvivők fő módszere, amellyel a közízlés mellett már a közérthetőségre is fittyet hánynak: Selmeczi Gabriella csütörtöki, alig két és fél perces közleményében 11-szer mondta ki Bajnai Gordon volt kormányfő, és 7-szer egy évekkel ezelőtt elítélt vállalkozó becenevét.
A normális emberi kommunikációban nem beszélünk ilyen ismétlésszámmal, főleg nem egy mondaton belül, a már egyszer elhangzott nevet névmásokkal is helyettesíthetjük, vagy akár még az sem kell - mondta lapunknak Sándor Klára. A nyelvész szerint a bizonyos nevek és kifejezések többszöri ismétlését alkalmazó kommunikátorok - kormánypárti vagy ellenzéki szóvivők, politikusok - nyilvánvaló célja az üzenet bevésése, a sulykolás és a manipuláció: hogy minél szorosabban összekapcsolják a nevet valamilyen negatív tartalommal. A "bajnaizó" szóvivők is előre megírt szöveget olvasnak fel, vagyis nem véletlenül beszélnek így.
Az is egyértelmű, hogy szakemberek trenírozzák őket erre a típusú kommunikációra. Sándor Klára emlékeztetett: a Fidesz hozta be a politikai közbeszédbe ezt a stílust már 1998-tól, az első Orbán-kormány idején, (emlékezetes, hogy Kuncze Gábor SZDSZ-s politikus 2000-ben "papagájkommandónak" nevezte az akkori kormánypárt szóvivőit) és már akkor egy kommunikációs háttércsoport segítette őket. Bár a nyelvész rámutatott, nem csak a Fidesz szóvivői, politikusai használják a sulykolást, de a nagyobbik kormánypárt alkalmazza ezt a legerősebben és a leghatékonyabban a mai napig.
Sándor Klára szerint azonban a sulykolás a Fidesz kommunikációs gépezetének csak az egyik eleme, ezért az ellenzéki politikusok, kommunikációs szakemberek rosszul teszik, ha ebben próbálják utánozni őket. A bevésés mellett ugyanis ott van egy sztereotípiákból kialakított gondolati keret - kapzsi bankok, gondoskodó állam stb. -, amelynek elemeit mindenki ismeri, így nem is kell bővebben megmagyarázni a választóknak.
A nyelvész viszont úgy gondolja, ez az átlátszóan manipulatív politikai kommunikáció nem feltétlenül hatékony módszer, sőt, szerepe lehet a társadalmi többség politikától való elfordulásában. Egyrészt a közélet iránt érdeklődő, "gondolkodó" embereket nyilvánvalóan idegesíti, hogy lényegében hülyének nézi őket a politikai elit azzal, hogy végletekig leegyszerűsített üzeneteket ismételgetnek újra és újra a médiában. Sándor Klára szerint ez nem csak az iskolázottabb rétegekre igaz, hanem az idősebb korosztályok - továbbtanulási lehetőségektől megfosztott - azon részére, akik szintén kritikusabbak, ráadásul még ismerték az 50-es, 60-as évek állampárti propagandáját. Sokan közülük kevésbé fogékonyak a manipulációra, ami a "beletelefonálós" politikai rádió- és tévéműsorokból is kitűnik.
Példák a Fidesz kedvenc kifejezéseire
- Gyurcsány-Bajnai szövetség/tandem: A két, különböző pártban politizáló, választási szövetségbe nem tömörülő volt miniszterelnök - Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon - együttemlegetésének célja, hogy a választópolgárok fejében - akik egyik vagy másik politikust nem kedvelik - egyetlen politikai tömb résztvevőjeként jelenjenek meg. Így az egyikre alkalmazott negatív üzenetek a másikat is érintik.
- Bukott baloldal: Amióta az MSZP és az Együtt-PM közös egyéni jelöltekről egyezett meg, valamint kérdésessé vált Gyurcsány Ferenc részvétele a baloldali összefogásban, a Fidesz már következetesen ezt a kifejezést használja, amely alá Gyurcsány és Bajnai mellett már Mesterházy Attila MSZP-elnököt is besorolják. Ez a kormánypárt által vizionált, az előző választáson "megbukott" politikai tömb testesíti meg a fenyegetést, amitől a Fidesz "meg akarja védeni" a választókat.
- Maffiabaloldal: Folyamatban lévő büntetőperek kapcsán - amelyekben 2010 előtti, volt kormánytagok is érintettek - a Fidesz eldöntött tényként kezeli, hogy a baloldali pártok "összefonódtak" a bűnözői körökkel. Erre semmiféle bizonyíték sincs, de a szó sulykolásával ezek hiányában is bűnözőnek titulálhatják politikai ellenfeleiket.
- Rezsicsökkentés-ellenes koalíció, rezsieljárás, rezsiharc: Ha a maffiavád kevés lenne, a Fidesz - ismét csak bizonyítékok nélkül - megpróbálja elhitetni a választókkal, hogy a baloldali pártok arra szövetkeznek, hogy hatalomra jutva "visszavonják a rezsicsökkentést". Utóbbi kifejezés jelenleg "az Alfa és az Omega" a kormánypárt kommunikációjában, minden politikai nyilatkozatot a rezsicsökkentéssel állítanak kontextusba, amelyet nem csak a baloldaltól akarnak "megvédeni", hanem az Európai Uniótól, a bankoktól, a multinacionális cégektől, sőt, a magyar bíróságoktól is.
Molnár Richard
Forrás: NÉPSZAVA
