Németh Szilárd a napokban értékelte Csepel helyzetét. Az ellenzéki összefogás közös jelöltjeként merőben eltérő véleményem van a polgármester úr által felvázolt „tündérmeséről”. Tény, hogy Németh Szilárd nem tartotta be választási ígéreteit (ígért például állandó fedett uszodát, megígérte a kórház újbóli megnyitását), a megvalósult fejlesztések nem állnak össze egységes, jövőbe mutató koncepcióvá, ráadásul az egész kerület tele van szélsőjobbos motívumokkal.
Németh Szilárd ambiciózus tervekkel vette át a kerület irányítását. Talán sikerült is volna ezeket megvalósítani, ha a polgármesteri tisztség mellett nem köti le minden idejét a képviselői munka. Talán akkor meg tudta volna nézni, hogy mit is ígértek a 2010-es választások előtt, mert sajnos sem az állandó fedett uszodát nem sikerült megépíteni, sem a kórházat visszaszerezni.
Németh Szilárd rettentően büszke arra is, hogy sikerült rendbe tenni az önkormányzat gazdálkodását. Azt most talán hagyjuk is, hogy az új törvényi szabályozás következtében a települési önkormányzatok mozgástere jelentősen szűkült, így a helyben élők akarata helyett egyre inkább a kormányzati akarat érvényesül, a polgármesterekből pedig a kormányzati döntéseket végrehajtó katonákat faragtak. Ennél sokkal kézzelfoghatóbb probléma, hogy elvették a településektől az oktatási intézményeket (pontosabb az épületek üzemeltetése nálunk maradt, de a pedagógusok fizetését az egész országban a Klebelsberg Központ utalja, valamint az ott dolgozók felvételéről, kinevezéséről, kirúgásáról, az ott folyó pedagógiai programról is egy távoli központban döntenek). Ezért, valamint a szociális ellátórendszer és a kulturális infrastruktúra leépítése miatt „sikerül” olcsóbban üzemeltetni az önkormányzatot.
Az átgondolatlan döntések mintapéldája az okmányiroda ügye is. Bár mindenki számára egyértelmű volt, hogy a Szent Imre tér 3. alatti épület alkalmatlan erre a feladatra, de a rövid távú érdekek miatt mégis oda költöztették az okmányirodát, majd a lakossági panaszokat látva kitalálták, hogy a Csepel Plázába kell költöztetni. Ezzel csak az a gond, hogy egy éven belül más a harmadik helyen fog működni az okmányiroda, ami természetesen jelentős többletkiadásokkal jár.
Kétségtelen, hogy több utcát sikerült leburkolni, de sajnos a csapadékvíz elvezetését többnyire nem oldották meg, így a nagyobb esők alkalmával rendszeresen bokáig áll a víz az érintett utcák egy részében. Persze jól mutat az ilyen esetben intézkedő polgármesterről egy fénykép a csepel.info nevű hírblogon, de talán jobb lett volna előre gondolkozni.
Az utcát járva tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb csepeli polgárt kifejezetten zavarja, hogy Németh Szilárd igencsak lelkesedik a szélsőjobbos szimbólumok, valamint a szélsőjobb emblematikus figurái iránt. Van most már turulos országzászlónk, nagymagyarországos virágágyásunk, volt már Nyírő est a Radnóti Művelődési Házban (sic!), sokszor találkozhatunk rovásírásos hirdetményekkel, és az önkormányzat hivatalos honlapja is gyakran közöl igen furcsa írásokat a jobboldali sajtóból. Az esetenként jó irányba mutató fejlesztések (mint pl. a Kiserdő felújítása, a Szent Imre tér fejlesztése, a Darudomb átépítése, a Kis-Duna partjának foltszerű fejlesztése) nyakon van öntve ezzel az avíttas, dohos ideológiával. Mindezt még megfejelték az utcák átnevezésekkel is, mellyel igencsak felbosszantották az érintett lakosokat.
Végül pedig emlékezzünk meg arról is, hogy a csepeli civil közélet szinte teljesen halott, valamint nincs pártatlan és elfogulatlan helyi média. Az e héten megjelent Csepeli Hírmondó például a pártpropaganda legszebb példája. Ezzel nem is lenne gond, ha saját forrásból finanszíroznák az újság kiadását, de ugyebár ez adóforintokból finanszírozott lap. Az önkormányzat hivatalos honlapja pedig lassan a leggyakrabban frissített „rezsiátverő” híreket közlő propagandaoldal megtisztelő címet is megnyerhetné. Megint csak közpénzből. Gratulálunk a szerkesztőknek!
Az előzőekben felvázolt problémák azért különösen fájóak, mert a kerület minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy példamutató, modern, 21. századi része legyen Budapestnek. Még a spanyolviaszt sem kell kitalálni, hanem egyszerűen el kell kezdeni a Csepel Művek fejlesztését és átalakítását, az északi terület beépítésére vonatkozó koncepció kidolgozását, a Kis-Duna partjának átgondolt és komplex rehabilitációját, a lakótelepi lakások tömeges felújítását. Az Együtt 2014-PM helyi csoportja mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben Csepel Budapest dísze, és ne az egyik legszegényebb kerülete legyen.
Szabó Szabolcs
Együtt2014
