Tegnap este,
a külváros grundjai alól
felsuhogó szélbe szédült csend,
elém terelt néhány kivert,
éhes, sovány kóbor kutyát,
s azok elugatták nékem,
- ha nem is szó szerint -
a szegény "Farkasok dalát"
"Fázunk és koplalunk,
részünk minden nyomor,
bár szabadok vagyunk..."
S a messzi ablakok mögül,
Máris megjött az ölebek
Gőgös vakkantó válasza:
"Mi gondunk rá?
Miénk a konyha szöglete,
kegyelmes jó urunk
helyezett minket el ide,
s gondunk ételre sincs,
ha gazdánk jóllakék
marad még asztalán
s miénk a maradék!"

S ekkor az éjből valaki
Egy érdes férfihang,
Keményen közbeszólt
"Csitt...Most valahol...
tán ...álmodik a nyomor...
S a kutyakoncert ezzel végetért...
Kedves uraim, hölgyeim,
Itt PETŐFI és ADY beszélt:
Szép álmokat! Jó éjt!

2006.