Az ózdi eredmény legfontosabb tanulsága, hogy a korábbi kistelepülési sikerei után a Jobbik egyre nagyobb léptékben képes maga mögé állítani a protestszavazókat – állapította meg Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője.
A baloldalt nem az gátolja, hogy ne létezne számottevő Fidesz-ellenes szavazói tömb, hanem az, hogy ennek becsatornázására szervezetileg és lélektanilag is képtelen. Filippov szerint ezt a vákuumot tölti be a baloldal 2006-os parlamenti választási eredményét majdnem pontosan reprodukáló Jobbik, amely nemcsak cigányellenességgel kampányol, hanem az ipar és a mezőgazdaság feltámasztására irányuló (a választási hatékonyság szempontjából mellékes, mennyire megalapozott) víziókkal is.
Mindezekre pedig óriási fogadókészség van az olyan egykori szocialista ipari központokban, amelyek irtózatos nyomora abban gyökerezik, hogy az államszocializmus összeomlása nyomán radikálisan szűkültek a munkalehetőségek. A baloldal a fővároson kívül saját korábbi vidéki fellegváraiban is átengedte a terepet az intenzíven beágyazódó szélsőjobboldalnak.
Legalább ekkora probléma – folytatta Filippov Gábor –, hogy a lassan egy évtizede tartó vereségsorozat a baloldalt leértékelte a mindenkori Fidesz-ellenes szavazók szemében. Az október 12-eihez képest magasabb részvétel is arra utal, hogy egyes válságrégiókban a Fidesz-ellenes szavazók számára ma már egyedül a Jobbik képes a változás és a sikerélmény reményét kínálni, ezzel felrázni őket az apátiából.
Nem kizárt, hogy a netadó ügye és a kitiltási botrány hatására olyan szavazók is szerepet játszottak a Jobbik ózdi és recski erősödésében, vagy az LMP szekszárdi előretörésében, akik az elmúlt hetekben fordultak el a kormányoldaltól – vélekedett az elemző.
A Fidesz új választási rendszere saját relatív előnyére és a szétaprózott ellenzéki térfélre lett szabva, és nem számolt azzal, hogy a pártrendszer erőviszonyai hosszabb távon átrendeződhetnek. Néhány megismételt választásból korai lenne messzemenő következtetéseket levonni, de a Jobbik felívelő tendenciája magában rejti a lehetőségét annak, hogy egy-két cikluson belül a kormányzásban erodálódó Fidesznek egy koncentráltabb, adott esetben a szélsőjobboldal mögé felsorakozó ellenzéki szavazótáborral kell szembenéznie.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is hangsúlyozta, hogy a megismételt önkormányzati választásokat a „helyén kell kezelni". Annyi azonban látható, hogy az eredmények összességében a Fidesz gyengülését (és a Jobbik erősödését) mutatják.
A választók nagyon egyértelmű üzenetet küldtek a Fidesznek, különösen Ózdon. Elvárják, hogy a kormánypárt ismerje el, ha vereséget szenved, tartsa tiszteletben a választók akaratát – mondta Krekó. A kérdésre, hogy a budapesti tömegdemonstrációk mennyiben befolyásolták az eredményeket, szerinte korai lenne egyértelmű választ adni, de nagyon úgy tűnik: az elmúlt időszak botrányai hatottak a Fidesz támogatottságára, és ez visszaköszönt a mostani eredményekben is.
Az igazgató arra számít, hogy a felmérések a Fidesz visszaesésével párhuzamosan a pártválasztásukban bizonytalanok számának, illetve a Jobbik népszerűségének növekedését fogják jelezni. Érezhetően erősödik a Fidesszel szembeni közhangulat. Az elmúlt négy évben szinte úgy formálta a politikát a Fidesz, ahogy akarta. Most viszont egyre kevésbé képes kontrollálni a történéseket, és egyre jobban látszik, hogy a Fidesz „zseniális kommunikációja" inkább csak mítosz.
Krekó Péter szerint a szétaprózott és tehetetlen baloldal követi, de nem alakítja az eseményeket, és nem tudja magához vonzani a kormánnyal elégedetlen szavazókat. Pillanatnyilag csak egyetlen jól szervezett, hatékonyan működő ellenzéki párt létezik: a Jobbik.
A Jobbik csaknem kétharmados ózdi győzelmével „még nincs itt a világvége" – fogalmazott a Political Capital igazgatója. Bár a Jobbik sikerében a romaügy és a cigányellenesség is minden bizonnyal szerepet játszott, ebből nem következik, hogy ilyen sok meggyőződéses szélsőjobboldali szavazó lenne a borsodi városban.
A Jobbiknak főleg olyan vidékeken és településeken van esélye, ahol az emberek úgy érzik, a pártok és a kormányzatok cserbenhagyták őket az elmúlt huszonöt évben. A szélsőjobboldallal együtt a rendpártiság iránti igény is erősödni fog, de Krekó Péter szerint az országos politikában a Jobbik – mivel kormányzati szerepre készül – változatlanul a „középre húzás" stratégiáját követi majd. Ennek ugyanakkor van geopolitikai jelentősége is. Nem nehéz megjósolni: ha folytatódik a kormánynál is oroszbarátabb Jobbik térnyerése, az tovább erősítheti a „keleti nyitást" a magyar külpolitikában. (nol.hu)
