A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli. Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, a Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

Görög nevének (pentékoszté) a jelentése 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Ünneplése egyidős az egyházzal, az apostolok idejéből való. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus közösségekben. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

A középkor óta ismert szokások kísérik, ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikadobás) kiválasztották a pünkösdi királyt, aki

a lakodalomba, mulatságokra, ünnepségekre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a falu állta. Ez a tisztség egy hétig, egyes helyeken tovább tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

A Pünkösdi királynéjáráson eredetileg négy nagyobb lány körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, jókívánságokat ismételgetnek. Megállnak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek, vagy letakarják fátyollal. Énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, s termékenységvarázsló mondókákat mond. Az ének végén ajándékot kapnak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

Az egyik legismertebb pünkösdi zarándoklat Csíksomlyóhoz kötődik. Itt híres Mária-kegyhely található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból származik. A katolikus hívek pünkösdszombaton érkeztek a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói búcsú hagyománya ma is él. (NOL)