Szalai Anna írása a Népszabadságban:

Németh Szilárd korábbi csepeli polgármester, jelenlegi rezsibiztos törvénymódosítással szerezné meg, amit pénzügyi nyomásgyakorlással nem sikerült. A Csepeli Munkásotthon függetlenségének felszámolásával a kerületi civilek és ellenzékiek kedvelt rendezvényhelyét einstandolnák.

Két törvényt is módosíttatna a parlamenttel a fideszes Németh Szilárd korábbi csepeli polgármester a Csepeli Munkásotthon megszerzése érdekében. A civil szervezetek működéséről, illetve bírósági nyilvántartásukról szóló jogszabályok tervezett átírása ugyanis aligha szolgál mást, minthogy a művelődési ház „a kerület önkormányzatának irányítása alá kerüljön".

Ezt maga Borbély Lénárd, fideszes polgármester állítja közleményében:

„a Németh Szilárd által benyújtott Lex Munkásotthon a legjobb módon szerzi vissza a kulturális központot a csepelieknek. Ezzel biztosítottá válik, hogy a (...) testület döntsön az intézmény sorsáról..."

Érdekes, hogy a politikus visszaszerzésről ír, mert az 1920-ban felavatott munkásotthon soha nem volt önkormányzati tulajdon.

A csepeli munkások pénzéből, a Vasas szakszervezetek, a Szociáldemokrata Párt és Weiss Manfréd támogatásával felépült művelődési ház a két világháború között szövetkezeti formában működött, majd a hatvanas évek végéig szakszervezeti tulajdonban volt. Ezután állami tulajdonba került ugyan, de vagyonkezelője a Csepel Művek maradt.

A rendszerváltozáskor széteső vasmű romjain alakult Csepel Holding tíz legnagyobb cége 1991-ben alapítványt hozott létre a munkásotthon működtetésére, amelybe apportként az ingatlant is bevitték, irányítását a cégek képviselőiből alakított kuratóriumra bízták. Nem azért, hogy a zavarosban halászhassanak – mint ahogy azt Borbély állítja –, hanem éppen azért, hogy senki ne kótyavetyélhesse el. Ezt bizonyítja az is, hogy az alapító cégeket azóta sorra felszámolták, de a munkásotthon ma is megvan, és jelenleg is művelődési házként működik. Az utolsó két cég – a Siemens Transzformátor Kft. és a Csepeli Fémmű Rt. – felszámolása után az alapító jogok a törvény értelmében a Fővárosi Bíróságra szálltak.

Együtt nem működés

A korábbi MSZP-SZDSZ kerületvezetéssel kötött megállapodás értelmében az évi 12-18 millió forintos kerületi támogatás fejében önkormányzati, iskolai és civil rendezvényeknek adott teret a ház. Ám ez a 2010-ben hatalomra került fideszes Németh Szilárdnak nem tetszett: az alapítvány átláthatatlan működésére és offshore-hátterére hivatkozva az önkormányzat felmondta az együttműködést.

– Az alapítvány ellen felhozott vádak nevetségesek. Minden közhasznúsági jelentés, szerződés, támogatás, működési irat elérhető a munkásotthon honlapján. Mindennel tételesen és átláthatóan elszámolunk.

De hogyan is lehetne offshore-hátterű egy alapítvány, amely mögött már nincs is cég, és a felügyeletét egy bíróság látja el?

– értetlenkedik Nagy József, a kuratórium elnöke, aki 25 évig a ház igazgatója is volt. Egészen két évvel ezelőttig, amikor Darvas Ilona – Nemcsák Károlynak, a József Attila Színház igazgatójának felesége – vette át a munkásotthon vezetését.

Úgy tudjuk, Németh Szilárd nem sokkal megválasztása után megüzente, hogy a munkásotthon csak akkor számíthat önkormányzati támogatásra, ha az önkormányzat delegáltjai kerülnek többségbe a kuratóriumban és a felügyelőbizottságban. Nagy József már akkor is megpróbálta megértetni, hogy ez jogilag sem lehetséges, mivel a testületekben az alapítók képviselőinek kell többségben lenniük. Ekkor kezdődött az egyoldalú háborúskodás.

Oda a támogatás

Az önkormányzat megvonta a támogatást. Az évi 70 millió forintra rúgó működési költség több, mint felét azóta saját bevételből fedezik, a fennmaradó részt pedig állami, illetve pályázati támogatásokból, civil adományokból szedik össze. A pénzügyi nyomásgyakorlás eredménytelenségét látva az önkormányzat 2013-ban kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnak, miszerint a Csepeli Városkép Kft.-t jelölje ki az alapítói jogok gyakorlására, ha pedig ez nem lehetséges, akkor mentse fel a teljes kuratóriumot és felügyelőbizottságot. A bíróság elutasította a kérelmet.

A tavalyi választások előtt Németh Szilárd 30 millió forintos támogatást ígért az alapítványnak, ha beveszik őt és még egy főt a felügyelőbizottságba, és további két főt kuratóriumba, így az önkormányzati delegáltak kerültek volna többségbe. Az ultimátum törvénysértő, illetve az alapítói szándékkal – miszerint az intézmény őrizze meg autonómiáját – ellentétes volta miatt visszautasították. Ám Németh most már önálló képviselői indítványt nyújtott be az 1,4 milliárdra értékelt ingatlanvagyon miatt. A Munkásotthon két telken, összesen 4 épületben 5400 négyzetméteren működik.

Megint einstand

Nem ez az első alkalom, hogy einstandolnák a házat. Alig két évvel az átadása után Csepel akkori jobboldali elöljárósága úgy vélte, hogy színes klubélet helyet „nemzeti-keresztény irányú kioktatásban" részesíti a munkásságot. Meg is vonták a moziengedélyt, majd „igénybe vették" a szecessziós színháztermet. A szakszervezetek erre bejelentették, hogy nemzetközi fórumon keresnek jogorvoslatot, a Weiss Manfréd gyár dolgozói pedig élőláncot vontak az épület köré.

Hasonló akciókra készülnek a Munkásotthont maguknak érző csepeliek a szerdán – avat be Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője, aki nyílt levélben szólította fel Borbély Lénárdot a tárgyalások megkezdésére az alapítvány kuratóriumával, illetve a Lex Munkásotthon visszavonásának kezdeményezésére.

– A kerület kormánypárti vezetői meglehetősen vonalas kultúrpolitikát folytatnak az általuk birtokolt három művelődési házban, amelyekbe a civil szervezetek és az ellenzéki pártok csak nagy ritkán nyernek bebocsátást egy-egy rendezvény erejéig. Ha a Munkásotthon elveszíti függetlenségét, akkor a nem fideszes kötődésű szervezetek végképp „találkozó hely" nélkül maradnak.

A Népszabadság Németh Szilárdot is megkereste kérdéseivel, de a rezsibiztos csak a parlamenti vita lezárása után kíván válaszolni.

Forrás: NOL.HU