Az Orbán-kormány családbarátnak hirdeti magát, és számos olyan intézkedést hozott, amelynek elvileg kedvezően kellene hatnia a születésszámra. Az elmozdulás mégis alig érzékelhető. A miértre kerestük a választ.
Az Orbán-kormány családbarátnak mondja magát, döntésekkel is igyekezett igazolni elkötelezettségét. Pénzt nem kímélve hozott intézkedéseket, amelyek a demográfiai gödörből való kikecmergést célozták: egyebek mellett idesorolható a családi adókedvezmény, a rugalmas gyed, a kormány pénzajándéka a friss házasoknak. Igaz, számos nemzetközi példa azt mutatja: pénzen nem lehet gyerekvállalási kedvet venni.
Ezt bizonyítja a KSH 2015 első negyedévéről nemrégiben közreadott statisztikája, amelyből kiderül, hogy stagnál a születések száma, csak kis elmozdulások látszanak. Az elmúlt évek adataiból látszik, hogy hol kicsit több, hol kicsit kevesebb gyerek születik, de a szülési kedvet nem sikerült meghozni.
Keveházi Katalint, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértőjét, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány vezetőjét kértük arra, segítsen értelmezni, miért nem sikerül az Orbán-kormánynak lényegi elmozdulást elérnie a születések számának növelésében. Keveházi emlékeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012-ben meghirdetett „Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma" című programjára, amely a női foglalkoztatás ösztönzésében látta a demográfiai krízis megoldását.
– Már a címével is, majd a családi és a házassági adókezdemény bevezetésével is jelzi a kormány, hogy mely gyermekek születését kívánja ösztönözni – mondja. A szakértő rámutat: a női foglalkoztatás ösztönzése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések – a rugalmas gyed, a munkahelyvédelmi akcióterv, az atipikus munkaformák szabályozása – sem voltak elegendők ahhoz, hogy a szülőképes korban lévő nők foglalkoztatottsági adatai számottevően javuljanak.
– A felmondási védelem megszüntetésével romlott a munkahelyre való visszatérés esélye, és ha nem csökkent jelentősen e réteg foglalkoztatása, az leginkább az anyagi bizonytalanság miatt növekvő munkavállalási kényszer következménye. Így nem csoda, hogy még e leegyszerűsített képlet szerint sem nőhetett a születésszám – magyarázza.
Keveházi az adatokat elemezve azt mondja, hogy 2014-ben az előző évihez képest ugyan volt kedvező elmozdulás, ami mögött egy szűk réteg esetében a rugalmas gyed bevezetése is húzódhat, de összességében tovább csökkent a születésszám. Figyelmeztet: a 70-es évek elejének nagy létszámú generációinak gyermekvállalási lemaradása már nem behozható, a 80-as évektől csökkenő létszámú, ma szülőképesnek tekinthető generációk gyermekvállalási kedvének nagy növekedésére pedig aligha lehet számítani. – A 2014-es születésszám a 2009-estől több mint öt százalékkal elmaradt, a mélypontot 2010 és 2013 jelentette – fűzi hozzá.
Azt is megkérdeztük, hogy lehetséges-e mégis olyan közpolitika, amely elindíthat egy pozitív folyamatot. – A támogató intézkedések önmagukban korántsem elegendők. Bár kétségtelen, hogy a tudatos és felelős gyermekvállaláshoz hozzájárul az anya tartós munkaerő-piaci perspektívája, és kutatásokkal alátámasztott tény az is, hogy a kiszámítható saját jogú jövedelemmel rendelkező nők nagyobb eséllyel tudják gyermekeiket emberhez méltó életkörülmények között felnevelni, a nők foglalkoztatása nem az egyetlen a gyermekvállalást befolyásoló tényezők közül. Már csak azért sem, mert a nők általában nem egyedül vállalnak gyermeket. A párkapcsolatok stabilitását is befolyásolja a pozitív jövőkép, amelynek hiányáról árulkodik, hogy a gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön él – mutat rá Keveházi Katalin. Ez az arány pedig szinte biztosan nőni fog. Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport nemrégiben hozta nyilvánosságra legfrissebb kutatását a hazai egyetemistákról: a kivándorlást tervező hallgatók aránya 37 százalékra emelkedett.
A szakértő szerint az intézkedések figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a gyermekvállalás hosszú távon jelent jelentős – és a gyermekek életkorával növekvő – anyagi megterhelést. – A család jövedelemhez jutásának perspektívája nem lehet a közfoglalkoztatás. A munkaerő-piaci helyzet bizonytalansága mellett nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet a szociálpolitikai, az egészségügyi és oktatási rendszerbe vetett bizalom alakulása, a szülő személyes biztonságérzete, jövőképe. Romlik az oktatás, az egészségügy minősége és elérhetősége, hanyatlik a családsegítő intézményrendszer, romlott a lakhatás biztonsága, az eladósodottság, drágult a bölcsődei szolgáltatás, a gyermekétkeztetés, megjelent a gyermekéhezés. A tankötelezettség leszállítása, a gimnáziumi férőhelyek számának lecsökkentése ugyancsak azt üzeni a leendő szülők sokaságának, hogy az ő gyermekük nem fontos, egyenlő esélyeit a társadalom nem kívánja biztosítani – fogalmaz.
Az a tény, hogy Magyarországon ma a gyermek jelenti a legnagyobb szegénységi kockázatot, szintén nem kedvez a gyermekvállalásnak. Ahogy Keveházi rámutat: – A Tárki adatai szerint, ha nemcsak a jövedelmi szegénységet, hanem az egyéb dimenziókat is figyelembe vesszük, akkor a gyermekek 52 százaléka él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben.
Ónody-Molnár Dóra
Forrás: Népszabadság
